Magna Curia 1879-1909 

    Déva ékessége.
   Az utóbbi két évtized alatt hatalmas lendülésnek indult Déva város fejlődése. A kis falusi házakat palotaszerű építmények váltják föl, melyek a modern építészet szépségeit a belső kényelmes beosztással egyesítik; de mégis páratlanul áll a vár alatt, szerényen meghúzódva az utczák vonalain kivül az úgynevezett Magna Curia épülete. Gazdasági épületek, istállók, pinczék, raktárak, cseléd, felügyelő és ispán lakás tarka vegyülékéből emelkedik ki az egy emeletes, franczia fedelű terjedelmes kastély. Főhomlokzatával délnek néz, széles udvarán át a város felé, hol díszesen, toronynyal ékeskedő kettős kapuzaton át halad tekintetünk Déva legszebb utczája, a főutczán végig. Egykor daliás alakok, nemes vitézek robogtak e kapukon át az ellenség elé; ma a pénzügyigazgatóság pontos hivatalnokai csendesen vonulnak az eperfák árnya alatt, a mindennapi munkához.
    Hajh, de a mai nemzedék is szemlélte páratlan gyönyörrel a mi Felséges királyunk és trónörökösünk hadi pompáját 1887. szeptemberében e helyen, amikor az őszi hadgyakorlatok alatt itt tartotta udvari szállását. E kapukon robogott ki naponként a királyi fogat, daliás vitézek tüzes paripáikon kísérték az ifjú trón¬örököst, midőn férfias szépségének teljében kilovagolt a hadgyakorlatokra. Lezajlott a szép idők sziívet facsaró emléke! — Óh dicső múlt, óh szo¬morú vég!
   Valamint a várépítésben az oroszlánrész dicső fejedelmünk Bethlen Gábornak jutott, úgy a Magna Curia első építését, elrendezését is neki köszönhetjük. Itt alapított csöndes otthont magának a M.-Illyén szü¬letett (1580.) főúr s a rendek 1614-ben hozományul inscribálják első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a regényes fekvésű Déva várát és uradalmát. (Gindely: Bethlen Gábor 238. 1.)
   Az épület Bethlen alatt csak földszintes volt, erős falakkal és boltívekkel, két sarkán olasz módon kiszögellő torony bástyákkal. Ajtó, ablak faragott kő, sajátságos magyarosan stylizált renaissance motívumokkal. Ilyen volt a tavaszon lerombolt félköríves kapu is, melynek homlokzatán olvastuk e szép biblicus feliratot: „Az úr őrizze meg a te bemeneteledet és kijöveteledet mostantól fogva mindörökké. Psal. CXXI. A. D. 1621.“ Ez évszám, mely a kapura illesztett czímeres paizson ismétlődött, azt mutatja, hogy fejedelem korában, mikor már a beszterczebányai orsz. gyűlésen királylyá választatott, újra építette a dévai kastélyt, mégpedig felső magyarországi, valószínűleg Kassáról hozott építő mes¬terekkel. A Bethlen-család czímerében egy nyíl által átlőtt kettős hattyút használt, melyet egyik őse, Beth¬len János, Zsigmond királytól kapott annak emlékéül, hogy János a király jelenlétében egy lövéssel két hattyút nyíllal lőtt át nyakon. A paizson használt czím a következő: G. D. G. R. H. D. C. S. P. T. ET. S. C. (Gabriel dei gratia rex Hungáriáé Dalmatiae Croatiae Slavoniae Princeps Transilvaniae, et Siculorum Comes.). Sajátságos, hogy egy század múlva báró Steinwille generális tejesen felfogta és tovább fejlesztette e nagy szellem alkotásait, valamint a várban, úgy a curialis építkezésekben is. Így javíttatta ki a megrongált kaput, épített bennebb még egy másikat (most romboltatott le) és huzatott emeletet az erősen épített földszintes curiára. De nem csak itt, hanem Gyulafehérváron is látjuk ez eljárást, a mennyiben a várban ma is meglévő és Bethlen által építtetett iskolára szintén emeletet huzatott s teljesen a dévai minta szerint alakíttatta át. A nagy szellemek kímélik elődeik munkáját, megbecsülik a műalkotásokat; így Steinwille is megtartotta és gondosan tovább fejlesztette a Bethlen műalkotásait.
    A csendes otthon, mit Bethlen annyi bujdosása és szenvedései alatt oly sovárogva emleget, igen gyakran volt első nője alatt, a házias jellegű Zsuzsánna alatt, magyaros vigalom tanyája. „Nagy lakomákat, víg farsangokat éltek akkor is, mert a fejedelmi párban, főleg magában a fejedelemben mindig megvolt a fogékonyság az élet vidámabb élvezetei iránt s a ko¬moly munka után szeretett és szokott is jó kedvvel mulatni.“ (Gindely. Hunyad, 1897. július 3.)

    A megye régi székháza, a mai tanítóképezde 1861-ben katonai transport és kórház volt. A Magna Curiában, mely a múlt év végéig szolgált a megyei közigazgatás ideiglenes helyiségéül, akkor a Bezir-kerek uralkodtak (kerületi főnökök). És ma, harmincz év múlva, a hajléktalan Hunyadvármegyének van saját székháza impozáns palotában, és olyan fényes, nagy gyűlésterme, amilyen kevés akad Erdélyben. Hunyad. 1891. április 11.

