BUKOVINA ÉVSZÁMOKBAN
1760-1763. A hatalom erőszakoskodása miatt megindul a székely kivándorlás a Kárpátokon túlra
1764. január 7. A madéfalvi veszedelem. Menekülés Csángóföldre, Moldvába.
1764. június 17. Mária Terézia kinevezi Gróf Hadik Andrást Erdély katonai parancsnokává és kormányzójává.
1766. augusztus. Halmágyi István beszámol a Moldvába menekült székelyekről.
1771. Pestis Erdélyben. Moldvából és Oláhországból hozták be a menekültek. Mária Terézia lezáratja a határt az új határőrséggel.
1774. május. Az osztrák hadsereg felderítést végez Moldvában.
1774. augusztusában Bécs engedélyt kapott az oroszoktól a bukovinai bevonulásra. Az orosz katonai parancsnok, gróf Rumjanzow tábornagy megkezdi a seregei kivonását Bukovinából.
1774. augusztus 8-án az első katonai különítmény, három lovas ezred és öt gyalogos zászlóalj Splényi Gábor dandártábornok parancsnoksága alatt és vezetésével átlépték a galíciai határt Snyatin-nál. Ugyanazon a napon beérkeztek Csernovicba. Szeptember 2.-án elfoglalták Szucsávát és Szeretet, egy nappal később Capu Codrului-t.
1774. szeptember 19-én a birodalmi sas Bukovinában mindenhol jelen volt.
1774. december 10. Az utolsó orosz csapatok elhagyják Bukovinát.
1775. május. 7-én a Porta Konstantinápolyban aláírta a szerződést Bukovina átadásáról.
1775. szeptember 13-án bizottság ült össze Baia-n az új határokat megszabni.
1776. március. Az első magyar bizottság megjelenése Bukovinában Tamás Albert szamoskai bíró vezetésével.
1776. június 7. A palamutkai egyezménnyel véglegesítik az új határokat.
1776. november 6. Az első telepesek Istensegítsben és Fogadjistenben.
1776. Késő ősszel felépül a „Szentháromság” szükségkápolna Istensegítsben.
1777. március 6-10. megérkezik a telepesek zöme.
1777. október 12. Behódolási ünnepség Csernovicban. Eskütételek.
1778. április 6-án Karl Freiherr von Enzenberg tábornok átvette Splényitől Bukovina ideiglenes vezetését.
1778. végén-1779 tavaszán Enzenberg tábornok népszámlálást végezetett Bukovinában.
1779. október 29. Enzenberg tábornok jelentése Istensegíts és Fogadjisten megalakulásáról.
1782. Bánáti németek jövögetnek Bukovinába.
1782. december végén megérkezett Csernovicba Jozeph Glabach kerületi sebész főorvos.
1783. nyarán II. József császár először látogatta meg Bukovinát.
1783 – ban érkezik Csernovicba Orlandini törzs- és ezredhadbíró (Oberstauditor) és két vizsgálóbíró.
1783-1784 között létre jött a görögkeleti vallásalap, amelyből a görög-keleti papságot és azok tevékenységeit támogatták.
1784. nov. 8. Bejött 37 család Moldvából. A családok meglehetősen népesek voltak: 7–8 gyermek. Ezek téli szállást Fogadjistenben, Istensegítsben és a közeli falvakban kaptak. Ők lesznek Hadikfalva első lakosai.
1784. nov. 30. Újabb 30 család Moldvából. Voltak a települők között olyanok is, kik már 20–30–40 éve éltek Moldovában.
1784-1786. A szervezett telepítések során már említés történik néhány csángó családról.
1785. jan. 2. Bukovina határát ismét átlépi 27 család Moldvából.
1785-ban megnyílt az első gyógyszertár Csernovicban.
