AZ ANDRÁSFALVI KERESZTEK
Az andrásfalvi temető, a faluból Radóc felé kivezető út bal oldalán található, a falu határában.
A fellelhető magyar feliratú keresztek kőből, betonból készültek el. Mennyi bánat és fájdalom van ezekben a keresztekben, mennyi kiöntött könny öntözte ezt a fekete földet! Apáink 155 éven keresztül használták ezt a temetőt, de itt már részünkre minden csak volt: temetés is és feltámadás is. Nézem a kereszteket, nézem a hantokat. Néhol már csak az utóbbi kivehető. Máshol, düledeznek a keresztek, egyik a másikat támogatja, talán egy apa keresztje a gyermeke fejfáját, mintha mondaná neki: „ne félj leányom, ha öreg vagyok is, támaszkodhatsz rám!” Kereszttel megjelölve vagy sem, tisztán kivehetők a sírhantok. Szépen, rendben volt mindig itt a temetés, másfél századon át. Olvasom a feliratokat, számítgatom, ki mennyit élt: „élt 33 évet, élt 26 évet, 48-at, 20-at, élt 16 évet. Hát élet az, húsz évet létezni ezen a földön?
A legtöbb kereszten tisztán elolvasható az írás, de olyanok is akadnak, melyeken az idő vasfoga megtette már a hatását. Ezen keresztek elkészítése, az 1892-1935-ös időszakot öleli fel, ez nagyjából megfelel egy mester alkotása idejének. Ez a névtelen mester, egy-egy keresztre érdekesen faragta be a felírást, például néhai Sebestyén Antalnál a becenevet is bevéste: a Bada. Egy másik különlegesebb felirat ez: Ömböli Anna a Miskáné.
A név és évszámok mellett, azonban minden sírkövön megjelennek bizonyos szimbólumok. A faragás és a szimbólumok szerint, két csoportra osztódnak ezek az emlékművek (talán két mester készítette): az egyik a befaragás, vagy mélyfaragás, itt a szimbólumok a négyágú csillag, a Jézus-szíve és a bizánci kereszt. A másik csoportba tartoznak a dombormű faragások, az itt fellelhető szimbólumok a szőlő és a kehely. Található még a kereszteken fa és falevél ábrázolva. A helyesírással kicsit hadilábon állhatott a kőfaragó, létezik kifelejtett-, vagy beszorított betű, jól írja, hogy „nyugszik”, ám legtöbbször a „nyukszik” szerepel a sírköveken. Az Erös és a Szöcs nevek is mind rövid ö betűvel vannak faragva.
A szimbólumokkal jelentésnek tisztázására találkozót beszéltem meg Marton József egyetemi tanár úrral, aki a gyulafehérvári teológia vallástörténelem katedráján és a Babeş-Bólyai főiskolán oktat. Segítőkészen fogadott, nagyszerű, egy órás előadást tartott nekem, adatokkal és képekkel alátámasztva magyarázatát, így a következőkben leírtak a találkozás eredményének köszönhetők.
A bizánci keresztet, az általam elkészített andrásfalvi képeken, bizony többször is ellenőriztük. Egyrészt, mert nagyon hasonlít a máltai kereszthez, másrészt, mert eléggé időviselt néhány faragás. Miután az eldőlt, hogy a bizánci kereszt látható a képeken, elvitattuk, hogy miként kerülhettek azok a bukovinai székelyek fejfájára. Tudott dolog, hogy Bukovinába nem csak a madéfalvi menekültek telepedtek le, voltak köztük csángó kivándorlók is, Moldvából. A csángók tehát, akik nagyon közel álltak a keleti valláshoz, ha nem is lényegesen, de bizonyos szempontból a hatásuk alá kerültek. Leginkább meglátszik ez, ami a kereszt díszítését illeti. Így, vagy a kőfaragó, vagy az elhunyt, csángó eredetű lehetett valamikor.
A másik szimbólum, amit érdekesnek találtam a kereszteken, az a kehely. Habár a református felekezetűek is használják sírkődíszítésre, náluk az Úrvacsorát-, a katolikus vallásban a kenyeret, és az Oltáriszentséget jelenti. Az istensegítsi katolikus templom, oltár mögötti falfestményén is, váltakozik a kereszt és a kehely. A professzor úr véleménye szerint, a kehellyel való díszítés, Moldvába, a huszita meneküléssel jutott ki. A husziták, az 1430-as években kényszerültek a Szerémségből, az Újvidékről kivándorolni, a Keleti Kárpátokon túl, a vallásüldözés miatt. Több falut és helységet alapítottak, köztük Husz városát is. Így, amíg az első magyar falu megalakult Bukovinában, 1776-ban, a kehely szimbóluma már több mint 300 éve terjedt Moldvában.