   Hunyad. 1879. január 29. Magna curia.
   Van Déván egy nevezetes telep, az épületek egész sorával, nagyszerű parkkal s oly gyönyörű fekvéssel, milyen a két hazában nem sok akad. Teremtve van e hely arra, hogy széles Hunyadvármegye területének központi igazságszolgáltatási egész apparátusa ott helyezkedjék el. A parkot pedig gondozzák a fegyenczek munkája mellett és nyissák meg a városi tisztességesebb közönség sétahelyeül. Nagyfontosságu e kérdés Déva városára s emelkedésére nézve. Eldőltétöl függ jórészben, váljon gyökeret ver-e a jelenlegi fölosztás, és megmarad Déva egy első rangú törvényszék székhelye-ül.
    Atyánkfiái e kérdéssel is úgy vannak, mint voltak a piskii vasúti és gyárteleppel. Foly a küzdelem a színfalak mögött. Egyik részen harczol egy „venitura" vagyis közénk beszármazott férfiú; más ré¬szen mindent elkövet a magán érdek, az intrigua. Vajon kié lesz a győzelem? Déva! te aluszol. Csak rosszat ne álmodj ismét.
                                                                                                                    ……..
E czikk szerzőjét br. Nopcsa László tőlem, mint felelős szerkesztőtől meg tudni akarta s mivel kívánságát megtagadtam: nyilvános helyiségben hírhedt olmos bunkójával hátulról és orozva főbe akart ütni; kísérletében Lázár Pál Oszkár, birtokos akadályozta meg. — E megtámadást minden további megjegyzés nélkül a nagyközönség tudomására kívántam hozni. Déva, február hó 8-án 1879. Hollaki Imre.

    Magyar Polgár. 1879. április 6. Levelezés. Déva, 1878. ápril. 4-én.
   A mostan megtartott megyei közgyűlésen legfontosabb határozat volt az, melynek értelmében a megye közönsége késznek nyilatkozottá „nagy udvarnak” nevezett kincstári épületet (a Hollaky-affaireből ismeretes „Magna Curiát“), melyben a megyei hivatalok el vannak helyezve, törvényszéki helyiségül átadni, s ez értelemben a minisztériumnak felírni.

   Hunyad. 1879. október 4.
   Jelentékeny tárgy továbbá a megyeház kérdése. Közgyűlésünk, a mint tudva van, beleegyezett volt, hogy a jelenleg megyeháznak bérben használt magna curia adassék át a törvényszéknek; a megye központi hivatala pedig ideiglenesen helyeztessék el a törvényszék részére bérlett helyiségben. Ezt a tervet a belügyministerium, az átalakításokra igényelt nagyobb költségek miatt nem hagyta helyben, hanem arra utalva, hogy már adott 5000 forintot egy telek megvásárlására a leendő megyeház számára, még egy annyit kilátásba helyez és utasítja a megyét, hogy külön rovatai igénybe vételével is építsen valahára egy tulajdon megyeházat.

   Hunyad. 1879. december 27.
   A máris sok vitát és kellemetlenséget okozott „magna curia” igaz, hogy a magyar állam tulajdona, de ez a hozzátartozó uradalommal együtt 30 évre haszonbérbe adatott, mely haszonbéri időből mintegy 15 év van még hátra. Hogyan lehetne tehát a bérlőnek beleegyezése nélkül a curiába a törvényszéket bele helyeztetni? Avagy bontsa fel az állam erővel a szerződést? De ez esetben a bérlő jogorvoslásért folyamodhatna a törvényszékhez s vajon miképen ítélne akkor ez ügyben a törvényszéki elnök úr? — mert hogy a szerződés felbontásához a bérlő beleegyezése is szükséges, bizonyítják azt a „Hunyad” egy korábbi évfolyama valamelyik szá¬mában „Sólyom Fekete Ferencz” aláírással közlött s a magna curiára vonatkozó haszonbéri pontok.
   A magna curia átadása a magán jog kérdését is felöleli s legyen ezen jog örökös tulajdon vagy bérlett, mindaddig, míg meg van hozzá a törvényes alap és kellék: szent és sérthetetlen. Szinte kedvem volna az idézett „Szászvárosi levél”-ben közlött törvényszéki elnöki ígéret valódiságában kételkedni; de a szászvárosi levelező megbízható lévén, történt legyen bárhogy az ígéret s bár mily furcsának is tűnjék fel, hogy falusi ember létemre a törvényszék elnökével szemben a magán jogról beszélek, a magna curia átadását illetve ezt mégis megemlítni időszerűnek tartom.
   Az áthelyezést illetve, bármily szép és elismerésre méltó is Szászváros ajánlata, annak valóságos eredménye anyagi és szellemi hátrány volna. A dévai uradalmat a hatvanas évek elején az első bérlő az államtól 22 ezer forint haszonbér és az adófizetés terhével vette át, összesen tehát 26—27 ezer forint bérlettel. A most Déván elhelyezett hivatalok s iskolák következtében, melyek Déván nagy forgalmat eredményeznek, a jelenlegi másodbérlők már 10—12 év elteltével az első bérlőtől oly kedvező feltétellel — a milyennel, vették bérbe; mit ha évi bérletösszegekre felosztanánk, a dévai uradalom évi bérlete jelenleg megközelíti a 40 ezer érintőt.
   De 15 év múlva lejár a bérleti idő, s az állam részesülhet mindazon javakban, a melyekben jelenleg a szerencsés első bérlő részesül, sőt megörökítve a most Déván lévő hivatalokat s így előmozdítva a forgalmat, 15 év múlva biztosan remélhetni 50—60 ezer forint árendát a dévai domíniumért a nélkül, hogy a kérdéseit magna curia a bérlőnek átadatnék, a melyben kényelmesen elhelyezhető volna a törvényszék, mert addig valahogy csak lesz megyeházunk.

   Hunyad. 1880. május 25
   B. Nopcsa Elek felajánlotta, hogy a még 15 esztendeig haszonbérletében lévő magna curiát kész átbocsátani egyszer mindenkorra fizetendő 18 ezer frtért. Főispán úr kijelentette, hogy a megyei tisztség által most használt helyiségekért évi 1900 frt. fizettetik; az ajánlat elfogadása esetében az egész épülettelepért csak évi 1200 frt. esnék.
   Érintette továbbá, hogy a megyei helyiségek bérlete már a jövő évben letelik és valamiképpen gondoskodni kell a további elhelyezésből.
  Dr. Petko pártolja az ajánlat elfogadását. B. Jósika nem kíván beleelegyedni, mert a birtoklási viszony nem lévén tiszta, a megye kárt szenvedhetne. Gr. Kun István hasonlókép ellene szól az elfogadásnak; azt mondja, igazítsa el a miniszter, a hogy tetszik. Hollaky Imre azt állítja, hogy magán embereknek kevesebbért, 15000 frtért ajánlotta fel b. Nopcsa ugyanazon épületeket. Dr. Sólyom azt indítványozza, hogy a b. Nopcsa ajánlatával érdemlegesen nem foglalkozva, kéressék fel a kormány ezen épületeknek a haszonbérletből a legczélszerűbbnek talált úton és módon leendő kivételére s egyelőre a megyei közigazgatás, azután a törvényszék használatára bocsátására.

