Déva történelméből 1971-1982

   1971. január 26. 830 MEGAWATT—DÉVÁN.
Déva közvetlen közelében, a mintiai platón felépült és háromnegyed kapacitással működik az ország egyik legnagyobb hőerőműve. Az első 210 megawattos energetikai csoportot 1969. november 30-án helyezték üzembe. Még az elmúlt évben teljesen elkészült a hőerőmű két füstkéménye. Kétszázhúsz méter magasba ível s arról nevezetes, hogy az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. A mintiai hőerőmű kapacitását eredetileg úgy tervezték, hogy amikor teljesen elkészül, 5,5 milliárd kilowatt energiát termel majd, azaz körülbelül ötször annyit, amennyit 1938-ban egész Románia termelt. A világtechnika mai színvonalán épült hőerőmű kapcsán utalunk arra, hogy az elégett gáz tisztítását automatizált elektromos szűrőberendezés végzi és eleve elhárítja a levegő szennyeződését. 1000 tonna szén raktározását, előkészítését és kezelését ugyancsak automatikus berendezés önműködően végzi. A második energetikai csoportot tavaly helyezték üzembe. Elképzelhető, hogy milyen erőfeszítések árán, hiszen kizárólag az embereken múlott, hogy a tavaszon megáradt Maros nem tette tönkre mindazt, amit itt alkottak. Éjjel-nappal őrizték a hőerőművet, leszerelték a motorokat és az üzemfelszerelést, nehogy a víz kárt tegyen bennük. Hősi munka volt, amely az
ember győzelmével ért véget. Mégpedig úgy, hogy 12 nappal határidő előtt, 1970. november 28-án éjszaka 21 óra 55 perckor a második energetikai csoport is ontani kezdte az energiát.
  A napokban — vasárnapról hétfőre virradó éjszaka — a harmadik csoportot is bekapcsolták az országos hálózatba s ezzel a gigászi hőerőmű építése végső szakaszába jutott. Mit jelent ez a háromszor 210 MW beszerelt teljesítmény, amelyet eddig üzembe helyeztek? Már csak abból is fogalmat alkothatunk, hogy egyetlen ilyen blokk teljesítménye azonos a békési vízierőmű kapacitásával. Egyszóval a dévai hőerőmű összteljesítményének egynegyede egyenlő a békési erőmű teljesítményével. Amikor ezt építettük, egy évtizedre volt szükségünk. A mintiai három 210 MW blokkot nem egészen három év alatt szerelték fel. Ez átlag kevesebb, mint egy kalendárium év. A harmadik kapacitást 11 nappal határidő előtt fejeztük be. Ez 45 millió kilowattóra többletet jelent a nemzetgazdaságnak. Déván tehát ez idő szerint 630 MW beszerelt teljesítmény ontja az energiát. A következő — negyedik — és egyben utolsó premier a teljes kapacitást jelzi. Ez 840 MW. Ötször annyi, mint amennyit egész Románia 1938-ban termelt.

   1971. március 05.
  A batizi víztárolónál szűrőberendezés épül, melynek átadása után másodpercenként 200 liter ivóvízzel többet kap Déva. Ugyancsak Déván elvégezték a Dacia negyed csatornázásának javarészét.

   1971. július 7.
  Déván, a marosnémeti hőerőmű gátja mögött, ezentúl sétahajózást tehetnek a turisták a Maroson vízrebocsátott hajón.

   1971. július 21.
  DÉVÁN HASZNÁLATBA ADTAK a honpolgárok 25.000 önkéntes munkaóra teljesítményével létrehozott strand-komplexumot. A strand közvetlen szomszédságában most egy 1000 személyes sportcsarnok építéséhez fogtak. A municípium központjában a Hunyad megyei helyiipari vállalatok termékeinek bemutatására és népszerűsítésére nyílt kiállítás. Egyebek közt több mint 20 bútorgarnitúra prototípusát tették ki közszemlére, hogy a kiállítás látogatóinak véleményezése alapján dönthessenek, melyik bútortípusokat kezdjék el gyártani sorozatban.

