Adatok 1830-1870 között
Fél évszázaddal az istensegítsi telepítés után érdemes egy betekintést vetni a falu életébe. Megtudhatjuk, hogy 1829-ben Köllő Barabás a kántor, aki alkalom adtán fel volt hatalmazva a temetés elvégzésére is. Ugyancsak abban az időszakban kerül vissza rövid időre Muttnyánszki Mihály plébános, aki még szolgált a faluban 1814-1817 között. Szokatlan dolgok is hárulnak rá, mint az Anton Judith (mendica) temetése, aki koldusként tengette napjait Istensegítsben.
Imets János kőművesként kereste meg mindennapi betevőjét, Gatkowski Péter pedig katonaként szolgált a közelben állomásozó Wallet regiment 1-ső századában. A Faluközi Ágnes Antal Antal nevű férje a fegyverviselést választotta, róla feljegyeztetett, hogy a Militaris Legionis Pedestrum-hoz tartozik. Fogadjistenben a bíró Ambarus József, és ott lakik a román Bersan János is, akinek nemsokára szép magyar neve lesz, vagyis Bokor. Ugyancsak abban az időszakban alakul át a szláv hangzású Petresek név Petres-é. Bizonyításra kerül a Nisztor család egyik ősének nemzetisége, amikor 1833. május.14.-én elhunyt Nyisztor Simont (74), a nem egyesült görög keleti pap (ortodox), Bazilius Popeszkul (Vasile Popescu) temette el. 1831-1832 között több távolabbi haláleset íródott be az istensegítsi anyakönyvbe: Kovalcsuk József Kalinestie-n (58 km Istensegítstől), Ungurián István Slobozia-n (58 km Istensegítstől), Bodkó Mária Hatnán (261! km Istensegítstől). Voltak azonban magyarok Istensegíts mellet is. A Kopacz hegyen túl elhelyezkedő szomszédos Krincsed (Granicesti) faluban lakott a Veress család (Mihály, Anna, Borbála).
Az említett események után közel 20 évvel már több idegen eredetű név is feljegyeztetett Istensegítsben: Stradnalansky Antal (1847), a Boémiában született Strahal Ventzel (1849). Ebben a periódusban többször román helyesírással íródik a Váncsa (Wantsa) név, vagyis Vancia. Faluközi János ekkor „arcularius”, magyarán ládakészítő, Ambarus József nemeslelkűségét mutatja be az, hogy Antal nevű fogadott fia van.
Krincsesdben Karpinsky Thomas a „vigil publikum”, vagyis közfelügyelő, de az Istensegítstől 11 kilométerre található Danila-ban is lakik magyar, Ungvári Ferdinánd személyében.
1864. november 25.-én meghal Istensegítsben Piroch Ignácz (sz. 1794-ben) plébános. Két pap temette, a szereti Wenhowski Johann és Druzbaczki Bonaventura. Ez utóbbi már 1862-től Istensegítsben szolgált, valószínűleg a Piroch plébános betegsége miatt.
Az 1860-1870-es évek azok, amikor több név változáson esik át. A Birtalan név János lesz, ugyancsak a Csóka név is Jánossá alakul. Még ideig–óráig íródik, mint Csóka János József, majd a Csóka elnevezés kimarad végleg.
A Nagyszebenből (Cibinum) eredő Bauerfeindt családra ráragadt a Szász ragadványnév, mely eredetüket jelöli. A család Granicesti-en keresztül került Istensegítsbe a XIX. század elején, majd keveredett a Kiss, Becze, Molnár, László, Miklós és Urkom családokkal. Egy adott időpontban a Borbándi és Borbáth név is összevegyül, az utólagos Dimény is Dymen-ként került beírásra, mely megkérdőjelezi magyar eredetét. Idegen nevek is léteznek a faluban, például a Wilk, Steinbeck, Danowitz vagy Denas. Varga János ekkor „faber ferraris”, vagyis kovács.
Áttérve a XIX. század derekán levő Andrásfalvára, érdekesnek tűnik néhány név anyakönyvi bejegyzése. Így a megszokott Váncsa név több formát kap, mint Vantza, Vántsa vagy Wantza, a Szytárs-ból Szitás lesz, a Kolossy-ból Kolozsi. Tovább folytatva lesz a Jordaty-ból Jordaki, Cszészer-ből Csíszer, Ballinth-ból Bálint és a Ballas-ból Balázs. Bár az utóbbi nevet Bállász-nak olvassuk, akkor már nincs is annyira magyaros zöngése. Az is kitűnik az írásokból, hogy az ottani plébános vagy lelkész a környező falvakban is végezte szolgálatát, valamint az, hogy ott leginkább németek, lengyelek vagy zsidók laktak. Alt Ftratautz-on 1845-1870 között olyan neveket találunk, és ezek benne vannak az magyar anyakönyvekben, mint Rikety János, Maherko Matias, Flamann Franciscus, Streleski Susanna, Weimerin Andreas, Schlliehmann Iulius, Melsheimer Joseph, Uzinski Joseph, Kolb Joannes, Weber Joannes, Sydorow-Sidorean Basil, Altmann Joseph, Neu-Fratautz-on Uzinski Joseph, Kolb Joannes, Weber Joannes, Sydorow-Sidorean Basil, Altmann Joseph, Wiklitár Mária, Scajer Petri, Fliganovski Elias, Hoffmann Andreas, Rus Joseph, Jurkiewitz Paulus, Sosnowski Joannes vagy Wlaczek Ferdinánd. Vojtinel-ben is kijárt az andrásfalvi plébános, ahol Dorosinska Gregorius és Palluch Andreas voltak a hívek, Mitókon Hoffmann Franciscus, Norautzar-ban Terleika Thomas, Klimowetz-ban pedig Feodoroff Basil, aki „Colonus Lipovany.”
