Akik mégis ottmaradtak
Közismert tény, hogy 1940-1941-ben a bukovinai magyarság elhagyta a Bükkországot. A források és szájhagyományok szerint, akkor csak 19 család vállalta tovább élni a románság körében. Tudott dolog azonban az, hogy mindig volt mozgás, elköltözés az ottani magyarok körében. Már a telepítés után pár évvel, a XVIII. század végi források megemlítik, hogy Hadikfalván, Józseffalván és Andrásfalván több ház áll üresen . További okot szolgáltatott a XIX. század elején, a jobbágyi terhek súlyosságának viselése, majd a földek felaprózódása, mint ezt a hadikfalviak jelentették 1846. szeptember 26-án Széchenyi Istvánnak . Mikor a Monarchia elfoglalta 1878-ban Boszniát, több család kiköltözött Bukovinából az újonnan bekebelezett területekre.
Az 1882-es évben országos mozgalom indult meg a bukovinai székelyek magyarországi visszatelepítése érdekében. A hatóságok szerint alkalmat adott erre az Al-Duna szabályozása, Pancsova közelében. A tervezett 1000 személy helyett végül is 2200 személy érkezett az Al-Dunához. Ezek leginkább három falu, Istensegíts, Andrásfalva, Hadikfalva szegényeiből kerültek ki, bár Andrásfalváról a presbitérium sikkasztásba keveredett, gazdagabb tagjai is eltávoztak. A sikertelen al-dunai telepítés következtében kis idő múlva tízesével menekültek a családok Gyorokra, Dévára vagy vissza Bukovinába.
Egyszer megkezdődve a kivándorlás áradata, tovább folytatódott feltartozhatatlanul. Így telepedtek 1889-1892-ben Dévára, majd 1910-ben Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra és ismét Dévára, Hunyad megyébe. Továbbá Gyorokra (1883) Arad megyébe, Babsára a Szörénységbe, Vicébe és Magyarnemegyére (1900) Szolnok-Doboka megyébe, Marosludasra (1905), Vajdahunyadra (1892), Diószegre (1937-1941), Halmi (1940-1941).
Az I. világháború kitöréséig, Amerikába is sokan áthajóztak, 1907-től kezdve . Az 1920-as évek derekán, a Hunyad megyei Sztrigyszentgyörgyre telepedettek közül többen eltávoztak Brazíliába . A Bukovinából szervezetten eltávozottak sorsát nyomon lehetett követni, a magánúton elvándoroltakét már kevésbé. De mi lehettet azoknak a sorsa, akik Bukovinában maradtak?
Bukovinai utam egyik céljául azt tűztem ki 2008. áprilisban, hogy felkutassam az 1941 után ottmaradt magyarok neveit. A radóci katolikus pap és az ottani anyakönyvek segítséget vettem igénybe. Tudatában voltam a bukovinai magyarok vallásosságának, így elképzelhetetlennek tűnt számomra, hogy valami adat ne szerepeljen róluk az anyakönyvekben. A hajdani istensegítsi pap megszerzett levele - datálva 1945. augusztus 22.-én - is segítségemre volt, melyben azt írja: „S mivel ebben a parókiában csak két család katolikus van kilenc lélekkel…” Kilenc lélek, a három és fél ezres faluból, de ez a kilenc lélek keményen tartotta magát. A magyarok végleges elmenetele után 5-6 évvel, még nem adták ki a templom kulcsait kezeikből. Ezt ugyancsak Pascariu pópa levele bizonyítja: „Kérésemre nem adták át a templomot .”
Tehát Istensegítsben maradt Szőts Ferenc a feleségével és két gyermekkel, Nagy András a feleségével és három gyermekkel, mindez az 1941-45-ös források szerint (mindkét családban tíz-tíz gyermek volt). Azonban 1947-ben Győrfi István is a falu temetőjében tér örök nyugalomra, akárcsak Szőts Teréz 1968-ban. Győrfi Istvánnak érdekes sorsa volt, mint László János istensegítsi író leírta. A sztrigyszentgyörgyi telepítéskor lezajlott panamázásban, minden vagyonát elveszítette. Kénytelen volt kivándorolni Amerikába, családostól. Mint utólag kiderült, meghalni hazajött szülőföldjére, Bukovinába.
Andrásfalván maradt Schmidt János és Schmidt Teréz, Hadikfalván Turbuk Mihály Vilmos, Csernik Antal, Ócskay András és Forrai Rudolf. Ezekről a magyarokról pontos kimutatást találtam a bukovinai anyakönyvekben, családfákban is. Miért is maradtak ott, mikor minden magyar az elmenést választotta?
Egyes források szerint „kollaboránsak” voltak. Mások szerint meg akartak gazdagodni, mint Németh Kálmán írja: „Kilenc családfő a háromezer közül most kastélyról álmodik:
- Hadd, fusson a többi, mi maradunk! Miért ne keletkeznék kilenc magyar kastély a nagyéhezés után, amikor a szárnyrakelő, az "éhező” úgy dob el mindent magától, mint ahogyan a homokzsákot kidobja a süllyedő kosárból a repülő ember?
A kilenc emberből nyolc mégis meggondolta magát. Maradt egyetlen egy, az istensegítsi Szőts Ferenc. A másik nyolc “rátestálta” papírjait. Most már csak ez az egy a “maradhatós.” De még ez is fáj egy kicsit.”
Hogy „kollaboránsak” voltak-e ezek vagy sem, arra adatok nincsenek eddig, de tény az, hogy kénytelenek voltak úszni az árral. Gyarapodási álmuk is hamar szertefoszlott, mert az ottmaradt magyar családok is csak 30 ár házkörüli telket kaptak, mint a románok. A többi föld az állam tulajdonába ment át.