   Déva, Micro 15.
   1971. szeptember 30.
  Déván 744 lakás, a Zsil völgyében 784 lakás, a megye más városaiban épülő több mint 500 lakás kivitelezési terveit teljes egészében átadták már az építőknek. Októberben, de legkésőbb november 30-ig a vajdahunyadi építkezésekhez szükséges tervek is elkészülnek. Ezen kívül az 1972—73-as építkezések munkafrontját is kialakítjuk: a dévai 15-ös számú 2000 lakásos mikrorajon műszaki-gazdasági tanulmányait már elkészítettük, s ahogy a megyei szervek jóváhagyják azokat, hozzákezdünk a kivitelezési tervek kidolgozásához, tehát már az 1973-as év beruházásaihoz szükséges dokumentációkon dolgozunk.

  Kultúrház
  1971. október 01.
DÉVA KÖZPONTJÁBAN új, korszerű művelődési ház építéséhez kezdtek, amelyben egyebek közt egy 600 személyes színházterem is helyet kap.

  1971. november 2. Katasztrófa a Certej-Sacarimb-i bányában. (kivonat).
  DÉVA (Agerpres). Súlyos katasztrófa történt október 30-ra virradólag a Hunedoara megyei certejsacarimb-i bányakitermelésnél. A leomló meddőkőzet-üledék hatalmas mennyiségű iszapot mozgatott meg, amely maga alá temetett és elpusztított számos adminisztratív épületet és lakást. A helyi szervek nyomban megtették a szükséges lépéseket. Munkáscsoportok és a hadsereg egységei dolgoznak megszakítás nélkül a romok eltávolításán és a romok alá szorult emberek kimentésén. Eddig 45 halottat és 88 sebesültet ástak ki a romok alól. A Minisztertanács vizsgáló bizottságot alakított a katasztrófa okainak megállapítására és a következmények felszámolásához szükséges öszszes intézkedések megtételére.

  1972. január 26.
  Déván nagyáruház, szálloda, művelődési ház, sportcsarnok és egy 24 tantermes líceum épül ebben az évben. (Ulpia, Sarmis, Gojdu).

  1972. március 09.
  MEGKEZDŐDÖTT a Hunyad-Déva közötti új útvonal építése. A közbeeső helységeket megkerülő, korszerű új útvonal kedvező kilátásokat teremt a két város közötti közlekedés felgyorsítására, az utasszállítás zavartalanabb lebonyolítására.

  1972. március 24.
  DÉVÁN új kereskedelmi komplexum épül. Elkészültével a Progresul utcában élelmiszerüzlet, zöldségesbolt, valamint a kisipari szövetkezetek két szolgáltatási egysége — fodrászműhely és ruhatisztítási átvevő központ — áll majd a dévaiak rendelkezésére.

  1972. március 30. HÁTTÉRBE SZORUL A 09.
  Az interurbán automata távközlési rendszer gyorsasága, kényelmessége és gazdaságossága háttérbe szorítja a hagyományos 09-et. További három városban, Gyulafehérváron, Vajdahunyadon és Déván működésbe helyezték az interurbán automata telefonállomást.

  1972. április 8.
  AZ IPARI FEJLŐDÉS eredményeként Déva lakossága 1980-ig megkétszereződik. Ennek megfelelően a lakásállomány is bővül: csupán a jelenlegi ötéves tervben 6000 lakást építenek.

  1972. május 10.
  NEGYVEN család költözött új otthonba Déván az elmúlt napokban. Év eleje óta Hunedoara megyében állami alapokból csaknem 700 lakást vettek birtokukba a bányászcsaládok, a kohászati kombinát dolgozói.