   Hunyad. 1880. május 22.
  A magna curia azon részeiért, amelyeket most a megyei központi hivatal használ, 1500 frt. évi bér fizettetik.

   Hunyad. 1880. július 24.
  A megyeház kérdésében nevezetes miniszteri leirat érkezett. Azt ajánlja miniszter úr, hogy a magna curia váltassék ki a haszonbérletből a hátra lévő 15 esztendőre. Kilátásba helyezi egyszersmind azt is, hogy a pénzügyminisztérium elszakítja a birtoktestből és mérsékelt áron tulajdonába bocsátja a megyének. A haszonbérlő kielégítését egyelőre az állam vállalná magára, oly feltétel alatt, hogy a megye térítse vissza a kiadandó összeget. Ily czélra megengedtetik, hogy a megyeház számára vásárolt nagy telket is eladják. Mindezek felett a megye közönsége fog határozni. Részünkről azt, hogy a magna curia az uradalomtól elszakíttassék és hivatalos czélokra fordíttassék, helyeseljük. Miután azonban a kérdést nem egyetlen minisztérium, hanem az állam, a megye és Déva város érdeke szerint bíráljuk, helyesebbnek tartanók, hogy a megye építsen egy czélszerű közigazgatási épületet a már megvásárolt telekre; a magna curiában pedig helyeztessék el a törvényszék minden járulékaival.

   Hunyad. 1880. augusztus 4.
  F. hó 5-re, mindenek felett a megyeház kérdésében érkezett miniszteri leirat elintézése végett, a vármegye bizottságának rendkívüli közgyűlése hi¬vatott össze. Ezen leiratban a belügyminiszter függőben tartja a megyének egy megyeház építése iránt hozott határozatát. A helyett elfogadásra ajánlja b. Nopcsa Eleknek azon ajánlatát, hogy a magna curia című kincstári épületet, mely jelenleg mint albérlet még 15 esztendeig az ajánlattevő birtokában van, s melynek egy részében van elhelyezve a megyei közigazgatás évi 1560 frt. bér mellett, — hajlandó átengedni a hátralévő 15 esztendőre egyszerre lefizetendő 18000 forintért a megye használatába.
   A miniszter késznek nyilatkozik, hogy a kívánt 18000 forintot b. Nopcsának előlegezi, oly feltétel alatt azonban, hogy a megye ez összeget 1881 végéig térítse vissza. Kilátásba helyezi egyszersmind, hogy a 15 évi bérlet leteltével a megye véglegesen is megszerezheti a kincstártól amaz épületeket.

    Hunyad. 1880. október 2.
  Az állandó választmány fölfejtette, hogy miniszteri fölhívás következtében volt elhatározva új megyeház építése s azon czélra pótadó kivetése. A megye ahoz ragaszkodik most is, annyival inkább mert a b. Nopcsa által felajánlott magna curia nem egészen alkalmas a közigazgatási hivatalok számára, és Déva emelése szempontjából is kívánatos egy új megyeház építése. A b. Nopcsa féle ajánlat azért nem volt elfogadható, mert a megye lakóit csakis egy állandó megyeház állításáért terhelhetni pótadóval, haszonbér fedezésert nem. Különben a megye ajánlja most is, hogy, a magna curia vonassék ki a kormány által a haszonbérletből; 5 esztendőre, a míg a megyeház elkészül, eddig használt helyiségei a fizetett haszonbér visszatartása mellett hagyassanak a megyénél; azután az egész igen czélszerűen használható a törvényszék elhelyezésére vagy más czélra.
  Erre fölemelkedett b. Nopcsa Elek s kijelentetté, hogy ajánlatát visszavonja, mert az ellenszenvet támasztott, habár az ő mostani meggyőződése szerint is igen előnyös lett volna a megyére nézve s habár annak megtételére barátságos úton éppen az alispán buzdította őt. Nem akarja azonban, hogy a kormánynyal a megye, éppen az ő ajánlata miatt ellenkezésbe jöjjön. Alispán nyilatkozik, hogy ő nem a haszonbér-megváltást, hanem a magna curia állandó megvásárlását tervezta. Balomiri szerint b. Nopcsának ebben a kérdésben joga sem volt szólani, nyilatkozata tudomásul sem veendő, mert ajánlatát a kormányhoz intézte volt.
   Sándor M. szerint b. Nopcsának volt joga nyilatkozni. Gr. Kun István és dr. Petkó abban a nézetben vannak, hogy most már b. Nopcsa nyilatkozata után nem is kell tárgyalni a kérdést. Az Alispán tárgyalandónak nyilvánítja s Réthi is, a kinek azon indítványa, hogy b. Nopcsa ajánlatának tudásul jegyzőkönyvre vétele mellett fogadtassék el az állandó választmány javaslata, — határozattá emeltetik.

   Hunyad. 1881. április 9.
  A múzeumi helyiségül kiszemelt és megnyert magna curiabeli épületrészre vonatkozólag jelenti elnök, hogy Tájcsek Ferenczet bízta meg a szükséges átalakítási munkálatok keresztülvitelével, ki azonban a Lázár Farkas által összeállított költségvetést 128 ft. 37 krajczárban csekélynek nyilvánította s azt 174 ft, 40 krajczárra emelte. Az átalakítási költségek ezen jelentékeny emelkedése, valamint azon körülmény, hogy a magna curia, illetőleg a megyeházának kérdése végleg nincs még eldöntve, arra bírta a választmányt, hogy ezen tervét elejtve, máshol szerezzen helyet ideiglenes muzeumul, fölkérve a társulati alelnököt, dr Petco Lázárt és Balog Józsefet, hogy ez irányban intézkedjenek.