Andrásfalván is szerepeltek idegen nevűek, mint Krisztom Anna, Iutsi János, Halhmassar („magyarosítva” Hagymaszár) Mihály, Eisler Borbála, Kurszel József, Vlaczek Ferdinánd, Huczulej Jacobus, Semienko Martin, Morawek Joseph és Prosz Joseph, Ursu. Ez utóbbi valami módon az Ursuj formából Ursulean alakot öltött. A név román eredetű, de jelentése mindegyik alakban más és más.
Az andrásfalvi magyarok sem laktak az összesen a faluban. 1845-1849 között Daradics József, Biszak József, Gáll Pál, Tokó Anna, Palkó István, Kásler János, Daradics György, Daradics, Ferenc, Szentes János, Gombos József, Tóbiás Péter, majd 1865-1870 között Szentes Domokos, Szentes Katalin, Erős József, Biszak Mihály, Szabó József, Kovács Mihály, Vántsa János, Varga Gergely, Kozma Katalin, Sebestyén János, Biszak József, Kovács József, Rantz István, Kerekes Márton, Szentes József és Tokó András Ó-Fratóc-on laktak. Andrásfalvára jellegzetes, hogy itt tevékenykedett a legtöbb szűkszavú plébános, így az adatok sokasága és értéke nem hasonlítható össze a többi falu plébánosának bejegyzéseivel. Mégis, 1866-ben bejegyeztetett a két éves, Galíciában született Kurkó Antal halála (apja Péter, anyja Katalin) és a Szabó Mária halála, mint ex. Transsylvania. 1868-ban Dávid János. (1868. feb. 24. elhalálozás) és Erős Antal a kántorok (1868. Már. 24. elhalálozás).
Mint érdekességet jegyzem fel, hogy 1890. január elsején megszületik Ketskeméthy Lajos tiszteletes Eulélia Margit nevű leánya. A keresztszülők: Kerk Eduard radóci református esperes, Kubaschek János andrásfalvi katolikus pap, Decter Márton radóci református lelkész, Katona Endréné néhai hajdúnánási lelkész özvegye, született Sebestyén Klára Magyarországról. Bába: Szőcs Éva.
Hadikfalvára tekintve az említett korszakban, érdekes az utólag magyarrá lett nevek anyakönyvi bejegyzése: Sorbán- Schorban (még 1849-ben is), Csernik – Tsernyik –Czernyik (Czernyik még 1871-ben is), Beréti – Berithy – Beriti, Bónis – Bonisch, Burján- Burian, Bőte – Beőthe, Beke- Bege, Illyés –Illés, Kozsán – Koszián, Konrád – Kundrath, Leopold – Lipót, Bendján – Brende. A Burian név ilyen változata örményesen hangzik, de miként lett a Bege-Beke (közel 60 év után) és a Brende-ből Brendján azt talán csak a nyelvészek derítik ki.
Idegenekben sem volt hiány a faluban, hiszen olyan nevekkel találkozunk, mint Jakobowska, Ciselska, Czernovska, Czerny, Pavlovici, Kasprowitz, Hermann, Krause, Dorrenkoff, Lehodowsky, Konyowski, Hrankoski, Skokan, Zajd Ambarus, Wolfgang Bertalan, Bielewitz, Kázmer és Stojecki.
A falu életéből megtudhatjuk, hogy 1828. december 31.-én meghalt Kerekes István (sz. 1761) „cantor in Hadikfalvensis”, vagyis a hadikfalvi kántor. 1832. február 12.-én a 85 évesen elhalt Csíki Ferencet Trabalik János „curatus”, vagyis gondnok temette el, majd május 17.-én (capellanus minőségben) a tíz éves Kozsán Mihályt, szeptember 12.-én (emeritus capellanus minőségben) a 2 éves Salamon Mihályt és az 1 éves Ambarus Ferencet, majd 19.-én a 4 éves Kasszián Annát.
Érdekes egy bejegyzés 1834-ből, ahol a Bogos Ferenc feleségéről, Máriáról az van beírva: „de domo Koka.” Mint minden nyelvben, a latinban is bizonyos szavaknak és kifejezéseknek több értelme lehet. A „de domo Koka” jelentheti azt, hogy a Kóka családból való az illető. De a születési helyet-helységet is mutathatja. Megjegyzem, hogy létezik egy Kóka (románul Coca) nevű helység Szatmár megyében. Véleményem szerint, ahogyan az Ömböli családot egyesek szatmáriaknak tartják, úgy a Kókák (Coca) is jöhettek onnan. 1848. május 7.-én meghal Illés Józsefné született Lőrinc Anna, aki Arad megyei születésű. Az 1866. március. 28.-án elhunyt Marosan Basiliu. Számomra megmagyarázhatatlan, hogy egyeseknek miként alakult át Marosán Balázzsá, mivel a latin Basil az románul Vasile, vagyis magyarul László), a Balázs pedig latinul Blasius. Az 1865-1866-os nehéz években több koldust ért a végzet Hadikfalván: Csonka Mária meghalt 70 évesen, Péter „advena mendicus” (idegen koldus, 11 évesen halt meg.), Andreas N.N. (nomen nescio) indigena, névtelen, ismeretlen idegen.1866. október 8.-án meghal Csíki Péter (55) „cantor.”