Fürdőzés Déván 1864-1924
Fürdőzési lehetőség Déván mindig volt, hiszen a közelben folyik el a Maros, és a II-ik világháborúig Dévát a Kis-Cserna is átszelte. A 19. század 2. feléig azonban nem beszélhetünk szervezett fürdőzésről. A Maros minden évben, szinte hónapban szedte áldozatait. A Cserna neve szláv eredetű, feketét jelent és Alsónyíresfalváról ered (Lunca Cernii de Jos). Komoly hozama volt, Szentandrásnál kiválik belőle a Kis-Cserna, a Nagy-Cserna pedig a Marosba torkollik. A városban, hajdanán, négy malom is működött rajta. Azonban használták öntözésre, fürdésre, állatitatásra, ruhamosásra és sulykolásra is.
A vár alatt, az egykori laktanya és gyakorlótér részén sós tavak voltak, bő hozammal. 1864-ben merült fel annak a lehetősége, hogy sósvízfürdőt hozzanak létre, és Déva is fürdőhelyiség legyen, mert addig a fürdőzni szándékozók Boholtra, Algyógyra vagy Alvácára jártak el. A sósfürdő létre is jött, és elég nehéz volt a megélhetése. Az első világháborúban megszűnt, majd 1923-ban újra nyitották. Népfürdő jellege volt, azonban ma csak az orvosi kezelés lehetősége van meg benne.
Azonban Déva nem érte be ennyivel, hanem gőzfürdőt (szaunát) is létrehozott. A sósfürdő után. Ezt 1897-ben újították fel, és nem igazán lehet mondani, hogy tolakodtak benne. Átvette a zsidó hitközség, sorozatban cserélődtek a bérlők. Valószínűleg róla nevezték el a Fürdő utcát, amelynek mai neve Caragiale. Az első világháború beszüntette, majd 1924-ben szándék volt az újra megnyitásra.
Sósfürdő.
Pesti Napló. 1864. május 14. Vidéki tudósítások. Déva, május 9.
Ezek így lévén, nem minden aggodalom nélkül vagyok megírandó egy nevezetes vállalatot, mely most itt Déván még csak a kezdetnél van, de ha óhajtott eredménynyel keresztül vitethetik,helyi, sőt országos, s talán európai nevezetességgé is leend, s messze földről csödítendi ide az idegeneket, hogy pénzöket az itteni forgalomnak átadják, s az a kis város élénk jövés-menés gyűpontjává változik, melynek haszna az, intézeteken kezdve le, egész az egyszerű napszámosig, mindenikre jótékonyan kiterjedend, a vállalkozóknak pedig, kik a kezdetnek fonalát kezökbe vették, hasznot, sőt szép emléket biztosítani.
Az alap erre — mint alább meglátjuk — megvan, és, mivel a természetnek, ez áldott anyának, kebléből buzog ki, eléggé biztos, csakhogy a vállalkozók bátorsága, kitartása, a netalán kezdetben kevés hasznot adó vállalkozástól vissza nem rettenő lelkesedése meg ne lankadjon, el ne hamvadjon. Különben a kincs, mely itt annyi századon át sötétben használatlan rejlett, csak egy későbbi vállalkozóbb kornak mutatja fel magát.
A dévai várromokat ismeretlen századok óta csúcsán viselő gránithegy tövéből, közönségesen sósviznek ismert folyadék szivárog ki, mely a meddig elhat, a pázsitot kiirtotta, s a kopasz földet sólerakással fehéríti, s ismeretlen csatornákon szürekezve, a vár alatti árkokban állandó mocsárokat képez. Mondják sós forrás volt itt egykoron, mely mesterséges betöméssel a használat elől elzáratott.
A forrásér gazdagságát tanúsítják a belőle táplálkozó állandó mocsarak, melyek nemcsak az erőszakos betöméssel, hanem a múlt évi rendkívüli aszállyal is, egészen ki nem száradhatván, daczoltak, s a forráson tett erős fák visszatolásául a levegőt rontják.
Hunyadmegye 1861-ben Dr. Szabó István úrban olyan főorvost nyervén, ki hivatását szereti, s azt be is tölti, eme mocsárok, melyek oly sok főorvosnak élvezték türelmét, a t. főorvos úrnak nagy mértékben magukra vonták figyelmét, ki tudván, hogy a tudomány és akarat sokat tehetnek, néhány helybeli birtokossal közlé véleményét, hogy ezen forrást fürdőintézetté kellene alakítni, mely által nemcsak a légetrontó mocsárak eltűnnének, hanem a forrásnak gyógyító ereje is áldást és hasznot hozna a helyre.
Keserű Ferencz úr és más birtokos urak örömmel s készséggel karolván fel ez ügyet, a t. orvos úrral egyesülten fürdőengedélyért folyamodtak az illető felsőbb hatósághoz, honnan válaszoltatott, hogy egy 1846-ban kelt rendelet nem engedi a sós források gyógy használatát sem, ha a forrás nem valamely sóhivatal közvetlen szomszédságában létezik. A folyamodók nem csüggedvén, megbízták a f. főorvos urat a forrásvíz vegytani kémlejére, ki aztán dr. Patrta, helyben állomásozó ezredi főorvos, és helybeli gyógyszerész Lengyel G. közreműködésével a forrásvizet elemezte.
Az eredmény örvendetesen meglepő volt, kitűnvén, hogy e víz nemcsak sósforrás, mint a vízaknai, tordai és parajdai sós fürdőkéi, hanem egyetlen ez ásvány vízgazdag országban is, és tartalmazván csak 2 százalék konyhasó mellett, vasat, szénsavat, szikéleget, szénsavas keseréleget, mézzéleget, szénsavat, a bavariai Kissing, a hessenhomburgi Homburg híres fürdőkéhez hasonló gyógyforrást buzogtat, s nemcsak fürdésre, hanem italra is alkalmas folyadékot nyújt.