   Hunyad. 1881. június 4.
  Gr. Tholdi Horváth Lajosnak szerfelett nagy az aggodalma, hogy mi lesz a megye központi híva tálából, ha kitalálják hányni a magna-curia épületeiből, minthogy a haszonbérlet már letelt. Az alispán és gr. Kun István felszólalásai után főispán úr azzal nyugtatja meg az aggódókat, hogy a magna-curiának a haszonbérből leendő kivétele iránt a belügyminiszter már meg is kötötte a szerződést br. Nopcsával és az eddig használt épületek a megye rendelkezésére lesznek bocsátva mindaddig, a míg a megye saját házat épít.   

   Hunyad. 1881. augusztus 13. Színészet Déván.
Csóka Sándor, kit a hunyadmegyei közönség korábbi működéséből igen előnyösen ismer, s ki jelenleg a szabadkai színház igazgatója, 35 tagból álló kitűnő társulatával városunkba érkezett, s előadásait már ma, aug. 13-án, megkezdi. Az előadások nem a casino termében, mely kicsiny is, meleg is, hanem a magna curiához tartozó tágas, szellős és a társulat czéljaira most nagy költséggel átalakított csűrben fognak tartatni, melyet b. Nopcsa Elek úr minden dij nélkül s szíves készséggel átengedett.

   Hunyad. 1881. augusztus 24.
  A magna curiára nézve lejött a belügyminiszteri rendelet, mely a főépületet s a b. Nopcsa által vendégszobákul használt néhány szobát ingyen bocsátja át a megye rendelkezésére. A B. Nopcsa által használt lakást és a külső helyiségeket haszonbérbe kell adni.

   Hunyad. 1881. október 8.
  Felolvastatván a belügyminiszternek ama leirata, a melyben tudtul, adja, hogy a magna curiát a haszonbérletből kivette, a megye által szükséges helyiségeket természetben engedi át s ennélfogva az eddig adott helységbérleti összeget megszünteti, — az állandó választmány jelenti, hogy az alispán ennek következtében fölirt, kérdezvén a minisztériumtól, hogy mi történik már most az elhatározott megyeházépítéssel s hol lesznek elhelyezve a megyei hivatalok a magna curia haszonbérleti idejének kitelése után, minthogy a kormány által eszközölt megváltás csakis ezen időre, körülbelül 14 esztendőre terjed. Az alispán föliratára még nem jött válasz; mihelyt jön bejelentetik. A közgyűlés tudomásul vette mindezt szó nélkül.

   Hunyad. 1881. október 1.
  A magna curiának azon részeit, a melyek nem adattak át a megye és az adóhivatal használatára, Lövenhardt Sámuel kereskedő vette haszon¬bérbe 14 esztendőre, még pedig, a mint halljuk, azzal a dicséretes elhatározással, hogy eddig a br. Nopcsáék által miveltetett nagy diszkertet tovább is fertartva közmulatő helylyé teszi.

   Hunyad. 1883. március 24.
   A megyeházra nézve azt kérdezvén a belügyminiszter a megyétől, hogy újat akar e építeni, avagy a magna curiát megszerezni, az állandó választmány véleménye szerint elébb azt kell megtudni, hogy mibe kerülne az egyik és mibe a másik. E végből egy új épületre nézve terv és költségvetés készítendő, a magna curia vételára pedig megkérdeztetik a belügyminiszter útján.

   Hunyad. 1883. június 16.
  Az állandó megyeházra nézve a belügyminiszter nyilatkozatra híván fel a megyét, hogy nem kívánja-e megvásárolni a magna curiát, a me¬gye határozat előtt annak vételárát kívánja tudni a kormánytól, egyúttal tervet fog készíttetni önálló építés szempontjából. Utóbbinak elkészítésére a megyei kir. építészeti hivatal felhivatván, azt tanácsolja, hogy ilyen nagyobb építkezés tervét pályázat útján kell beszerezni. A tervkészítés függőben marad addig, amíg a magna curiára nézve válasz jön.

   Hunyad. 1883. szeptember 1.
  Abban az esetben, ha a megyeház számára a magna curia lesz megörökösítve, a törvényszék minden valószínűséggel a gr. Teleki-féle telekre építtetik.

   Hunyad. 1883. szeptember 22.
  Az a hír van elterjedve Déván, hogy a pénzügyminisztérium nem hajlandó átengedni a magna curiát állandó megyeháznak s e szerint egészen új megyeházat kell építeni az e czélból vett gr. Teleki féle telekre. A belügyminisztériumtól azonban nem érkezett még leirat e tárgyban.

   Hunyad. 1883. október 13.
  Dr. Sólyom Fekete Ferencz és Horváth Simon egy átiratban fölhívják a közgyűlést, hogy miután nem sikerült nekik a magna curiát törvénykezési czélokra megnyerniük, a menynyiben a megye jutott ennek birtokába, kérik a közgyűlést, hogy igazság szolgáltatási palota építésére a megye birtokát képező Teleky féle telek engedtessék át.

   Hunyad. 1884. május 24.
  A belügyminiszter leiratban tudatja, hogy felkérte a pénzügyminisztert a most is székházul szolgáló magna curia árának meghatározására, hogy a megye megvásárolhassa. A pénzügyminiszter leküldött közegei által 140.076 frt 30 krra becsültette; annyiért kész a megyének átengedni. A fizetési részletekre nézve nyújthat kedvezményeket. Az állandó választmány a kijelentett becsárat feltűnőleg magasnak találja. Különben sem volna czélszerű a vásár, mert a magna curia egy székház rendeltetésének beosztásánál fogva sem felel meg. Ajánlja, hogy erről a vásárról most már véglegesen mondjon le a megye s határozza el új székház építését a gr. Teleki-féle telekre. Mondja ki egyszersmind, hogy az új megyeháznak okvetetlen készen kell lennie ama 12 év alatt, ameddig a magna curia bérlete tart.