Évekkel ezelőtt kérdeztem Szőts Ferenc gyermekeit (Gergelyt-Istensegíts, Margitot-Brassó) és unokáját Pétert (Szucsáva), hogy miért is maradt az apjuk, nagyapjuk Bukovinában. Eléggé kitérő válaszokat kaptam. A nem rokonok úgy említették, közük Sántha Alajos író is, hogy Szőts Ferencnek „ajánlva” volt a falubeliektől ott maradni, viselkedése miatt (ünnepélyesen megígérték neki, ha vonatra száll akkor kidobják).
Néhai Szőts Gergely többször említette nekem 2005-2007-ben, hogy ő ment volna a többiekkel, de az apja nem akart. Gergelyt pedig akkor, mint kiskorút, nem engedték át a határon család nélkül. Később aztán már ő sem akart menni.
A maroknyi magyar maradása Bukovinában, önkéntes száműzetésnek bizonyult. Szőts Ferenc és Nagy András unokái már nem tudták megőrizni nemzetiségüket és anyanyelvüket, egyikük sem tud magyarul és mind román házastársat választottak maguknak. A dédunokáknak pedig még a nevük sem magyar (pl. Bogdán Seci, a Szőts Gergely unokája).
Az ottmaradtak:
1.Schmidt János (1868. Andrásfalva-1942. szept. 15. Andrásfalva )
Apja: János (1830. dec. 20) -Andrásfalva
Anyja: Katalin
2. Turbuk Mihály Vilmos (1905. szept. 29.Hadikf.-1943.dec.11.Hadikfalva)
Apja: Lajos - Hadikfalva
Anyja: Ambrus Teréz - Hadikfalva
Feleség: Csernik Mária - Hadikfalva
3.Györfi István (1878.ápr.7.Istensegíts-1947.okt.14.Istensegíts)
Apja: Ferenc
Anyja: Lőrincz Anna
Feleség: Kajtár Erzsébet - Istensegíts
4.Szőts Ferenc (1884.jún.2.Istensegíts-1954.júl.14.Istensegíts)
Apja: Zakariás - Istensegíts
Anyja: György Mária - Istensegíts
Feleség: Gáspár Mária - Istensegíts
5.Nagy András (1880.dec.10. Istensegíts-1950.márc.20.Istensegíts)
Apja: János - Istensegíts
Anyja: Szőts Ágnes - Istensegíts
Feleség: Basa Ilona - Istensegíts
6.Csernik Antal (1897.márc.30.Hadikfalva-1959.júl.15.Hadikfalva)
Apja: Lázár - Hadikfalva
Anyja: Pál Teréz - Hadikfalva
7.Ócskay András (1886.jún.10. Hadikfalva-1963.máj.15.Radóc)
Apja: Ócskay Flórián -Hadikfalva
Anyja: Vircsik Emília - Istensegíts
Feleség: Markes Valéria – Alt-Fratautz
8.Szőts (Stef) Teréz (1927. Satumare- 1968.jún.27.Istensegíts)
Apja: ?
Anyja: ?
Férje: Szőts Gergely (1926.dec.10.- 2007.aug.29. Istensegíts)
9.Basa Ilona (1885.jan.24.Saveni-1968.okt.29. Istensegíts)
Apja: Basa János - Istensegíts
Anyja: Ambrus Mária - Istensegíts
Férj: Nagy András – Istensegíts
10.Schmidt Teréz (1877.nov.10.-1947.okt.14.)
Apja: Ferenc
Anyja: ? Regina
Férj: Imrel József
11.Gáspár Mária (1888.szept.1.Istensegíts-1969.máj.15. Istensegíts)
Apja: Gáspár István - Istensegíts
Anyja: Csobot Borbála - Istensegíts
Férj: Szőts Ferenc – Istensegíts
12.Forrai Rudolf (1914.máj.20.Hadikfalva-1987. Radóc)
Apja: Forrai Pál-Hadikfalva
Anyja: Broszczak Mária Anastázia- Chorostow
13.Szőts Gergely (1926.dec.10.Istensegíts – 2007.aug.29.Istensegíts)
Apja: Szőts Ferenc-Istensegíts
Anyja: Gáspár Mária-Istensegíts
Feleség: Stef Teréz-Satulmáre (Grossdorf)
14. Szőts Margit (1928. Istensegíts –
15. …Bibiána
Férj: Gâtej Gheorghe
16. Nyisztor Márta 1914- 1970?
Férj: Cârşmaru Ioan 1909-1972
17. Nagy….
Józseffalva, három gyermekkel
18. Várda Etelka 1905. április 9 Józseffalva-1991. január 23 Szucsáva
19. Gáspár Antal 1909. aug. 24 Józseffalva-1972. dec. 6 Falticeni
20. Bezsán Viktória 1910. feb. 9 Józseffalva-1966 Szucsáva
21. Szermán Gizella 1910. jún. 28 Józseffalva-1963 Románia
22. Péter Balbina 1910. dec. 18 Józseffalva-1979. márc. 30. Braila
23. Sepniczky Etelka 1911- júl. 11 Józseffalva- Románvásár (férjezett Lazescu)
Lehetséges leszármazottak:
1. Szemcsuk László (1886-1962.okt.29.)
Apja: Ágoston
Anyja: ? Anna
2. Palkó Amália (1895. Gura Putnei, Karlsberg-1968.okt.21.Radóc)
3. Szemcsuk István (1909-1970.máj.8. Radóc)
4. Molnár Klaudia (1913-1980. Radóc)
5. Horváth Antal (? - 1945. júl.14. Radóc) Horváth Ádám fia
6. Szabó Károly (1893 – 1959.aug.3. Radóc)