1785. február 20. Enzenberg jelentése az egyre érkező telepesekről. Az udvari haditanács elutasítja Enzenberg tábornoknak, azon előterjesztését, hogy a telepítést a Moldvába bevándorolt erdélyi provinciális alattvalókra, illetve jobbágyokra (értette alatta a moldvai csángókat) terjessze ki.
1785. megalakul Hadikfalva (június 4-én), Józseffalva (szeptember 15.), Laudonfalva, Magyarfalva és Boldogfalva.
1785-ben rendes anyakönyvvezetést kezdett el írni Mártonffy Mór, istensegítsi pap.
1785. július 30. Hadikfalva első szülötte, Galambos János.
1786. január. Mártonffy Mór plébános jelenti, hogy az újonnan alakult négy faluban iskola működik.
1786. Fatemplom épül Hadikfalván.
1786-tól kezdve a magyar katolikus egyházak a lembergi érsekséghez tartoztak.
1786. április 29-én II. József császár szabályozási terve szerint a görög-keleti zárdák és a radóci, később csernovici püspökség birtokaiból alakított bukovinai görög-keleti vallásalap javai, valamint a kincstári jószágok állami kezelésbe vétettek.
1786. június 6-án II. József császár ismét meglátogatta Bukovinát.
1786. Megalakul Andrásfalva.
1787. Új templom Hadikfalván a leégett helyébe.
1788. Megjelennek az első reformátusok Andrásfalván. Levitájuk Ajtay Sámuel.
1788. Magyar falvak: Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Laudonfalva, Magyarfalva, Boldogfalva.
1788. Hacquets lembergi természetrajz tanár első jelentése a bukovinai magyar falvakról.
1790. március 12. Bécs. Meghal Gróf Hadik András.
1792. Az első szervezett német telepítések.
1794, december 22. Meghal Mártonffy Mór a „Parochum Hungarorum in Bukowina”
1795. Himlőjárvány Istensegítsben.
1795. Istensegíts papja Deák Orbán
1800-ban független közigazgatás működött három városban: Csernovicban, Szereten és Szucsáván. Piaci városokként voltak nyilvántartva: Câmpulung (Kümpulung), Vijnic (Vizsnic) és Coţmani (Kocmán). A lakosság többi része 259 faluban élt.
1800-ban felépítettek egy fatemplomot Istensegítsben Cseke Juvenálisz plébános vezetése alatt.
1801. augusztus 26. Miskolczy István Andrásfalva tiszteletese.
1803. Újabb, nagyobb méretű német telepítés.
1805. Gróf Batthyáni István útleírásában megemlíti Hadikfalvát és Istensegítset.
1806. Meghal Istensegíts első tanítója, Antalffy Mihály.
1806. A korabeli írások szerint Dr. Viola József az első magyar orvos, aki Bukovinában megfordult.
1808-1815. A napóleoni háborúk. Az oroszok több ízben átvonulnak Bukovinán.
1809-ben részt vettek a Napóleon elleni győri csatában Istensegítsből Antalffy Gergely, kántor, az Antalffy Mihály tanító fia, Nisztor András és egy Meichel nevezetű.
1810. Pestisjárvány Moldvában.
1820. júliusában az akkori lembergi érsek, Ankiewicz András Alajos gróf a bukovinai falvakba indult bérmálási körútra.
1821. Iskola épül Istensegítsben.
1824. Kis Károly hadnagy beszámol a bukovinai gyarmatokról a „Tudományos Gyűjtemény” lapjain.
1824-1826. körül megalakul egy másik magyar falu, Tomnátik.
1830. Bíró Mózes tiszteletes átveszi hivatalát Andrásfalván.
1831. Kolerajárvány a bukovinai magyar falvakban, kivéve Józseffalva
1834. Gegő Elek utazása Moldvában és Bukovinában. Említi Boldogfalvát (7-800 lakos) és Magyarfalvát (600 személy) néven. Nem említi a hegyek között 1823 táján létrejött Tomnatik-ot.