Ezen felfedezés újabb folyamodással küldetett fel a kir kormányszékhez, honnan az országos pénzügyigazgatósághoz tétetvén át az ügy, ez biztosokat küldött a helyszínére, kik múlt év aug. hában a forrást megvizsgálván, abból vízpéldányt vittek el, melyet az országos pénzügyigazgatóság, a pénzügyminisztériumhoz küldött fel. Általában — jegyzi meg dr. Szabó úr — mihelyt a forrásnak gyógyalkatrészei tudomásra jöttek, az ügyet készséggel gyámolták mindazon, hatóságok, melyeknél a kérelem megfordult, így a magas pénzügyminisztérium a hozzá, folyamodás mellett, felküldött vizet, a bécsi orvosi fakultással megvizsgáltatta, és az kedvezőleg ütvén ki, a vállalkozók ma már az engedélynek örvendenek, s a nevezetes fürdőintézet felállításában forgolódnak, s e végre huszonöt forintos részvényeket bocsátottak ki, azokat, kik négy részvényt vesznek és fizetnek, alapítói jogban részeltetvén. A részvevők számától, az ügynek a vidékiek által való felkarolásától függ már, hogy Déva, ezen a birodalomban egyetlen fürdőgyógyintézet felállítása által nagy név és hírre juthason, mert e fürdő, a benne levő alkatrészeknél fogva, a vegytani kémletet végzett orvosok véleménye szerint, gyógyítni fogja: a vérkeringés bántalmait, az emésztés hiányokat, májkórokat, a vérnek agyratódulását, nehéz lélekzést, szívdobogást, méhbajokat, köszvényt, csűzt, kiválólag a légcső bántalmakat, görvélyeket, lakhártyák üdült bajait , bőrklitegeket (bőrbetegségek,) hülésekből származó sokféle kórságokat. Ilyen lévén e forrás, látni való, milyen biztos és szép kilátás nyilik fel ez által a vállalkozóknak s a résztvenni kívánóknak, csak a lelkesedésben ne lankadjanak, s a szükséges áldozattól — mely később hasznát is bizonyosan raghozandja — el ne rettenjenek.
Ha még e gyógyforrásnak nevezetes és ritkán együtt találtató alkatrészeihez számításba veszszlik a bájjal teljes és gyönyörű Bíarosvölgyet, melynek elragadó regényességét azok előtt, kik csak egyszer látták, szükségtelen ecsetelnem, mert az nekik mindenkorra feledhetlen,kik pedig nem látták, azok előtt igen gyarló lenne a legélénkebb szórajzolat is; igen könnyű megjósolni, hogy ezen fürdőintézet — felállíttatván — mindaddig, míg ennek forrása buzog, dicsérve, magasztalva, s a jótékony vizétől felüdelendő betegektől áldatva leend az országban s az országon kívül. — És hogy ez így beteljesedjék, arra a helybeli és vidéki tehetőséek buzgó részvétel anyagi hozzájárulása kívántatik.
Jól mondja ezen ügyet lelkesen felkaroló dr. Szabó főorvos úr, hogy a dévai és vidéki t. birtokosságnak ezen ügyet el nem ejteni némileg becsületbeli kötelme, s egyszersmind olyan is, mely anyagi haszonra is fényes kilátást enged. — Vajha az érdemes főorvosnak, ki ez ügyben már anynyit írt, kért és fáradott, lelkesedése meghozná az érdemlett gyümölcsöt.
Pesti Napló. 1864. május 14. Vidéki tudósítások. Déva, május 9.
Mik fognak történni ezen nevezetes ügyben ezután, készséggel fogom tudósítni a „Pesti Naplót“. — Minden esetre a vállalat hasznosságának bebizonyítására, s az annyira szükséges részvét keltésére nézve kívánatos, hogy addig is, míg költséges fürdőépületek emeltethetnének — ami egy nap meg nem eshetik — nyittassák két vagy három kádfürdő, ha mindjárt deszkasátorban, még e nyári szakban; ezek által már le lehetne a hírt bilincsezni, így azután önkényt emelkedhetnének majd nagyszerű épületek is, melyek bizonyosan nem fognák szégyenleni a deszkasátor eredetét. Hiszen Velenczének, a tenger szép melyasszonyának is eredete halászkunyhók voltak egykoron, mert egy nap nem épülhetett.
Hunyad, 1879. április 30. Fürdő megnyitás!
Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint a helybeli ásványvizes meleg fürdőt újonnan és kényelmesen berendeztem, úgy, hogy f. é. 1879. május 2 ikától kezdőleg minden nap meleg és hideg fürdő lesz kapható.
A n.é közönség számos támogatását kéri, mély tisztelettel Laufer József.
Hunyad, 1883. július 7. Tisztelt Szerkesztő úr!
…A közjólét iránti tekintetből a t. közönség figyelmét egy, a dévai várhegy aljában, a napkelet felöli részen csörgedező gyógy-sósvíz forrásra, melynek csodatevő hatását tapasztalás után ismerem. Kiválólag a hideg-láz, gyomorbaj, emésztésben és aranyeres bántalmakban szenvedőknek ajánlom. Ezen s más jótékonysággal is biró kiválólagos tulajdonságait különben elfogadhatólag s alaposan ismertetni, szakavatott embereknek áll hivatottságukban, mi azt hiszem, nem fog soká késni.
Ez áldásos sósvízforrás a várhegy aljában elterülő sóstóval csaknem érintkezve, egy száraz vadkörtefa tövén eldugott s járatlan helyen fakadván ki: a nyilvánosság előtt valószínűleg fekvésénél fogva maradt ez ideig ismeretlen. S mert nem tudok, és nem hiszek a hazában fennírt betegségek gyors elhárítására hathatósabb gyógyvizet, emberbaráti kötelességemnek ezt köztudomásra hozni…
…Dicséretet érdemlőleg meg kell említenem Roth J. m. k. honvédszázados úrnak azon szíves fáradozását, miszerint ezen gyógyvíz-forrás általam megismertetésével annak jó tulajdonságáról is meggyőződést szerezve, pár nap ráteltével már kiemelte elhagyatottságából, a mennyiben a forrást körülrakatta, befedette; a könnyebb lejárat végett utat vágatott s a kényelmes megpihenésre fedett ülőhelyet rögtönöztetett…
Várhegyaljai
Hunyad, 1883. július 21.
…Már a hatvanas években részvényekre alapított sósfürdőt akartak itt létesíteni. Nem sikerült.
…Az újonnan felfedezett dévai gyógyforrás mind nagyobb hódításokat tesz a közönség közt. Kora reggeltől elkezdve egymást érik mellette a látogatók. Most már rájöttek, hogy nemcsak hajtó ereje van, de felettébb erősíti a gyenge szemeket is. A kik használatba vették, a szó teljes értelmében lelkesednek érte. Vize bő és kellemes italú. Már társaság szervezkedik, hogy a kincstártól, mint tulajdonostól, engedélyt eszközöljön és fürdőt építsen a forráshoz.
Hunyad, 1883. július 28. Orvosi vélemény a dévai sósvízről.
Tekintetes Szerkesztőség!
Több oldalról hozzám intézett kérdezősködések folytán, tisztelettel kérem, hogy nézetemet a dévai sósforrás vize tárgyában becses lapján közzétenni méltóztassék.
Dr. Hankó tanár úr vegyelemzését alapjául véve, ezen víz, mint fürdő használva, igen jó hatással lesz a csúz, köszvény, angolkór, görvélykor, betegség vagy vérvesztés okozta általános gyengeségnél, nevezetesen pedig több női betegségben. Egészséges emberre is ezen fürdők üdítőleg fognak hatni. Belső használatnál a sós víznek kis mértékbeni ivása indifferens hatású lesz, azaz sem használni sem ártani nem fog. Nagyobb mennyiségben azonban és huzamosabb időig élvezve, első sorban a gyomos nyálkahártyáját ingerelvén, az emésztést fogja zavarni, későbben pedig, a Chlornatrium oldólag hatván a vérgolyócskákra, a foghús lazulása és vérzése, súly, vérvizenyősség, vérszegénység és következményei fognak beállhatni.