A szőlőfürt jelképezése a kereszteken, a jólétet, a gazdagságot hivatott kimutatni. Hogy miért kerülhetett ez kifaragásra? Vagy csak egyszerű díszítés lehetett, ami megtetszett a kőfaragónak? Talán azt is jelenthette, hogy az elhuny módosabb, gazdagabb családból származott.
Összesen 59 olyan keresztet találtam, melyekről teljesen vagy részletesen le tudtam olvasni az írást. Ezeket az alábbiakban közlöm, leírva pontosan azt, amit a fejfákon találtam. Azon kívül még található néhány kereszt, amelyről felismerszik, hogy magyar sírt jelöl, ám sajnos letörlődött az írás róluk. A legtöbb kereszten így kezdődik a felírás: „Itt nyukszik Istenben boldogult…” vagy „Itt nyukszik boldogult…”. Számítgatva, hogy ki-mennyit élt, sajnálattal vettem tudomásul, hogy az átlagéletkor csak 52 év körül volt. Néhány kereszt aljára még ki van faragva, hogy R. I. P, vagyis „Nyugodjék békében”, másokra díszítésül a Jézus - szív került kifaragásra.
Sírfeliratok, 2006. júliusában :
1. Wisniewsky Antal plébános……...1866 – 1917
2. Daradics Mártonné Víró…………..1887 - 1930
3. Dávid Mári …………………………8 év 1916-ban
4. Dávid János………………………..1900 - 1926
5. Dávid Imre…………………………1862-ben - 1929
6. Dávid Imréné Mári………………..sz. 1862
7. Dávid Ferencz…………………... .22 év, +1919 - ben
8. Dávid István………………..
9. Dávid György…………….. ……..26 év, +1918 – ban
10. Dávid gyurkáné (így) Mári sz. Zsók…..1897-1927
11. Dávid Gergé……………………….1842-1905
12. Dávid Gergéné Rózsi…….……….1844 – 1899
13. Dávid Mári………………………….25 év +1921-ben
14. Dobondi György………….
15. Erdős Mári ………………………...18.no.1913 - 16. de. 1929
16. Erős István……………….………...1870-1918
17. Fábián Péter…………….………….1867-1910
18. Fábián Péter…………….………….1863 - 1912
19. Fábián József……………meghalt 51 évesen 1892–ben, 8. hó 10.-én
20. Fábián Ferenc………….…………..1878 - 1926
21. Fábián Márton……………………..1834 - 1906
22. Fábján Mártonné Víró……………..57 évesen 1921 - ben
23. Fábján Józsefné Kati…..…………...1870 – 1920
24. Ferencz Ambrus tanító…………….1880-1926
25. Gábris Márton………………………1848-1918
26. Gábris Istvánné Víró……………….1880-1928
27. Glass Regina ………….……………1868 -1928 (német)
28. Hartinger Emilie………………… .1879-1939 (német)
29. Kerekes Pál………………………… 1889 -1917
30. Kerekes Gergé……………………..
31. Kovács József…………………….....1874-1929
32. Mátyás Ferenc……………………..1854 – 1912
33. Molnár Anna szül. Szőcs………….élt 61 évet +1917
34. Ömböli Antal………………….....1882 - 1931
35. Ömböli Anna a Miskáné………..1861 – 1935
36. Ömböli Mihály…………..………1857-1922
37. Palkó Jóska………………………. élt 75 évet 1937
38. Palkó Jóskáné Erzsók……..……..1865-1920
39. Palkó Lajos………………………..meghalt 1928
40. Sebestyén Antal…………….…….1857
41. Sebestény Antal a Bada……..…...1844 – 1920
42. Sebestyén József és hitese is……..1848 -?
43. Sebestény Márton…………….…..1869 - 1916
44. Sebestény Jóskáné Zsuzsa………..1857 – 1918
45. Sebestény Mátyás………………….1893 - 1913
46. Sebestény Antal…………………....1852-1916.5.16.
47. Szöcs Gergé…………………….…..1911-1915
48. Szöcs Pál………………………..…..1921-1925
49. Szöcs Lajos……………………..….1918-1920
50. Szöcs János……………………....…1909-1928
51. Szöcs József……………………..….1919- 1925
52. Szöcs Antal…………………………1910-1915
53. Varga Márton…………………...….1827 – 1906
54. Zimermann Emanuel ………...……1862-1922 (német)
55. Zsók Antalné Júlia………………….
56. W. J. (Weber János 1868-1915) …..1915
57. ……..Iosef…………………………
58. Ömböli András……………………..1864-1930
59. Ömböli Antal……………………….1882-1931
Fábián Erzsébet 1837-1906 elvitték 2005-ben
A táblázatban szereplő Fábián nevekből néhány a dévai Fábiánokkal rokon. Ezek a néhai Fábián Márton nagybátyjai, az apjának testvérei. Egyedül a Márton apja telepedett Dévára, a többiek Andrásfalván maradtak, és ezek szerint ott is haltak meg. Fábiánok telepedtek még Csernakeresztúrra is, Déva mellé a XX. század elején.