Sorsunknak sorsával, már régen számoltak…
„A bukovinai népcsoportokkal, azok kultúrájának kutatásával újabban mind szívesebben foglalkoztak. Elsőrangú feladat lenne a külön utakon és nyomokon haladó kutatások eredményeinek összevetése. Szükségesnek látszik, hogy magyar és tudományos szempontból a többi népcsoportok odatelepülését is figyelem be vegyük; különösen akkor, ha ezek a népcsoportok közvetlenül Magyarországból települtek át.” (Néprajzi Múzeum Értesítője, 1938. 1. szám, 110-111. old). Igen, kell foglakozni másokkal is, az egykor körülöttünk élőkkel, újabb kutatásokkal és reális történelmünkkel, mert ha betűről-betűre vesszük a most ismert történelmünket, az újabb adatokkal ezeknek legalább fele megcáfolható, vagy a tettekre vagy a méretekre vonatkozólag.
Akik már régebbtől követik az oldalt azok rájöhettek, hogy nem vagyok Hadik párti, ami a bukovinai történelemben való szereplését illeti. Minden tiszteletem neki a hadtéren elért eredményekért, és ennyi. Most legtöbb helyen őt tartják az első, bukovinai, magyar telepek létesítésének szerzőjének, de abban semmi szerepe nem volt. Nehezen fogadható el, hogy a Haditanács elnökének ilyen szereplése semmiképp nem került feljegyzésre vagy jelentésre. Semmi se hozza őt függésbe az első telepekkel: nem is hívogatott, nem is gyűjtögetett, egyszerűen ott se volt.
A második telepítésben, amely II. József császár 1783-ban kiadott indítványára kezdődött el, annyi szerepe volt, hogy hozzá érkezett - Bécsbe - minden jelentés Enzenbergtől, melyeket ő továbbított a császárnak. Ezek a tények, a dokumentumok által kimutatott valóságok (forrás: Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége – Ungarische Kriegsarchivdelegation). Az is mese, hogy két falut neveztek el róla Bukovinában. Hadikfalva elnevezését tulajdonképpen ő eszközölte ki (Forrai Ibolya), de Enzenberg is akart kedveskedni neki. Andrásfalva elnevezését a mi ragyogó történészeink tulajdonítják neki, de senki se tudja bizonyítani, a névhasonlóságon kívül ezt, sőt azt se, hogy miként lehette a hadvezér a császár felett az osztrák protokollban, akiről csak egy falut neveztek el? Örömmel venném, ha valaki bizonyítékkal szolgálna.
Azt már kevesen tudják, hogy röviden az 1764-es események után, úgy Hadik, mint Carrato alezredes kereszteltek Ludovicus Plej kapitánynak egy-egy gyermeket, így a kormányzó és madéfalvi vérengző keresztkomaságba keveredtek. Mindez kiderül a csíkszentimrei anyakönyvekből, ha valakinek kedve volna utána nézni, 1765 október és 1767 augusztus a keresztelési évek. Nemigen bánkódhattak a halottak és kivándoroltak miatt.
Zöld Péter plébánosról mindenki hallott, és valószínűleg azt is tudják, hogy megszökött a gyulafehérvári fogságból. Mint a szökevényekkel szokás, körözőlevelet adta ki a kézrekerítésére, ahol le vannak írva szökésének körülményei, kinézése, stb. És ki írta alá a körözőlevelet? Hát Hadik András (Andr. Comes Hadik). Ez a csíkszeredai levéltárban található (F27/XIX-33 mappa). Egyszóval, a hős Hadik köröztette a madéfalvi, ellenálló, székely papot. Ez a történelmünk a korabeli dokumentumokra alapozva. Azonban mi tudunk mást is létrehozni, ami kedvezőbb és hazafias, bár széles körben kerüli meg a valóságot, mint a 18-századi erdélyi kivándorlás, és okai.
„Áldásod legyen népeden!” III. Zs.
Gergé, a tiszteletbeli székely.