Ezeknél fogva a dévai sósfürdőt fennebb jelzett betegségekben igenis, de benső használatra senkinek sem fogom ajánlhatni.
Dr. Reichenberger
****************************************************************
Dr. Hankó Vilmos felolvasása az 1888. május 30-án tartott közgyűlésen. (A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, Arad, nyomtatott Gyula Istvánnál, 1884).
„A dévai hideg sósforrás
A dévai várhegy keleti oldalán 3 nyiláson át vastag sugarakban nagy mennyiségű víz tör elő. A forrás annyira alant fekszik, hogy az idegen vizek beszüremlésétől sincs megóva. Lefolyással nem bírván a víz, nagy területet beposványít s ekképen részeseivé teszi a dévaiakat a mocsáros vidék átkának.
A forrás vize erősen sós ízű. A sós víz és a forrás közvetlen környékének só kivirágzása nem egyszer vezettek konyhasó után kutatókat a vidékre. Így már 1822-ben kutatási aknákat ástak a hegy lábánál, de a gyakran előtörő víz eredménytelenné tette a kutatást s az aknákat betömte. A hatvanas években (1860) Hunyadmegye akkori physikusa dr. Szabó István a sós víz értékesítésén dolgozott. Egy részvényekre alapított sósfürdőt akart létesíteni. A közöny-minden jó törekvésnek e megölő betűje-továbbá a kincstár, a katonai hatóság akadékoskodásai meggátolták jó szándékában.
Másutt már réges-régen fürdő-telep virágoznék e helyen, találkozója az üdülni, gyógyulni vágyó társadalomnak, itt meg az lévén kizárólagos rendeltetése a víznek, hogy táplálja a mocsárokat: egészségünk conserválása helyett, egészségünk megrontójává s egészségügyi miseriánk egyik kútforrásává teszi.
A frissen merített víz kristálytiszta, erősen sós ízű, szagtalan. Némely üveg fenekére, napok múltával, barna üledéket vet. A forrás vízébe mártott lakmuszos papíros változást nem mutat. A víz hőmérséklete 1883. április hó 8-án 80C volt. Fajsúlya: 1008, 2901. A víz a következő alkatrészekből áll: Chlornatrium, kénsavas natrium, szénsavas magnesium, szénsavas calcium, chlor litium, kovasav, chlor calium, szénsavas vas, kénsavas calcium, mangán és aliminium nyomokban. A szilárd alkotó részek összege 1000 rész vízben 10.8760, ebből konyhasó 9.9336, szabad és félig kötött kénsav 0.1953
A mint ez összeállításból kivehető, a forrás vize az eddig szokásos osztályozás szerint a hideg sósforrások közé tartozik, melyben főalkotó részek: a konyhasó, glaubersó, szénsavas lithium, vas és magnesium. Kedvező összetétele úgy külső, mint belső használatra kiválóan alkalmassá – s ennél fogva a figyelemre legnagyobb mértékben méltóvá teszi.”
Magyar Polgár. 1884. április 16. Hunyad megyéből.
Dr. Balogh Pál, megyei főorvos, 14 év óta fáradozik abban, hogy a dévai sós mocsárt, mely egészségtelen kigőzölgésű, elenyésztesse. Most terve közel jött a megvalósításhoz, mert a megyei közig, bizottság tervet készíttet a mocsárnak közmunka útján leendő elenyésztetésére.
Ellenzék, 1892. július 2.
Br. Szentkereszti György Hunyadmegye főispánja családjával együtt falusi birtokára ment egy kis szünidő élvezetére. A főispánnak távozása előtt utolsó fontos ténye volt a dévai uszoda létesítése. Az ő elnöksége alatt alakult meg az „Uszoda részvénytársaság” választmánya. A 80. drb. 100 frtos részvény gazdára akadt az uszoda felépítése azonnal kezdetét veszi. Első igen fontos társadalmi alkotása lesz ez a főispánnak. Jövőre már nem kell Déva közönségének a Cserna piszkos malomárkában a lovak, la marhákkal együtt fürödőzni.
Déva és Vidéke, 1905. november 16. Új fürdő Déván.
Újabb időben a sósfürdők nagy kedvességnek örvendenek. Számos betegség ellen kitűnő eredménnyel jár, amiért is Vízakna és Marosújvár évről- évre nagyobb látogatottságnak örvend. Déva városa és környéke ezentúl a saját hazájában élvezheti a sósfürdő áldását, amennyiben Déva városában a vár aljában új sósfürdő nyílt meg. A fürdő tulajdonosa, Breier Mór, elhatározta, hogy a fürdőt annak látogatottságához képest nagyobbítani és modern kényelemmel fogja rendezni.
Sósfürdő Déván! Ezennel van szerencsém a tisztelt közönség tudomására hozni, hogy Déván az Aradi-úton, a Várheggyel szemben új sósfürdőt nyitottam. A fürdő vize dr. Hankó egyetemi vegyész által kitűnő gyógyhatásúnak nyilváníttatott és mindenképpen törekedni fogok, hogy a fürdőző közönség igényeit kielégítsem.
Breier Mór
Déva és Vidéke, 1906. január 25.
Breier Mór sósfürdőjéhez a n. érd. közönség rendelkezésére egy omnibusz áll a piaczon, mely d. e. 10 órakor és d. u. 3 órakor indul. Viteldíj személyenként 20 f.
Déva és Vidéke, 1906. március 22. DÉVÁTÓL A SÓSFÜRDŐ-IG ÉS VISSZA
A Várhegy tövében fakadó sósforrás már régebben föltűnt a természetbúvároknak. Vizét Hankó V. (reáliskolánk nagyhírű volt tanára) elemezte. (L. az iskola 1882—3-ik tanévi értesítőjét.) A főalkotó részek: kony¬hasó, glauber só, vas, magnézium és szénsavas lítium.
A dévai sósfürdő tulajdonosa — ismételjük — helyes eszmét ragadott meg. A kivitelben azonban sok a kezdetlegesség, (a mi csak gyarlóság), sőt itt-ott felületesség (a mi mulasztás.) A kezdetlegesség főkép az épület arányaiban nyilvánul. Nemcsak törpe (ami nem lenne nagy baj), hanem összezsugorodott. (Az üveges folyosón alig térhet ki két ember.) Kezdetleges és célszerűtlen a szobák fűtése is. Ez pedig már a komolyabb bajok közé tartozik. Hiba végül, hogy az építési mód mellett a fürdő nehezen bővíthető.
A legnagyobb felületesség azonban a fürdőkádaknál tapasztalható. Rossz minőségű cementből készültek, megrepedeztek s a fenéken éleik, illetve szögleteik vannak, holott ma már a beteg szobákat is lehetőleg szögletek nélkül építik. Hogy ez higiénikus szempontból mennyire fontos, fölösleges is fejtegetnem. Aztán a sötét színű fürdő-kád sem valami bizalmat gerjesztő.