   Hunyad. 1885. január. 31.
  A megye tavaszi közgyűlése valószínűleg nemsokára megtartatik már csak azért is, mivel a magna curiának megyeházul leendő megvásárlása tárgyában nyilatkozatot sürget a belügyminiszter.

  Hunyad. 1885. június 13.
 Megyeház és törvényszéki palota. A pénzügy miniszter — mint említettük volt — nem kevesebbet, mint 145000 forintot kívánt a magna curiáért: hogy az megyei székházul megvásároltassék. A megye ezt túlságos soknak találván, a belügyminiszter útján azt a választ nyerte, hogy a megállapított ár nem szállítható le, kész azonban a magna curiának csak egy részét bocsátani áruba a megye számára. A közgyűlés ellentmondás nélkül elhatározza, hogy a magna curia megvételére többé nem reflektál, hanem új megye¬házat fog építeni saját szép telkén; evégből kéri a belügyminisztert a még 1880-ban elhatározott pótadó kivetésének engedélyezésére.
   Dr. Sólyom-Fekete ezzel együttesen kívánja tárgyaltatni a törvényszéki palota építésének ügyét. Amint előadja a kir. főügyész mintegy 20000 frtot kíván fordítani a törvényszéki börtön helyreállítására. Véleménye szerint kár lenne ekkora összeget a mostani börtönhelyiségre vesztegetni, hanem építessék a börtön a törvényszéki palotával együtt.
   Utóbbira biztos kilátásba van helyezve a költség, mihelyt megfelelő telek lesz, ő a magna curia felső puszta részét kívánja megszerezni s kéri a megyét, hogy ezért cserébe bocsássa át a megyeház telkéül szánt gr. Teleky-féle belsőséget. Báró Jósika Géza, főispán, az alispán, Bartha esperes egymásután fejtik ki, hogy az ajánlat nem fogadható el, mert a magna curia érintett része nem áll sem a megye, sem a törvényszék rendelkezése alatt. A közgyűlés ez értelemben határoz, míg a törvényszéki elnök felindulva jegyzi meg, hogy 8 év óta küzd már a törvényszéki palotáért, de mindig hajótörést szenvedett a telek kérdésén.

   Hunyad. 1885. augusztus 8.
  Déva, aug. 6, (A megyeház ügye.) A f. évi közgyűlési határozatra vonatkozólag m. kir. belügyminister úr válaszolván, kijelentette, hogy ezen határozattal szemben elvileg nem támaszt ugyan további nehézséget a megye azon megállapodására nézve, mely szerint a Magna-Curia nevű kincstári épületek megvételének elejtése mellett, a székházi czélra megvásárolt Teleky-féle telken új megyei székház épülete mondatott ki.

   JÖN A KIRÁLY!
   Hunyad. 1887. július 16.
   Branko lovag ő felsege udvari szállásmestere a tegnap reggeli vonattal Dévára érkezett, s először is a „Magna Curiát“ szemlélte meg. Itt nyilatkozata szerint az utolsó helyiségre is szükség van. Onnan tehát augusztus 1-re mindenki és minden ki fog költözni, hogy a különböző hivatalok hol fognak ideiglenesen elhelyeztetni, azt még ma nem igen lehet tudni. Brankó lovag a tegnap délelőtt folyamán a polgármester kíséretében még a magánlakásokat is megszemlélte a főutczán, a hol valószínűleg a kíséret számára nézett ki lakásokat; az udvari szállásmester még a mai napot is városunkban tölti a lakások rendezésével foglalkozva.

   Hunyad. 1887. július 30.
   Déván nem lesznek udvari ebédek, mivel a magna curia helyiségei nem alkalmasok. Ezt írja némely lap. Mi ezzel szemben úgy értesültünk, hogy a magna curia nagyterme épen az udvari ebédek tartására rendeztetik be. Az adóhivatalt azért költöztetik ki, hogy helyiségeiben az udvari czukrászat legyen. Maga ő Felsége nem is a főépületben, hanem a mellette levő földszintes házban fog lakni a trónörökössel együtt. A főépületet egyenesen az elfogadásokra, udvari ebédekre rendezik be s már teljes erővel foly az átalakítás. Fia, az erdélyrészi megyék küldöttségei, Kolozsvárra is mennek, Arad, Krassó-Szörény, Temes stb. Déván mutatják be hódolataikat.

   Hunyad. 1887. augusztus 6.
   A dévai kir. adóhivatal a pénzügyminisztériumtól nyert rendelet folytán szintén kiköltözködik a Magna Curiából, még pedig az adófelügyelőség helyiségeiből a levéltári szobákat foglalva el. Diadalkapu 3 lesz, egy a város végén, egy a piaczi befordulásnál, egy a magna curia előtt.

   Hunyad. 1887. augusztus 13.
   Csinosítják a dévai házakat. Meszelnek, festenek, vakolnak mindenfelé. Még az a csoda is megtörtént, hogy a rozzant kincstári épületekről leverik a százados port és piszkot. Kézdisárfalvi Benkeő József alezredes és a császár királyi lovas testőrszázadnak századossá itt járt, hogy az udvari lovak elhelyezéséről gondoskodjék. Azok a magna curia telkén, Lázár Györgynél, Puy Zsigmond, Csáklány György és mások istállóiban lesznek elhelyezve. A királyi udvartartáshoz 92 ló érkezik; kocsi 6; ha a román király is ide jő, 8 udvari fogat lesz. József főherczeg számára a szállás most már megállapittatott Hollaky Imre házában; lovai a szomszédban lesznek Mihályi Bélánál és még pár helyt a posta-utczában.

   Hunyad. 1887. augusztus 27.
   Baross Gábor közlekedésügyi m. kir. miniszter f. hó 21-én különvonattal Arad felől jőve Déván is megállott, s Lukács Béla államtitkár és Ludwigh vasúti vezérigazgató kíséretében d. e. 10 órakor a városba jött megnézendő a „Magna Cu¬ria” helyreállítási munkálatait.