1835. Református iskola és templom épül Andrásfalván.
1836. Az „Erdélyi Prédikátor Tár” ismerteti a bukovinai magyar eklézsiát.
1840-1850. Kőtemplom épül Hadikfalván.
1842. „Ügyesen vitt népesítés”-ként emlegeti a „Pesti Hírlap” a bukovinai magyarok hazahozatalának tényét.
1845. szeptember 10. Megszületik László István Istensegíts későbbi plébánosa.
1846. Éhínség Bukovinában
1848. Kolerajárvány mind az öt faluban.
1848. Harcolnak a magyar szabadságharcban.
1848. Torokgyík Hadikfalván. Meghal 111 gyermek.
1848. Makrai Péter bukovinai követ Bécsben.
1848. május 15. Galícia kormányzója kihirdeti a jobbágyság eltörlését. Bukovina a Galícia közigazgatási területhez tartozott tehát, megszűnt a jobbágyság Bukovinában is szeptember 7-én.
1848. május 25. Fellázadt a hadikfalvi magyarság. A Radócon elszállásolt 14. osztrák gyalogszázad szétverte a tüntetést.
1849. március 4.-től, Bukovinát osztrák koronatartományként (Kronland) tartják számon.
1849. aug. 26. Istensegíts, Bukovina. Megszületik László Mihály a későbbi tanár, író, képviselő.
1851. október. I. Ferenc József császár Bukovinába utazott.
1858. Bálinth Gyula újságíró bukovinai utazása. Kéregető magyar gyermekeket talál Szucsáván.
1858. Göndöcs Lajos tanító első levele Bukovinából.
1860. Bíró Mózes andrásfalvi tiszteletes könyvtárat kér a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap” szerkesztőjétől a reformátusok számára
1861. május 5-én létrejött a Szent László Társulat.
1864-1865. Rossz időjárás, nincs termés.
1864. Druzsbáczky Magyarországra küld tíz gyermeket tanulni, köztük Várda Andrást és Gál Antalt.
1865. szeptember 25. Druzsbáczky Bonaventura istensegítsi pap segélykérő levele Magyarországhoz, az éhínség beállta miatt.
1865. Az első éhen haltak Istensegítsben.
1866. A „Hazánk s a Külföld” megjegyzi a II. József által Bukovinában végzett telepítés ésszerűtlenségét.
1866. július-szeptember. A legnagyobb kolerajárvány az öt faluban.
1866. szeptember 12. Meghal Bíró Mózes andrásfalvi tiszteletes.
1868-1870. Tífuszjárvány Istensegítsben.
1873-ban épülni kezd a Bukarest-Csernovic vasútvonal. Hadikfalva vasúti csomópont lesz.
1873. szeptember 10. Andrásfalván megszületik Sebestyén Antal, a falu leendő papja és esperese.
1875-1880. Tomnátik megszűnik létezni. Lakosai behúzódnak a környező falvakba: Karlsberg, Alt-Fratautz, Andrásfalva, Straja.
1875. július 31. A józseffalvi iskola alapkövének letétele.
1875. A túlszaporodás miatt már alig jut átlagban 4 hold egy családra.
1877-1879. között fuvaroztak szekereikkel, lovaikkal az orosz-török háborúban.
1878-ban rész vesznek Bosznia-Hercegovina elfoglalásában, mint az osztrák hadsereg katonái
1878. május 16. Megszületik László János istensegítsi telepes gazda, író.
1878-1880. Kivándorlás Boszniába.
1879. László István istensegítsi születésű pap, néprajzkutató kinevezése szülőfalujában (1877-től már Hadikfalván szolgált).
1883. március 30. Elindul az első vonat, mintegy 600 ember, Hadikfalváról az al-dunai telepítésre (Sándoregyháza, Hertelendyfalva, Székelykeve).
1883. április 2-3. Millisautz-ból vonat indul az Al-Dunára, 900 istensegítsi és fogadjisteni lakóssal.