Mind ezek mellett ismételten tapasztaltam, hogy a tulajdonos minden célszerű újításra és átalakításra hajlandó (társas kocsi) s így megérdemli a pártolást annál inkább, hogy a jobb berendezésre módja lehessen. Mert egy jól berendezett sósfürdő valódi áldás a közönségre. Javallva különösen köszvényes, görvélyes, bőr- és idegbántalmaknál s női bajokban
Déva és Vidéke, 1908. január 11.
BREIER MÓR féle sósfürdő engedélyezett italméréssel folyó évi február hó 1-től bérbeadó. — Értekezhetni a tulajdonossal.
Szászváros, 1909. szeptember 9. (36). Az új sósfürdő.
Breier Mór dévai sósfürdő-tulajdonos elkészült immár új fürdőépületével. Csinos, modern, villaszerű épület áll már a várhegy aljában, mely 8 új kabint foglal magában, így a régi 6 kabin száma most már 14-re emelkedett. Az újak teljesen mo¬dern komforttal vannak berendezve, melyek még a kényesebb igényeket is kielégítik. Tágas váró- és olvasószoba fogadja a közönséget, mely pihenőhelyül is szolgál a fürdő után. A fürdő kitűnő, sóstartalmú vize szinte felújítja az embert, számos betegségnél pedig egyenest javalják az orvosok. Az új, díszes fürdő csakhamar nagy látogatottságnak örvend, mert nemcsak a dévaiak, de sós tartalma miatt a vidékiek is felkeresik. Nekünk Szászvárosiaknak az olcsó és kényelmes vasúti összeköttetés és a közelség miatt ezen sós fürdő igazán ajánlatos.
Déva és Vidéke, 1909. szeptember 11.
Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a dévai Várhegy alján lévő s a mai kor igényeinek megfelelően egészen modernül és újonnan épült természetes sósfürdő mely 10 új fürdőszobából áll, porcellán fürdőkádakkal és a legnagyobb kényelemmel van berendezve — megnyílt. Az új fürdőépület külön váróteremmel, pihenőszobával és kényelmes üveg-folyosóval van ellátva.
A természetes sósfürdő kitűnő gyógyhatású s vize Dr. Hankó Vilmos vegyelemzése szerint a következő alkatrészeket tartalmazza: A dévai hideg sósfürdő vegyalkotása: Chlornatrium, kénsavas natrium, szénsavas magnesium, szénsavas calcium, chlorlithium, kovasav, chlorkalium, szénsavas vas, kénsavas calcium, mangan és aluminium nyomok. A szilárd alkotó részek összege: 10.8760.
Amint ez összeállításból kivehető, a forrás vize a hideg sósforrások közé tartozik, melyben főalkotó részek : a konyhasó, glaubersó, szénsavas lithium, vas és magnézium. Kedvező összetétele úgy külső, mint belső használatra kiválóan alkalmassá s ennélfogva a figyelemre legnagyobb mértékben méltóvá teszik. Dr. Hankó Vilmos. Midőn az új fürdőt az üdülni, gyógyulni vágyó közönség b. figyelmébe és pártolásába ajánlom, biztosítom a legszolidabb és legpontosabb kiszolgálásról.
Az új fürdő ára:
Egyszeri fürdés 120 K
Családi kád . 2- K
A régi fürdő ára:
Egyszeri fürdés 90 f.
12 jegy vételénél 80 f
Kiváló tisztelettel Breier Mór, fürdőtulajdonos.
Déva és Vidéke, 1909. szeptember 18.
Van szerencsénk a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy Déván, az Aradi-úton levő, 35 év óta fennálló és dús természetes sótartalmú vizénél fogva kitűnő gyógyhatásúnak elismert első dévai sósfürdőt újonnan helyrehoztuk, mi által azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy nemcsak kitűnő és orvosilag elismert gyógyhatású fürdőkkel szolgálunk, de a nagyérdemű közönség kényelmét ezentúl fokozottabb mértékben is kielégíthetjük
FÜRDŐÁRAK:
Egyszeri fürdés . 80 f.
12 jegy váltásánál à 60 f.
Reggel 5-től este 9 óráig nyitva
Teljes tisztelettel
Özv. LAUFER JÓZSEFNÉ Utódai.
Déva és Vidéke, 1925. október 10.
A Laufer-féle első dévai sósfürdő renováltatott és hetenként 3-szor, pénteken, szombaton egész nap és vasárnap délelőtt a n. é. közönség rendelkezésére áll.
Déva és Vidéke, 1927. augusztus 13. Egy idegen fürdőző észrevételei.
Dévára érkeztemkor első kérdésem volt amit a hotelportáshoz intéztem, hogy van-e Déván valami fürdési lehetőség, vagy talán van városi fürdő is A kérdésemre a válasz az volt, hogy sajnos de való, egy úgynevezett városi fürdő nincs, hanem létezik a városon kívül egy sósfürdő, de csak kádfürdő. Tekintettel arra, hogy nyáron a magamfajta ember úszni óhajt, azt kérdeztem, van-e valami úszó lehetőség. Hogyne volna — mondta a portás — itt van a Cserna.
Erre eszembe jutott a herkulesfürdői Cserna, amelyben bizony úszni nem lehet. Tekintettel arra, hogy mindenképpen úszni akartam, egyrészt régi rossz szokásom minden áldott nap megfürödni, másrészt a vasúti utazás piszkát magamról lemosni, megkérdezvén merre van, nekiindultam. Ez volt d. u. 3 órakor. Megindultam nagy sietve, igyekezve ki a megjelölt irányba. Annál inkább siettem, mert az utcát éppen söpörték. De persze nem úgy, mint minden városban és faluban szokás, hogy előbb alaposan öntözgetnek és csak azután söpörnek. Itten csak söpörnek s így az ember fuldokolva és sok port nyelve igyekszik a víz felé. Kiérvén, többszöri kérdezgetés után megérkeztem a vízhez. Lévén nálam úszótrikó, körülnéztem, hogy hol van valami kabinféle, de sajnos nem tudtam felfedezni sehol sem, pedig ez mindenütt a világon meg van.
Lévén a víz partja teli mindenféle nembeli fürdőzővel, egy kis kutatás után láttam egy kis helyet, ahol észrevétlenül levetkőzhettem és felöltve az úszótrikót, belevetettem magam a Cserna „hullámzó habjaiba" (?). Ekkor láttam, hogy tulajdonképpen nem egy úgynevezett városi fürdőtelepen vagyok, miután egy csomó anyaszűz meztelen férfit láttam ki és be vízbeugrálni. Aztán egyszerre csak látom, hogy ugyanabban a vízben, amelyben emberek fürödtek, mindenféle szennyes ruhát mosnak és a kutyákat is oda hozzák fürdetni.