   Hunyad. 1887. szeptember 16.
  A magna curia rendben van; ő Felsége szobái bebútorozva. Földszinti sötét helyiségeket, a melyeket emberemlékezet óta nem használták, szépen kiigazították királyi konyhákká. Ő Felsége kísérete a magna curiára vezető Főutczán és a Magyarutcza legközelebbi részein van elszállásolva. A nagy udvar gyepét öntözéssel tették zölddé és virágcsoportokkal ékesítették

    Hunyad. 1887. szeptember 24.
    Déván, 1887. szeptember 22. „Igen kellemes napokat töltöttem Déván; kedves emlékemben fogom tartani. Köszönöm mindnyájoknak.“
Hatalmas éljenzés fogadta az uralkodót, ki látható tetszéssel szemlélte végig a csapat elvonulását, s azután barátságosan köszönve ment ismét gyalog vissza a magna curiába.

   Hunyad. 1887. szeptember 24.
   Emlék adományok. Király ő Felsége a Magna Curia átalakítása és lakályossá tétele közül tett munkálatokért Barcsay Kálmánnak és Duka Achillnak gyémánt gyűrűket, dr. Horváth Jánosnak, Meyssonier kir. mérnöknek és Bilkei Józsefnek értékes melltűket adott emlékül.

   Hunyad. 1887. október 15.
  A közigazgatási bizottság f. hó 10-iki ülésén beterjesztett jelentések.
  Az alispán jelentése: Ő Felsége apostoli királyunknak kilátásba helyezett és tényleg meg is történt legmagasabb látogatása körüli teendők vették igénybe egész időnket. A hivatalos helyiségül szolgáló Magna Curiát a megye hatósága ezen czélból tiszta és osztatlan örömmel átengedvén, a hivatalos helyiségeket részint a városházába, részint a népiskola helyiségéül szolgáló Rigó Gyula-féle házba, részint pedig a Csáklány-féle házba helyeztük el.
  Ezen áthelyezések és szűkebb körbe való szorítás daczára a rendes közigazgatás menete mi fennakadást sem szenvedett, sőt mondhatni, hogy a tisztikar fokozottabb tevékenységgel iparkodott nagy feladatának megfelelni.

   Hunyad. 1889. március 9.
  A megye székházának felépítése.
Új tervezet készíttessék oly épületre, mely 80 ezer forintnál ne kerüljön többe, az építkezés pedig csak 1892-ben kezdessék meg, mivel a megye a Magna Curiát 1893-ig bírja ingyen. A Magna Curia 1893-ig a megyéé marad, a házbér a megye pénztárába fog befolyni, épen most kapott felszólítást arra nézve, hogy a pénzügyigazgatóság a marosportusi dohányraktárt és a maros-solymosi sóhivatalt Dévára szándékozik áthelyezni, ha megfelelő helyiségeket kap.

   Hunyad. 1889. július 20.
   A pénzügyigazgatóság székhelye Sándor József házában lesz a főutczán, ahol az adófelügyelőség volt. Kivették az egész emeletet. A szerződés 2 esztendőre szól. Úgy látszik, hogy a megyeház fel¬épülése után a Magna Curiába viszik be az összes pénzügyi hivatalokat.

   Hunyad. 1890. március 15. Dohányraktár.
A marosportusi dohányraktár Dévára helyeztetett át, és működését folyó évi ápril hó 1-én a Magna Curia épületében megkezdi.

   Hunyad. 1890. április 5.
  A marosportusi dohányraktár két tisztviselővel már Déván van. A Magna Curia nagy csűre, melyben valamikor átvonuló színtársulatok is tartottak előadásokat, átalakíttatván, kitűnő raktárhelyiségnek bizonyult

   Hunyad. 1890 december 13. A gyümölcstermesztés érdekében.
   A gyümölcsfaiskolára alkalmas helye is van Dévának. Azt hisszük, hogy egész Erdélyben alig lehetne megfelelőbb helyet találni e czélra a Magna Curia nagy kiterjedésű es kitűnő fekvésű kertjénél. Igaz, hogy ez a hely a magas kincstár tulajdona, de megvagyunk arról is győződve, hogy a pénzügyminiszter, ki már annyi kegyével halmozta el városunkat, s ki e kert előtti kettős telket is Dévának adta kisdedóvódai czélokra, most sem fogja jó indulatát tőlünk megtagadni, s a faiskola beállítására a közjó érdekében szívesen lesz hajlandó a földmivelési miniszternek átengedni a nevezett kertet, annál inkább, mert a pénzügyigazgatóságnak, mely tavasszal költözködik a Magna Curiába, e kertre úgy sincs szüksége.
   E kert közvetlen szomszédságában van a sétatérré alakított, de máskülönben teljesen elzárt Várhegy, melynek alsóbb részeit szintén a faiskolához lehetne csatolni, s melynek oldalait szintén nemes gyümölcsfákkal lehetne beültetni. Amint él és díszlik az a több ezerre menő eperfa-csemete, mely a múlt évben lett kiültetve, úgy díszlenék és kitűnő gyümölcsöt érlelne ott bármely más fa.

   Hunyad. 1890. December 28. Költözködik a vármegye!
  Nem ugyan az egész vármegye, hanem csak ennek központi hivatalai költözködnek át a Magna Curiából az új székházba. A legtöbb hivatal már el is helyezkedett a világos, díszes termekben, Kiváltképpen az árvaszék van úriasan elhelyezve; kilencz vagy tíz szobája van; azokat a szobákat is lefoglalta, a melyek eredetileg a tanfelügyelőségnek és egészségügyi előadónak voltak kijelölve. A tanfelügyelőség teljesen ki is szorult az uj épületből.