  1972. június 9. (kiv). EGY AKARATTAL, EGYFORMA LELKESEDÉSSEL.
  Ennek érdekében a szocialista művelődési és nevelési bizottsággal karöltve tudományos brigádokat szerveztünk, amelyek kiszálltak Dévára, Csernakeresztúrra és Lozsádra. Különösen eredményes munkát végeztek Lozsádon, ahol Jánosi Ferenc és Both Béla tanárok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyeket a hallgatóság Nicolae Ceaușescu elvtárs afrikai utazásával, az embernek a Holdra repülésével, vagy a földi élet eredetével kapcsolatban tett fel.
  Megélénkült a magyar nyelvű közművelődési élet is megyénkben. Figyelemreméltó például a dévai és petrozsényi magyar irodalmi körök tevékenysége. A petrozsényiak a municípiumi kultúrházban szavalóestet rendeztek és bemutattak egy Kós Károly-darabot. A dévai irodalmi kör Lovassy László és Boros László tanárok vezetésével színre vitte Szigligeti Ede Liliomfiját és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című darabját. E két színművet Déván kívül Hunedoarán, Csernakeresztúron és Lozsádon is bemutatták. A magyar irodalmi verseny országos szakaszán a dévai 2-es számú líceum magyar tagozatának II. évfolyamáról egyik tanulónk dicséretben részesült.
  Déván, Hunedoarán és Petrozsényban nagysikerű művészeti rendezvényekre került sor. Ilyen vonatkozásban meg kell említenünk Nagy István Özönvíz előtt című darabjának a bemutatását, mely mindhárom városban nagy sikert aratott. Gyarapodott megyénk magyar nyelvű műkedvelő csoportjainak a repertoárja. A petrozsényi líceum magyar tánccsoportja eredményesen szerepelt a megyei verseny döntő szakaszán. A Kincskeresők folklórstaféta alkalmával Kiss Lajos csernakeresztúri kultúrotthon-igazgató tánccsoportot alakított, szólóénekeseket készített elő és népművészeti kiállítást rendezett.

  1972. szeptember 14.
  HUNYAD megyében 50 új tanterem áll a tanulók rendelkezésére a tanévkezdetkor. Déván például 24 tantermes új iskolában kezdik meg a tanulást a Gojdu lakónegyed gyermekei.

  1972. szeptember 24.
  Déván építőanyagipari szakiskolát adtak át, újabb ipari líceumokat nyitották meg.

  1972. október 14.
  ÚJ TURISTASZÁLLÓT adtak át Déván. A 200 ágyas szálloda Hunyad megye legmodernebb ilyenszerű építménye.

  1972. november 21. A FELHŐS FEJŰ VÁR VETÉLYTÁRSA. Sarmis Hotel.
  Komoly vetélytársat kapott a dévai vár. A helybeliek és a városba tévedt idegenek egyaránt megcsodálják, valahányszor csak elhaladnak előtte, és a továbbutazók már nemcsak a felhős fejű vár, hanem az új, impozáns épület hírét is elviszik más vidékekre. És joggal. A municípium központjában nemrégen átadott Sarmis szálló-komplexum valóban Déva legszebb épületévé sikeredett. Méreteivel, csodálatos szimmetriájával, karcsú, magasba nyúló formáival mindenkit lenyűgöz.
  222 személyt láthat vendégül egyszerre a szálloda, amely garzonokkal és kényelmes lakosztályokkal is rendelkezik. Az első osztályú szobák az első öt emeleten vannak, a másodosztályúak pedig az utolsó két szinten találhatók. Ez utóbbiak berendezése is minden igényt kielégít.
Az épület földszintjén 130 helyes étterem várja a szálloda lakóit. Közelében fedett terasz, 100 helyes önkiszolgáló vendéglő, és hangulatos nappali bár található. A félemelet is a vendéglátóiparé, 32 helyes, meghitt bankett-termet, és 116 helyes fedett kerthelyiséget rendeztek itt be. A meghittség egyébként a Sarmis szálló egyik fő jellemzője. A tervezők az alagsort sem hagyták kihasználatlanul: női fodrászatműködik itt. És hogy a kevésbé szép nemnek se legyen oka panaszra, a szállodában férfifodrászat is helyet kapott. Az épület külön hőközponttal, telefonközponttal, szellőztető berendezéssel rendelkezik. A robotoknak, jégkockagyártó berendezéseknek, italkeverőknek, villanysütőknek köszönhetően a személyzet a vendégek minden kérését pillanatok alatt kielégítheti. Mindez udvarias fogadással és kiszolgálással párosul, a vendég már az első pillanatban jól érzi magát itt. Bogdán Tibor