Ezek után úgy gondoltam, hogy okosabb lesz a fürdést megszakítani, lévén, ruháim, aranyórám és pénztárcám éppen őrizetlenül a parton s bármily nehezemre esett is a vizet otthagyni, felöltöztem kínos gimnasztikával, miután kímélni akartam az úgynevezett női szemérmet. Ismét neki mentem a városnak, egy kis szél fújt s az a sok piszok, vasútfüst és por, amit sikerült a vízben lemosnom, ismét rám szállt. A szállodában aztán, hogy a lábaimra ragadt sarat letisztítsam, egy fürdőt csináltattam magamnak, amiért 60 leit számítottak fel. (Temesvárt a Baia Centralban 25 leit fizetnek). Végre tiszta fehérnemű garnitúrát öltve fel, ismét emberileg éreztem magamat.
Dr.
Déva és Vidéke, 1927. szeptember 27.
A LAUFER féle I-ső dévai sósfürdő f. hó 22-én megnyílik és minden délután a n. é. közönség rendelkezésére áll. Kiváló tisztelettel:
LAUFER MIKSA
Déva és Vidéke, 1930. november 22.
Természetes Sósfürdő. Az újonnan renovált Laufer-féle természetes-sósfürdő csütörtök, péntek, szombat és vasárnap délig nyitva.
Gőzfürdő
Déva és Vidéke, 1897. augusztus 3. Gőzfürdő.
F. hó 17-én egy bizottság megtekintette az újonnan épített gőzfürdőt és csak dicsérettel jutalmazták meg annak előállítóját Nagy Ferenczet, helyi iparost, ki a régen érzett hiányon merész vállalatával segíteni akart, most rajtunk a sor, hogy a csinosan berendezett kád- és gőzfürdőt pártoljuk — és adjunk hálát a sorsnak, hogy a régi piszoktól meg mentett.
Déva és Vidéke, 1897. december 9. Gőzfürdő-megnyitás!
Van szerencsém a n. érd. közönség b. tudomására hozni, miszerint újonnan felépített, porczellán kádakkal ellátott gőzfürdőmet Déván, f. hó 11-én megnyitom.
Fürdőmbe Kolozsvárról egy ügyes masszírozó-nőt, Aradról pedig masszírozót hozattam.
Miután sem költséget, sem fáradságot nem kíméltem t. látogatóim kényelmére, kérem a n. érd. közönség pártfogását, maradok tisztelettel.
Nagy Ferencz, gőzfürdő-tulajdonos.
Déva és Vidéke, 1897. december 30. Pártolás hiány.
Ha valami intézmény hiányzik városunkba, nem hallani egyebet örökös panasznál, zúgolódásnál, — míg gőzfürdő nem volt, míg tiszta kádfürdő nem állott rendelkezésünkre, az volt egyedüli óhajtásunk, hogy bár csak akadna egy életrevaló ügyes ember, ki a közönség ebbeli kívánatát teljesíteni tudná! Íme akadt egy jóravaló polgár, ember ki nem részvényeken, hanem saját költségén valósította meg a közönség vágyait, egy kis város igényeihez mérten csinos gőz és kádfürdőt rendezett be és a látogatók száma oly csekély, hogy félni lehet, hogy e költséges vállalat pártolás hiányában nem fog tudni tovább fejlődni, hogy a még hiányzó és a kényelemhez megkívántató berendezéseket eszközölhesse.
Azért felkérjük Déva város n. é. közönségét, hogy e vállalatot felkarolni, pártolni szíveskedjék. Ha e nem nagy igényeket támasztó vállalkozó látni fogja, hogy annyi áldozattal létre hozott intézményének nem kell küzdenie a lét vagy nem lét kezdésével, mindent elfog követni, hogy a nagyközönség fokozódott igényei teljesen kielégítessenek.
Déva és Vidéke, 1898. január 6.
Nagy Ferencz tulajdonát képező gőzfürdő jövő hó február l-én árverés útján szabad kézből eladó. A fizetési feltételek részletekben is elfogadtatnak.
Déva és Vidéke, 1898. január 13.
Nagy Ferencz tulajdonát képező gőzfürdő a városházánál február hó l-én 10000 frt. kikiáltási ár mellett árverés útján szabad kézből eladó. Az érdekeltek bővebb értekezés végett bármikor Nagy Ferencz tulajdonoshoz fordulhatnak.
Déva és Vidéke, 1899. szeptember 28.
Október hó 1-től vasárnap és ünnepnap délután is használható a gőzfürdő és pedig délelőtt rendes árban, délután kedvezményes árban.
Felnőttek részére 40 kr. Tanonczoknak 25 kr. Rózsa Péter, gőzfürdő bérlő.
A dévai gőzfürdőhöz egy vizsgázott gépész kerestetik.
Déva és Vidéke, 1900. február 22. Gőzfürdő megnyitás.
A városunkban fennálló gőz- és kádfürdő, mely annak utána is, hogy az az izr. hitközség tulajdonába átment, géprongálás és ismételt átalakítás miatt hosszasan szünetelni volt kénytelen.
A hitközség és annak elnöke nagy buzgalmat fejtett ki, hogy a fürdőt a legmodernebb értelembe felszerelje és hogy jövőre minden üzemzavarnak az elejét vegye. Az új gépek kifogástalanul működnek, a gőzfejlődés a lehető leggyorsabb és a berendezett gőzfűtés lehetővé teszi, hogy az összes helyiségekben egyenletes hőmérséklet legyen.
Vajha a nagy közönség is belátna, hogy a fürdő pártolásával egy oly intézményt virágoztat fel, mely különbség nélkül az egész város hasznára válik és ez volna az áldozatot nem kímélő, anyagi hasznot nem kereső tulajdonos hitközség legméltóbb sikerre és jutalma.
A kádfürdő a nap bármelyik szakában használható. A gőzfürdőben férfiak fürödhetnek kedd és péntek kivételével mindennap d. e. 6—12 és kedden d e 6—9 óráig, nők kedden d. e. 6 — 9 és pénteken d. e. 6 és esti 8 óra között. Fürdőárak: gőzfürdő 1 korona, kádfürdő 1 korona, családi kádfürdő 1 korona 30 fillér.
Déva és Vidéke, 1900. július 12.
A nagyérdemű közönség tudomására hozom, hogy a gőzfürdőben naponta d. u. 2-5-ig a nők, d. u. 5—8-ig a férfiak használhatják a hideg (Bazin) zuhanyos fürdőt. Személyenként 40 fillér. Esetleg a délutáni órákban családok is használhatják. Tisztelettel, Rózsa Péter, gőz¬fürdő-bérlő.
Déva és Vidéke, 1901. június 6. A gőzfürdő állása.
A dévai gőzfürdő a gyenge pártolás miatt aligha be nem záratik. Pedig végtelen kár érte, hisz egy gőzfürdő még primitív állapotban is nélkülözhetlen kelléke a városnak. Meglehetne a bukástól menteni, ha a közönség bérlet útján hetenként, vagy kéthetenként egyszeri igénybevétellel, előjegyzés útján, annak fennállását biztosítaná.