   Hunyad. 1891. április 18.
   Issekutz Antal, a város fejlődését minden irányban előmozdítani törekvő polgármesterünk kérvényt intézett a pénzügyminisztériumhoz, hogy a Magna Curia nagy kertjét és az alsó Malomnál levő kincstári földet a városnak megszerezze. Míg az előbbi a kisdedóvodának kertül s közönségünknek sétahelyül szolgálna, addig ez utóbbin uszodát le¬hetne létesíteni, melynek hiányát mindannyian éreztük. Óhajtjuk, hogy derék polgármesterünk törekvéseit siker koronázza.
   A költözködő pénzügyigazgatóság.
   A vármegye közigazgatási tisztviselőinek kivonulása által csendesebb és néptelenebb lett Magna Curia újra megélénkül; a héten költözködött bele igazgatóság, úgy helyezkedve el, hogy a pénzügy- az emeleti összes helyiségeket az igazgatóság és a catasteri nyilvántartási hivatalok foglalják el; földszinten balról, ahol az árvaszék volt lesz a számvevőség, míg az adóhivatal megmarad régi helyén, az épület jobbszárnyán. Akiknek tehát hétfőtől kezdve dolguk lesz a pénzügyigazgatóságnál, azt már a Magna Curiában keressék.

   Hunyad. 1892. május 7.
A „Magna Curia” parkszerű kertjét Hajduczki József a várhegyi sétány ügybuzgó gondozója és befásítója haszonbérbe vette azon szándékkal, hogy azt a művelt közönség számára megnyissa. E kertnek a kisdedóvoda mellett is lesz bejárása a Várhegy felöli ajtón kívül. A kisdedóvoda melletti ajtó azonban, nehogy minden, nem oda való, elem mely esetleg a virágokban s ültetvényekben kárt tehetne, az utcza felől a kertbe tóduljon, állandóan zárva lesz; a kik azonban a Várhegyre vezető utat meg akarják maguknak rövidíteni, vagy sétálni óhajtanak hegymászás nélkül, azoknak jelentkezés esetén Hajduczki 1 ft. lefizetése mellett ez ajtóhoz kulcsot ad. Tervbe van véve, hogy itt hetenkint térzene lesz. Holnap, a sétakert megnyitása alkalmából d. u. 4 órakor kezdődőleg 10 kr. beléptidíj mellett lesz az első térzene.

   Hunyad. 1892. szeptember 24.
   Déva város képviselőtestülete f. hó 21-én tartott közgyűlésén, ugyancsak az összes jelenlevő tagok egyező szavazatával elhatározta a közgyűlés a Magna Curia mögötti nagy kertnek 2500 frtért való megvételét a kincstártól; a város tulajdonát képező e kert nyilvános séta- és üdülőhelynek van szánva olyanok számára, kiknek testi erejük vagy idejük nem engedi, hogy a Várhegyen sétáljanak.

   Hunyad. 1893. január 28.
   A „Magna Curia" terjedelmes szép kertjét a jelenlegi haszonbérlőtől három évre átvette a város, a sétálni vágyó közönség nagyobb kényelmére és örömére.

   Hunyad. 1896. március 7.
  A magna curia legközelebb lebontandó melléképületeinél előfordulható történelmi emlékű tárgyak megjelölésére és a társulati múzeum számára való átvételére a pénzügy- igazgatóság felhívása folytán kiküldettek Téglás Gábor múzeumigazgató és Fogolyán Sándor másodtitkár.
   Egy pusztulásra szánt történelmi emlék.
A haladó idő Dévának ismét egy régi, megszokott emléktárgyát fogja romba dönteni, hogy helyet adjon újabb alkotásoknak. Migrate veteres coloni! Értjük a Magna Curia „Bethlen-kapuját“, mely szemben emelkedett a főutczával s impozáns alakjával és bibliai feliratával egyaránt kedves volt mindnyájunk előtt. Még e hó folyamán lebontják, mert helyére épül a törvényszéki palota. A pénzügyigazgatóság különben intézkedéseket tett arra nézve, hogy a feliratos kövek és egyéb netalán előforduló történelmi emlékű tárgyak a dévai múzeumba kerüljenek.

   Hunyad. 1897. február 13. A Magna Curia „Bethlen“ kapuja leomlott.
  Egy régi, történeti emlékű építmény ismét áldozatául esett az újítás szellemének. A Magna Curia bejáratánál állott az a kapu, melynek kőbe faragva következő felirata volt: „Az ur megőrizze az te bemeneteledet és kijöveteledet mostantól kezdve mindörökké. 1621.“ Ez a kapu tehát épült volt Bethlen Gábor fejedelem idejében s fennállott 275 éven át háborítlanul, most pedig bedőlt a romboló csákány hatása alatt, mert némelyek azt tartották, hogy ez a régi építmény útjában áll a modern haladásnak; pedig ez a kapu egyáltalán nem zavarta a törvényszéki épületet, e felől még állhatott volna egy pár századon keresztül.
— A pénzügyigazgatóság a lebontott épületrészek értékesebb, történeti emlékű tárgyait megyei történelmi társulatunknak engedte át; a vállalkozók azonban senkit sem kérdve bontották le a kaput s már azon voltak, hogy a faragott és feliratos köveket elszállítsák, midőn utolsó pillanatban meggátolta őket ebben Téglás Gábor és Szinte Gábor ébersége.
   A kapu feliratos része tehát megmentetett, most az a kérdés, mi történjék vele? Némelyeknek az a véleménye, hogy a kapu állíttassák fel a Népkert bejárata elé. Első tekintetre ez látszik a leghelyesebb tervnek, — de ha tekintetbe vesszük, hogy utczaszabályozási vagy planírozási terveknek egy pár évtized elteltével újból fel kellene áldozni a kaput, czélszerübb lenne, ha a kaput akár városi költségen, akár közadakozásból a Népkertben állítani fel azon sétaút végén, melynél most a pénzügyigazgató lakásához van ajtó hagyva.
— Itt, a Magna Curia telkének határán, a Bethlen-féle épület közvetlen szomszédságában volna legjobb helye a történeti emlékkapunak. Miután különben is a kapu felállítása csak a nyári hónapokban fog eszközöltetni; ideje van mindenkinek a dologról gondolkozni és véleményét nyilvánítani. Lapunkat a miénkkel esetleg ellenkező véleménynek is szívesen megnyitjuk.