1883. november 15. Az Al-Dunától 65 család visszament Bukovinába.
1883-1884. Telepedés az Arad megyei Gyorokra.
1888-1892. Erdélyi telepedés Dévára.
1890. november 1. Megszületik Istensegítsben Sántha Pál, bukovinai székely származású pap, kanadai plébános.
1892. Új iskola Istensegítsben.
1892. Andrásfalvi járvány. 183 halott, ebből 149 gyermek.
1892. április-május. Telepedés Vajdahunyadra.
1895. Új templom épül Józseffalván a régi fatemplom helyett. Papjuk Druzsbáczky György.
1895. április 1. Istensegíts. Megszületik Gáspár Simon Antal földműves és író.
1897. november 13. Józseffalván meghal Druzsbáczky György a „Parochum Hungarorum in Bucovina”.
1898. szeptember 12-én szentelték fel az új templomot Istensegítsben.
1900. Telepedés Vicébe, Magyarnemegyére és Babsára.
1903 őszén Várady L. Árpád választott püspök és Szent László társulati elnök ellátogatott a bukovinai magyar falvakba.
1904. február 2. Istensegítsben megszületik Lőrinc Imre földműves és író.
1905. Telepedés Marosludasra.
1905-1914. között a nagy menés Kanadában: Punnichy, Eszterháza, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton; Ugyancsak ekkor Amerikába.
1907. Új temető felszentelésre Hadikfalván.
1910. telepedés Sztrigyszentgyörgyre és Dévára, Hunyad megyébe.
1911. telepedés a Hunyad megyei Csernakeresztúrra.
1914. Az 1888-1892 között Dévára telepedett 54 családfőből 24-nek még nincs magyar állampolgársága!
1914. február 11. Megszületik Istensegítsben Sántha Alajos, a későbbi tanár és író.
1914. Kitör az első világháború. Az oroszok Bukovinában: 1914. szeptember és október között, 1914. november 26.–1915. január 23. között és 1915. júniustól 1917. augusztusig voltak.
1914. február 15. Meghal László István istensegítsi plébános
1918. november 28-án elhatároztatott a csernovici nagygyűlésen, hogy Bukovina egyesüljön Moldvával.
1918. Több, anyanyelven tanító iskola beszüntetése Bukovinában.
1919-ben Romániához csatolják Bukovinát.
1919. február 26-án kiadott 295-os rendelet által a hivatalos nyelv a német helyett román lesz.
1920. Kinevezik Sebestyén Antalt Hadikfalva plébánosának.
1921. Istensegítsben helyrehozzák a világháború alatt tönkrement iskolát.
1921. szeptember 3. Hatályba lép Bukovinában az agrárreform.
1921. december 23. Andrásfalván megszületik Sebestyén Ádám, kántor, néprajzos.
1923-1926. Kivándorlás Brazíliába az erdélyi Sztrigyszentgyörgyről, Magyarországról.
1924. június 25. A brazíliai Boldogasszonyfalva megalapítása.
1927-1928. Magyari Zoltán tiszteletes vezetésével új református iskola épül Andrásfalván.
1928-ban Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök meglátogatta Bukovinát. Hadikfalván a bérmálás szentségében részesítette a magyar falvak lakóit.
1928. Kinevezik Istensegítsbe Elekes Dénest plébánosnak.
1932. Német Kálmán plébánost kinevezik Józseffalvára.
1933. május 14-én, felszentelik az új temetőt Istensegítsben.
1936-ban Bognóczky Géza tiszteletes irányításával egy nagytantermes iskolát építettek Andrásfalván a régebbi mellé,
1939. május 18. Áldozócsütörtök. Józseffalva leégése.
1939. november 5. Felszentelési ünnepség Józseffalván. Már áll 84 istálló és szükséglakás.
1941. május 11-én Magyarország és Románia aláírta a bukovinai székelyek áttelepítéséről szóló megállapodást.
1941. Kitelepedés Bácskába.