  1972. december 08. (kivonat).
  Fellendült a művelődési tevékenység is. Csernakeresztúron magyar népzene-együttes alakult, Déván pedig népballada-műsort készítenek elő. A nyár folyamán, a megyeszékhelyen, a Csángótelepen, népünnepély zajlott le, Petrozsényban és Déván Petőfi Sándor-esteket szerveztek a helybeli irodalmi körök közreműködésével.
SOÓS ANDRÁS

  1972. december 10.
  Hátszegtől 7 kilométerre a vádi oldalban, a Slivuton 500 hektár erdőség a védett terület. A bölény-rezerváció.
1958-ban a lengyelországi Belowjsko Puscze-i bölénytelepről 2 állatot vásárolt az erdészeti főigazgatóság, egy bikát és egy tehenet. 1963-ban még két tehenet hozattak. A lengyel telep ma a világ legnagyobb bölény-rezervációja, kétszáznál több példányt gondoznak. Harminc állat különleges karámokban él, a többi teljes szabadságban.
  Lengyelországból Podarek, Palonka, Puslawa és Pumila érkezett. 12 utódot borjaztak Hátszegen, közülük négy bikaborjú: az első még 1959-ben született, Roman, aki azóta is a család vezére. 1966-ban három példányt átadtak a bukaresti állatkertnek, 67-ben kettőt az argesi rezervátumnak, 69-ben újabb hármat Tirgu-Neamț-ra küldtek, 70-ben pedig további kettőt Brassó-Pojánára. Az állományból az évek folyamán elpusztult négy, két felnőtt állat és két borjú. Az egyik borjú beékelődött a fatörzsek közé, reggelre megfulladt, a másiknak a bika ontotta ki a belét.
Jelenleg öt bölény él Hátszegen. A bozótos erdőbe vész a karám kifutója. Kint a réten a sózó és az etető. Lassan közelednek a bölények, az egyik bika egész a karám gerendájához jön, csípős a szaga, mindegyre iszonyokat vág a keresztfákra. Azt figyelem, mi bírja jobban a csapásokat, a karvastag szarv vagy a derékvastag ősz- lop? Hátrább a tehén is idegesen fúj, tán a borja miatt. Az csak áll gyámoltalanul mögöttük. Az erdésztechnikus, Lázárban, eközben a bölények életrendjéről magyaráz, a téli, a nyári kosztjukról, a honosítás rengeteg apró részletéről, a lengyel receptek, előírások alkalmazásáról, az állatorvosi felügyeletről. Remény van arra, hogy pár évtized múltán a Kárpátokban újra visszaszaporodhatnak a bölények, — a rezervációkban, persze.
  Közben lesem ezt az ölni kész bikát. Jó két méter magas, a válltájéka púposan lekerekített, hatalmas a mellső fele, a nyaka, a feje, testének ez a tömege. A gyapja fényes barna. A szeme vérmes, ahogy liheg, a orrnyilasaiból pára csap ki. Most sokáig, hosszan nyalja a sót, herseg a nyelve. Váratlanul fölkapja fejét, figyelmeztetésül, táncosan könnyen mozdul ez a másféltonnás, rettenetes test, felénk vág, aztán elfordul újra, végig nyalja a tehene nyakát, üzekedni jött kedve.
  Állatkerti példány soha ilyen nem lehet, ilyen szabadságban felnőtt, egészségesen kifejlődött, féktelen állat. Amilyen robusztus, félelmetes, éppen olyan kimondhatatlanul szép is. Valami igézetes ősi vadságot, nemes méltóságot sugároz a tartása, tekintete.