   Hunyad. 1897. október 16.
  Mikor a Magna Curián a történelmi nevezetességű Bethlen-kaput lebontották, hogy a valaha netán építendő igazságszolgáltatási palo¬tának helyet csináljanak, az határoztatott, hogy ezt a kaput a Népkert bejáratánál fogják felállítni. A terv azonban mindeddig pénzhiány miatt nem volt valósítható.
   Most, úgy halljuk, Hollaki alispánné és Téglás főigazgatóné abban fáradoznak, hogy jótékonyczélú előadással teremtsék elő a szükséges összeget. Az előadás, hír szerint, november 6-án lenne a vigadóban. Lesz — amint mondják — ének, zongora, melodráma, műkedvelői előadás; lesznek élő képek is. Az előadást valószínűleg táncz fogja kövelni. Határozott jeleink vannak arra nézve, hogy az előkészületek már nagyban folynak

   Hunyad. 1899. November 18.
   A másik fontos tárgy a városi kisdedóvó szomszédságában levő Magna Kúriához tartozó kincstári telek és ház megszerzése volt. A közgyűlés ennek a megvételét 2750 frt árért elhatározta, oly feltétel alatt, hogy a vételárt 10 évi részletben törleszti és a telekről a ház lebontatván, az csupán nyilvános sétatérül használható fel.

   Hunyad. 1900. január 6.
  A Magna Kúriához tartozó ház és telek megvétele ügyében a végleges határozatot, a tagok teljes számban jelen nem lévén, kimondani ez alkalommal nem lehetett. 30 nap múlva evégből új közgyűlés lesz.

Déva és Vidéke. 1902. November 6.
A Hunyadmegyei történelmi és régészeti társaság.
A közgyűlés megtartása decz. 14-re határoztatott. Megállapította a választmány a tárgysorozatot. — Felolvasások a dévai Magna curiáról és a dévai uradalomról lesznek. Téglás Gábor általános helyesléssel fogadott következő indítványait jelentette be: Hogy a múzeum számára kéressék a Magna Curia.

   Déva és Vidéke. 1904. december 22.
   A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat ülése.
A titkár jelentésének keretében elmondotta, hogy tudomása van arról, hogy a pénzügyminisztertől az új pénzügyi palotának terve lejött s így valószínű, hogy 1—2 év alatt a pénzügyigazgatóság átköltözhet az új épületébe, míg a Magna Curiát— a pénzügyigazgatóság mostani épületét — minden valószínűség szerint a Társulat fogja megnyerni.

   Déva és Vidéke. 1907. november 23. Andersen László jubileuma. Déva, nov. 22.
   Harminczöt éve annak, hogy Andersen László dévai m. kir. pénzügyigazgató állami szolgálatba lépett. Ezen hosszú hivatalnoki működése alatt Andersen László felebbvalói elismerését és a vele érintkezők rokonszenvét és tiszteletét a legnagyobb mértékben vívta ki magának előzékeny modorával, páratlan jószívűségével, szerénységével és becsületes munkálkodásával.
   Nagyszámú barátai és tisztelői ez alkalmat megragadták arra, hogy Andersen Lászlót harminczöt éves hivatalnokoskodása alkalmából ünnepeljék. Folyó hó 16-án d. e. csak úgy özönlöttek az emberek a »Magna Curia« (pénzügyigazgatósági palota) felé.
(Andersen László 1846, Temeskenéz-Kesince, Temes megye-1926. november 27, Déva.)

   Déva és Vidéke. 1909. március 20. Építkezés.
  A „Magna Curia“ és a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség épületének tatarozására 4575 K 08 fillért engedélyezett a pénzügyminiszter. A zárt versenytárgyalást március 26-ra tűzték ki. 5%-os bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok azon nap ¼ 9 órájáig adandók be a pénzügyigazgatósághoz.

   Déva és Vidéke. 1909. március 27. Nagyjaink emléke.
  A „Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat" már régebben elhatározta, hogy gróf Kuun Géza, Thorma Zsófia és Sólyom Fekete Ferenc emlékét méltó módon örökíti meg és evégből szűkebb körű bizottságot küldött ki. A szűkebb körű bizottság f. hó 22-én tartotta meg ülését Göllner Károly elnöklete alatt. Ez alkalommal elhatározták, hogy nagyjaink emlékét mellszobrokkal örökítik meg. Egyben újabb lépéseket tettek a „Magna Curiának" a társulat múzeuma részére való megnyerése iránt, amennyiben ilyen értelmű feliratot intéztek a képviselőházhoz.

   Déva és Vidéke. 1909. október 23.
   A múzeum érdekében most a múzeumok főfelügyelősége lépett akcióba a városnál, a kormánynál és a megyénél. Városi tanácsunk méltányolta is a fellépést, amennyiben tekintettel a múzeum nagy műbecsére, tekintettel továbbá arra a közvetett haszonra is, melyet egy ilyen múzeum különösen rendezése, fejlesztése és hozzáférhetőbbé tétele esetén az idegenforgalom képében nyújt, javasolni fogja a legközelebbi közgyűlés előtt, miszerint addig is, míg a múzeum a Magna Curiába beköltöz- hetik, évi 300 korona segélyt szavazzon meg.

    Déva és Vidéke. 1909. október 30. Múzeumunk sorsa.
   Megemlékeztünk már múlt számunkban arról az akcióról, melyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelősége indított a helyi hatóságok között a dévai múzeum fenntartása és fejlesztése érdekében. Az ügyet a Történelmi és Régészeti Társulat is tárgyalás alá vette és egy külön bizottságot küldött ki annak a kérdésnek eldöntése végett, hogy bevárassék-e, míg a Magna Curia átvehető lesz és így bérelt házban helyezzék-e el addig a gyűjteményeket, vagy pedig amennyiben ez kilátástalan maradna, elhatározzák-e egy múzeum építését.