Déva és Vidéke, 1902. január 16. Gőzfürdő.
Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, hogy az általam bérben bírt gőzfürdőt a téli időszakra a mai kor igényeinek megfelelően átalakítottam, minélfogva azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a t. fürdővendégek megelégedését úgy berendezési, mint kényelem tekintetében kiérdemeljem.
A fürdő időt a téli időszakra gőzhasználattal a következőképpen rendeztem be, az eddigi díjak mellett: Férfiak részére naponta, kedd és péntek kivételével, délelőtt 7—12 óráig. Vasárnap 7—d. u. 4-ig. Nők részére kedden d. e. 9—12-ig, péntek d. e. 9—d. u.4-ig. Vasárnap délután felnőtteknek 80 fill. tanulóknak 40 fillér kedvezményes árt számítok. Kádfürdő használat naponta este 8 óráig. A nagyérdemű közönség kegyes pártfogásáért esd teljes tisztelettel. Rózsa Péter, fürdő-bérlő.
Déva és Vidéke, 1902. október 13. Gőzfürdő.
Steiner Ferencz nagykereskedő áldozatkészsége folytán a dévai gőz- és kádfürdő átalakítva, a követelményeknek teljesen megfelelőleg a közönség rendelkezésére áll. Ez az intézmény, mely elsősorban a közegészségügyet szolgálja, megérdemli, hogy a közönség méltólag pártfogolja. De szomorú dolog, hogy ná¬lunk — Déván — pártolásnak nem örvend semmi vállalat; ha nincs, akkor azért zúgolódunk, hogy miért nincs, — ha pedig van, rá de hederítünk, pusztulni engedjük, oktalanul.
Déva és Vidéke, 1902. október 30. Gőzfürdő megnyitás.
Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becses tudomására hozni, hogy az újonnan átalakított gőzfürdőt a legkényesebb igényeknek megfele¬lően berendezve, október hó 18-án megnyitottam s a nagyérdemű közönség rendelkezésére bocsátottam.
A n. é. közönség tájékoztatásául közlöm a fürdőzés rendjét: hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap nyitva áll a gőzfürdő az urak részére. Kedden és pénteken reggel 7 órától délig nyitva áll a gőzfürdő a női közönség részére. A gőzfürdő ára 1 kor. 20 fillér. Kádfürdőt vehet: mindennap reggel órától esti 6 óráig, melynek ára 1 kor.
Mindent megtettem arra, hogy a n. érdemű közönség élvezettel használhassa a fürdőt, melyről kérem személyes meggyőződést szerezni. — Mely után a n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradok kiváló tisztelettel: Nürnberger Gusztáv fürdő-bérlő.
Déva és Vidéke, 1902. november 13. Gőzfürdő.
Már egy ízben hirdetve volt, hogy a helybeli izraelita hitközség tulajdonát képező gőz-, kád- és tükörfürdők — rendőrhatósági letiltás folytán a hatósági szakértők által előirt követelményeknek teljesen megfelelően átalakítva és berendezve — hatósági felülvizsgálat eszközlése után — megnyittattak; mindazonáltal azt oly kevesen látogatják, hogy ily körülmények között annak üzemben tartása teljes lehetetlen, mert amint meggyőződést szereztem a napi bevételek a legszükségesebb kiadásokat sem fedezik.
Mint a város közegészségi intézményeinek ellenőrzője fontos kötelességeim egyikének tartottam s tartom jelenleg is — egy a közönség szükségletének és igé¬nyeinek megfelelő fürdő létesítését előmozdítani; amidőn annak létrehozása némely kívánni valók hátra hagyásával sikerült, újabb igényekkel léptem fel s a fürdőt nemcsak a közegészségi és köztisztasági feltételek, hanem némely kényelmi szempontok szem előtt tartásával is igyekeztem átalakíttatni, ami a helyi izraelita hitközség tevékeny elnökének megnyerése mellett az illetőnek néhány ezer forintot kitevő áldozata árán sikerült is.
Most azon¬ban, a midőn ezen a város közönsége egészségi viszonyait nagymérvben előmozdító intézmény a kívánalmaknak megfelelőleg létesült, látogatás hiánya miatt válik fenntarthatatlanná. — Ez indított arra, hogy felhívjam városunk érdemes közönségének figyelmét ezen jótékony hatású intézményre, kérvén egyidejűleg annak látogatás útján való támogatását, mert annak fennállását csakis ily úton biztosíthatjuk; már pedig annak létezhetése nemcsak a tulajdonos és bérlő, hanem a város közönségének is érdeke. Géber Károly rendőrkapitány.
Déva és Vidéke, 1903. október 15.
A Cserna bal partján, a Víz-utcza tőszomszédságában van egy utca, amelynek még neve sincs. Értjük azt az utcát, a melyben a gőzfürdő is van. (Caragiale)
Déva és Vidéke, 1903. november 12. Dévai gőzfürdő.
Alulírott mély tisztelettel hozom a n. é. közönség b. tudomására, hogy a dévai gőzfürdőt bérbevettem és azt a mai igényeknek teljesen megfelelőleg rendeztem be, — s a legtisztábban kezelve, ajánlom a t. közönség szíves figyelmébe. Fürdési idő. Kedden egész nap a nők részére van fentartva a gőzfürdő. Szerdán és pénteken délig, vasárnap pedig egész nap a férfiak használhatják a gőzt. — Félfürdő és kádfürdő minden időben kapható.
Rituális fürdő a nők részére 2—3 órával a fürdés előtt megrendelendő. — Férfiak pedig pénteken és nagyobb izr. ünnepnapokon használhatják. A fürdő nyitva van naponta reggel 5 órától este 8 óráig. Fürdő-árak: Gőz- és kádfürdő 1 kor. Fél fürdő 80 fill. Tükörfürdő 60 fillér. Diákoknak bármely fürdő használata 60 f. Kedden és vasárnap délután a gőzfürdő 80 f. Hogy a fürdő használata a szegényebb osztály részére is lehetővé tétessék, minden hónap 2-ik szombatján a fürdés ára 60 fillér.
A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel:
Dorogi István — fürdőbérlő.
Déva és Vidéke, 1904. október 20. A dévai gőzfürdő.
Egy régi mondás szerint a szappanfogyasztás a legbiztosabb fokmérője a műveltségnek. Mai nap ugyanazt lehet elmondani a gőzfürdőről is. E szempontból kiindulva csak örvendünk annak, hogy a dévai gőzfürdő látogatottságnak örvend Tagadhatatlan, hogy Steiner Ferencz fürdőtulajdonos e fürdő fentartása és a kor igényeinek megfelelő berendezése végett nagy áldozatokat hoz és ezért városunk közönségét csak lekötelezi. Egy kívánságunk van azonban. Arra kérjük a fürdő tulajdonosát, vezettessen be a fürdőbe langyos tussokat is. Azt hisszük, hogy az nem sokba kerülne és amellett nagy hiányt pótol.