  Kiépül a Raktár utca
  1973. január 18. EGY TERMELŐSZÖVETKEZET KÖLTÖZIK.
  A nagy átalakulások megváltoztatták városok helyét is, Orsova például másutt született újjá. De még a Duna hullámai elnyelte Ada-Kaleh ember alkotta értékei is honra találtak az ősi folyam Simián szigetén. Hát akkor olyan nagy esemény az, hogy költözik egy mezőgazdasági termelőszövetkezet?
  A magas Déva várát övező síkság beépül, új gyárnegyed foglalja el a lapályt, a fejlődés megköveteli, hogy utat nyissanak előtte. A dévai mtsz-t megyeszerte úgy ismerik, hogy gazdálkodás dolgában sohasem vallott szégyent. Tagjai hamarosan felismerték a város közelségéből fakadó sajátos előnyöket, s úgy rendezték be a szövetkezetét, hogy a mindennapi ellátás szolgálatába állhasson. A zöldség-, a tej-, a hústermelés szabta meg termelése arcélét, s szépen hoztak a házhoz a melléküzemágak. A múlt évi árutej hozamát még éppenséggel megtetézték, pedig legelővel nem igen bővelkedik a gazdaság, a szerződésen felüli ráadás azonban így is meghaladta a kétszáz hektoliter tejet. Dani András, Gergely Vilmos, Takács Dezső, Csonka Leontin, Gergely János s a többi gondozó hozzáértése, ragaszkodása munkahelyéhez s a globális akkord alkalmazása nem maradhatott eredmény nélkül. Elmondható tehát, hogy a költözéssel együtt a dévai mtsz tagjai magukkal viszik munkaszeretetüket, szaktudásukat. A szántóhalmi új székhely körül kialakuló gazdálkodási központban olyan emberek dolgoznak majd, akikre bizonyára a megváltozott körülmények között is számítani lehet. S mit visz ezenkívül magával a költözködő mtsz? Ez már fogasabb kérdés. Elnök, főmérnök, főkönyvelő nem látják olyan egyszerűnek a székhelyváltoztatás ügyét. Húsz hektárral kisebb lesz a szövetkezet területe, de bonyolultabb probléma az értékek elszállítása. Egyelőre mennie kell néhány istállónak, a silónak, a góréknak, raktárnak, malomnak, étkezdének, irodának. Buda Eugenia főkönyvelő ottjártunkkor joggal sürgette az öröklés kérdésének mielőbbi tisztázását. „Mi marad meg nekünk, mi lesz a gyáré? S főleg milyen értékben? Esztendők óta nincs adósságunk az állammal szemben, az a kevés hitel, amire szükségünk van, úgy eloszlik évről évre, hogy a részletek visszafizetését meg sem érezzük. Úgy tudom, hogy az itt maradó anyagokat nagyon olcsón kívánja átvenni az újgazda. Márpedig a költözéshez pénz kell. Hisz bontásokra, építkezésekre lesz szükség. Aztán, ha már új központot alakítunk ki, nem kellene csak úgy összecsapni azt a telepet. A tervekhez megint sok pénz kell. Az eddigi elgondolások szerint hatszáznál több állat még a régi istállóban marad.
  Kérdem én: milyen lesz a termelés gazdasági hatékonysága, ha a takarmányt naponta 5—6 kilométer távolságról kell szállítani? Nem volna helyesebb minél hamarabb végleges formájában lebonyolítani az odébbállást? Szerintem jó lenne, ha az új telepen lakásokat is építhetnénk, hisz az emberek állandósításában ennek alapvető szerepe van. Globális termelésünk összértéke 7 millió lej, ennél kevesebb ezután sem kell hogy legyen. Egyszóval mielőbb méltányos döntésekre van szükség, hogy a helyváltoztatást a gazdálkodás se sínylődje meg. Az elnök s a főmérnök mindebben egyetért az mtsz közgazdászával s kiegészíti véleményezését azzal, hogy itt az ideje a tervkészítésnek, a takarmánymérleg kidolgozásának, hogy a többi időszerű, nagyon sürgős tennivalókról ne is beszéljenek.
  Igen, egy mtsz költözik. Volt már ennél nagyobb esemény is. Város, műemlék változtatta meg helyét. De az értékek mindig megmentődtek. Valaki, valakik erről messzemenően gondoskodtak. A dévaiak is azt szeretnék, hogy az értékekből semmi se menjen veszendőbe s az 1973-as évet legalább úgy akarják zárni, mint a tavalyit, de a nemzetgazdasági érdekek azt kérik, hogy annál még jobban...
Fülöp Ernő.