Déva és Vidéke, 1906. augusztus 25. A dévai gőzfürdő.
A dévai gőzfürdő teljesen átalakítva a hatóság által megszemlélve, ismét átadott a forgalomnak. A fürdőzés beosztása a régi maradt.
Déva és Vidéke, 1907. március 23.
Ha igaz az, hogy a fürdés és mosakodás a kultúrának legbiztosabb fokmérője, akkor Déván nagyon gyenge lábon áll a kultúra. Déván sok az úri ember, de kevesen fürödnek. Kitűnő gőzfürdőnk és két sósfürdőnk vendégek hiányában ma-holnap beszüntetik működésűket, ami pedig sokkal nagyobb baj volna, mintha például a Conservgyár a faeladást beszüntetné. Egyelőre azonban még fürödhetünk, sőt, mióta a gőzfürdő kitűnő masszőrt alkalmazott, mintha többen is ke¬resnék fel a fürdő.
Déva és Vidéke, 1907. december 7. Gőzfürdő megnyitás.
Van szerencsém a n. é. közönségnek szíves tudomására hozni, hogy f. hó 10-én (kedden) a gőzfürdőt a n. é. közönség rendelkezésére bocsájtom. A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradok kiváló tisztelettel, Kilvády Gusztáv, fürdő-bérlő.
Déva és Vidéke, 1908. október 10.
Hogy lehet még ember a XX. század elején, aki fájós tyúkszemével egész napokon keresztül képes szenvedni, holott ezen fájdalomtól a dévai gőzfürdőben, (Fürdő-utca 4. sz. alatt) Csákváry József fürdőmester csekély 40 fillér díjért megszabadítja. Gőzfürdő férfiaknak: Kedden, pénteken és vasárnap délelőtt. Nőknek: Csütörtökön egész nap. Kádfürdő mindennap kapható. Egy jegy ára 1 korona.
Déva és Vidéke, 1923. március 31. Gőzfürdő részvénytársasági alapon.
Egyik régi sérelme a lakosságnak s egyik régi hiánya Déva városának a gőzfürdő. Sokat irkáltunk és irkáltak róla s mégis mindmáig az igazak álmát alussza. Pedig nemcsak mint székhelynek, az átutazó és látogató közönségért van szükségünk gőzfürdőre, hanem a magunk egészségének a fenntartása céljából is. A polgármester most azon fáradozik, hogy Déva város közönségét megnyerje ennek az eszmének s részvénytársaságot akar alakítani a fürdő felállítására. A fürdő a Dácia-szálló udvarában épülne, ahol mindjárt strandfürdő is létesülhetne. Igaz, hogy a mai tőkeszegény világban nem kis dolog egy részvénytársaság összehozása, de reméljük, hogy amennyiben lehetséges, Déva város közönsége mindent el fog követni a fürdő felállítása érdekében.
Déva és Vidéke, 1924. április 26. Nagygyűlés a dévai gőzfürdő ügyében.
A gőzfürdő valamelyes kultúrával is dicsekvő városnak elengedhetetlen szükséglete. Hanem mindig is írtunk róla, mindig éreztük ennek a szükséges voltát s tudtuk, hogy Déva város közönségének is ez egyik legmelegebb óhaja. Úgy látszik, hogy ez az eszme is a megvalósulás stádiumába kerül, amennyiben Dr. Groza Péter városunk képviselője Déva város polgárait f. hó 26-ára, ma délután 5 órára a városháza kistermében tanácskozásra hívta össze. A gőzfürdő valószínűleg részvénytársasági formában fog megvalósulni, miért is kéretnek azok a polgárok, akiknek szabad forgótőkéjük van, hogy minél számosabban jelenjenek meg.
Déva és Vidéke, 1924. március 3. Nagygyűlés a dévai gőzfürdő ügyében.
Részvénytársaság vagy pótadó. A polgármester által alakítandó 30 tagú bizottság fog dönteni a terv kiviteli módozatáról. A gőzfürdő ügyében Dr. Groza Péter váro¬sunk képviselője, Dr. Dublesiu György prefektus és Herbay Ágoston polgármester által összehívott gyűlés április 26-án, szombaton délután 5 órai kezdettel lett megtartva a városháza nagytermében.
Az elnöklő Herbay polgármester üdvözli a megjelenteket és köszönetét fejezi ki aziránt, hogy e fontos üggyel ilyen sokan törődnek. Előadja, hogy a város részére föltétlenül szükséges egy gőzfürdő, amelynek kivitelére előterjeszti a Boga Kálmán városi mérnök által szerkesztett tervrajzot s a költségvetést, amely szerint a gőzfürdő 2.500.000 lejbe kerülne. Előadja, hogy 2 alkalmas hely van a fürdő céljaira. Az egyik a mai Dacia szálló helye, amely a Cserna mellett fekszik s az új utca létesítése által a fürdő éppen frontot kapna. Ez a telek a városé, úgy, hogyha itt építenék fel, úgy a telek már nem kerülne pénzbe.
Azonban, ha ez nem volna lehetséges, akkor a Mihail Viteazul (Vasút) utcában levő, jelenleg Kohn Jónás és Fiai tulajdonát képező 1 ¼ holdas telket ajánlja, amelyért ma 280.000 leit kérnek. A tervrajz bemutatása és a költségvetés felolvasása után Dr. Dublesiu György prefektus emelkedik szólásra, aki szintén szükséges dolognak tartja a gőzfürdő építését és mindenben a legmelegebb és legbuzgóbb támogatását
ígéri, kívánatosnak tartván, hogy a gőzfürdő minél hamarább létrejöjjön
Déva és Vidéke, 1924. május 17. A városi gőzfürdő ügye.
A 30 tagú előkészítő bizottság névsora. A városi gőzfürdő létesítésével kapcsolatosan múlt hó 26-án dr. Groza Péter városunk képviselője, dr. Dubleșiu György Hunyadvármegye prefektusa és Herbay Ágoston Déva város polgármestere által összehívott és a városháza közgyűlési termében megtartott nagygyűlésen, mint már jeleztük, egy 30 tagú előkészítő bizottság alakítását határozták el. A bizottság megalakításával a polgármester lett megbízva, aki a bizottságot a következőképpen állította össze: Elnök: Herbay Ágoston Déva város polgármestere, tagok: Panaitescu Ioan szenátor, dr. Groza Péter képviselő, dr. Dubleșiu György prefektus, Ardelean Dionisie, dr. Apáthy Árpád, Botean Iosif, Blum Zsigmond, Boga Kálmán, Candrea Valér, Cicei Romulus, Csulay Lajos, Gál Nándor, Hollós Antal, dr. Hosszú Eugen, dr. Issekutz Gergely, Kohn Ferenc, Kálmán Lajos, Lányi Béla, dr. Lázár László, Lőwy Hermann, Máhler Ignác, dr Moțiu Nicolae, ifj. Moldovan Alexandru, Oroveanu Teodor, dr. Robu Nicolae, Sporea Constantin, dr. Schulhof Zsigmond, dr. Szegő Ernő, Sebesan Alexandru és Werner Rudolf.
Déva és Vidéke, 1924. május 24.
A gőzfürdő ügyében a polgármester áttette az összes iratokat az államépítészeti hivatalhoz véleményezés végett.
Déva és Vidéke, 1924. július 5. A gőzfürdő ügye.
A gőzfürdő ügyében, mint illetékes helyről tudomást szereztünk, a 30 tagú bizottság közelebbről megtartja ülését. Reméljük, hogy ez a bizottság most már érdemben is dönteni fog. S ezzel kapcsolatban még egyszer megjegyezni kívánjuk, hogy csak magánvállalkozásként létesítsék a fürdőt és ne terheljék meg pótadóval a város polgárságát.
Déva és Vidéke, 1924. augusztus 16. A városi gőzfürdő ügye.
A város gőzfürdő ügyében a 30 tagú bizottság f. hó 9-én tartotta első ülését délután 5 órakor a polgármester hivatalos helyiségében, Herbay Ágoston polgármester elnökletével.
Először Herbay Ágoston polgármester terjesztette elő javaslatát, mely a következő volt: A gőzfürdőt a város építené fel s a szükséges összeget a polgárság teremtené elő, min¬denki vagyoni viszonyaihoz mérten. Nagyobb részét azonban egy ideiglenes fogyasztási adóból fedezné. Ezt a fogyasztási adót különösen a szeszes italokra vetette ki a polgármester, így a bor után literenként 2 lei, a sör után literenként 1 lei lett volna fizetendő. Ezt a csekély áldozatot minden polgár valószínű¬leg megnyugvással vette volna tudomásul és hozzájárult volna ahhoz, hogy a város egy gőzfürdővel gazdagabb legyen.
Ezzel szemben Gál Nándor, a Dévai Takarékpénztár igazgatója terjesztette elő javaslatát. Javaslata szerint a gőzfürdőt részvénytársasági alapon alakítanák meg és pedig úgy, hogy a részvények 49 százalékát a város vásárolná meg, a többi 51 százalékát pedig a város polgársága jegyezné, mindenki vagyoni viszonyai¬hoz mérten. Erre vonatkozólag már előirányzatot is készítettek, ahol meg van jelölve, hogy körülbelül mennyit adhat az iparos, kereskedő, bankok, gyár stb. vállalkozók. Hogy a szükséges tőke, vagyis a 2 millió 500.000 lei 51 százalékát önkéntesen és jószántából előjegyezze a polgárság egy öttagú, úgynevezett részvény-előjegyzési bizottságot alakítottak, amelynek tagjai hivatva lesznek a polgárság körében progagandát kifejteni ebben az irányban. A bizottság tagjai a következők: Candrea Valér subprefect, Gál Nándor, Dr. Apáthy Árpád és Máhler Ignác műszaki főtanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke.
A bizottság a polgármester javaslatával szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a részvénytársasági megoldás a város polgárságára nézve kedvezőbb s ezért Gál Nándor javaslatát fogadta el. Különösen tette pedig ezt azért is, mert ilyenformán a részvénytársaság a részvényeseknek 10 százalék osztalékot fog garantálni, ami még inkább hozzájárul ahhoz, hogy a szükséges részvényeseket előteremteni lehessen.
Oroveanu az osztalékra vonatkozólag javasolja, hogy amennyiben a társaság 20 százaléknál többet fog majd fizethetni, úgy a 20 százalékon felüli összeg a város javára írassék. A bizottság nagy lelkesedéssel tette magáévá a módosító indítványt és kimondta, hogy amíg a szükséges részvény előjegyzések nem történnek meg, a fürdő helyére és más kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat nem folytat. Az ülés, amelyen mintegy 25 bizottsági tag vett részt, este hét óra körül ért véget.
*
Mi a magunk részéről is a részvénytársasági alap mellett vagyunk, azzal a különbséggel, hogy a polgárságot nem terheltük volna meg a 2 és félmillió 49 százalékával. Ez összeget ugyanis a polgármester be fogja állítani a költségvetésbe és azt a taxa comunalaból óhajtja fedezni. A mai nehéz viszonyok között nagy megterhelés a polgárságra nézve a 49 százalék is. De ha már a bizottság így döntött s a polgárságnak viselni kell a megterhelést, azok, akik nagyobb forgótőkével rendelkeznek, mutassák meg, hogy szívükön viselik a város ügyeit s annyi részvényt jegyezzenek, amennyit nagyobb megterhelés nélkül tudnak. A nagytőkére nézve ez úgyis csak újabb — s előreláthatólag — jövedelmező befektetés.
Déva és Vidéke, 1930. január 18.
Lehetséges, hogy ebben az évben felépítik a gőzfürdőt.
Déva egyik legnagyobb hiánya a gőzfürdő. S ez a hiány, valljuk meg őszintén, egy kissé szégyenünk is. Székhely vagyunk. A megye minden részéből az emberek egész sokasága jön be talán minden nap ügyes bajos dolgait elintézni. S hová jön? Ahol éppen úgy nem tud megfürödni jól, mint a falujában nem tud. A városi tanácsok egész sorozata foglalkozott a gőzfürdő ügyével, de az a kérdés is, éppen mint a vízvezeték ügye a pénzhiányon, meghiúsult. Legutóbb Herbay polgármester vette ismét a kezébe a dolgot s nagy gyűlést is hívott össze ebben az ügyben, ahol a város polgársága minden zsén nélkül nyilváníthatta véleményét. Akkor az a vélemény alakult ki, hogy a mostani Dacia szálló helyén az utcát, meg kell nyitni át a Csernán egyenesen az állomásig és ott a Dácia szálló helyén kell megépíteni a gőzfürdőt?
A terv meg volt és mindenki szépnek találta, de a kivitel ismét elmaradt. Mindenki tudja, hogy az előbb felemlített ok volt a baj. Most azonban, azt hisszük mégis csak meg fog valósulni a dévaiak álma, mert, ha a kaszárnya vételárát kifizeti a hadügyi kincstár, lesz annyi pénz, hogy a város ezt a utca átvágási tervét megvalósítsa és a gőzfürdőt is felépítse. Reméljük, hogy ez a terv az idén meg fog valósulni, miért is kérjük a város vezető férfiait, hogy semmi más tervet ne részesítsenek előnyben, hanem a leghatározottabban vigyék ki, hogy Déva szépségére és egészségi állapotára vonatkozó igazán szép terv a leghamarább életbe szökjön. A gőzfürdő és vízvezeték a legelső szükségletek közé tartozik s a város polgársága nagyon hálás lesz azokkal szemben, aki ezt a részére megvalósítják.