  1973. február 18.
  TÖBB MINT 1200 lakás — ebből 600 állami alapokból, a többi a lakosság anyagi alapjaiból — épül az idén Déván. Az enyhe tél segítette az építőket, a munka jó ütemben halad. A Dacia negyedben két új lakótömb — a 13-as és a 31-es számú blokk — már vörösben áll, további 200 lakásnak pedig most végzik az alapozási munkáit.

  1973. február 25.
  Hunyad megye idei egészségügyi költségvetése 215 400 000 lej, 17 020 000 lejjel nagyobb, mint a múlt esztendőben. A csaknem negyedmilliárdos költségvetési összegből, sok más fontos egészségügyi létesítmény mellett, egy modern poliklinika épül a megyeszékhelyen, Déván. Milyen lesz az új intézmény, és mikorra készül el? — kérdeztük a Hunyad megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjétől, dr. BADAU TEODOR igazgatótól.
— A megyeközpont növekvő igényeinek megfelelő új poliklinika Déva egyik legifjabb lakónegyedében, a Dacia negyedben kap helyet. Háromszintes, két szárnyból álló modern épület lesz, amelyben szakorvosi rendelők, röntgenszolgálat, tébécé osztály, komplex laboratóriumi részleg — biokémiai, bakteriológiai, hematológiai stb. laboratórium — áll majd a lakosság egészségének szolgálatában. Bár a municípiumnak van egy jól felszerelt korszerű fogászata, az új poliklinikán is lesz fogászati osztály. A balneo-fizioterápiai szolgálat — ezekben a méretekben és ilyen felszereléssel — újdonságnak számít. Az egyik épület földszintjén, természetesen külön bejárattal és teljesen elszigetelve a poliklinika többi osztályától, a gyermekorvosi rendelőket rendezzük be, a két épületrészt összekötő szárnyban pedig a lakónegyed kerületi orvosi rendelője kap helyet. Hogy mikor jön gyakorlatilag a lakosság egészségének szolgálatába az új poliklinika — amelynek tervei már a municípium 1980. évi összlakosságának figyelembevételével készültek el — arra csak az építők tudnának pontosan válaszolni. A tervek szerinti átadási határidő: a jövő esztendő utolsó negyede.

  1973. február 27.
  CEMENTES MÉSZGYÁR épül a Hunyad megyei Chiscadaga faluban. Az új ipari létesítmény dolgozóinak már a múlt esztendőben 100 lakást építettek Déván (az ipari egység alig néhány kilométerre épül a megyeközponttól), de további lakások építése is folyamatban van. Az új vállalat dolgozóinak egészségügyi ellátásáról is idejében gondoskodtak az illetékes szervek. Chiscadagan nyílik meg a megye 44. üzemi orvosi rendelője.

  1973. március 1.
  A vasútállomástól a városközpontba vezető úton, a Lenin út 12-es számú épületében működik Déva legrégibb kantinja. Még 1945-ben létesült, elsőként a városban, és bár utána és azóta tucatnyi társa terített asztalt a lakosságnak, ezt az elsőséget mégis és mindenben sikerült megőriznie. Hosszú éveken át itt étkeztek a legtöbben, az újat is mindig ez a kantin kísérletezte ki elsőnek.
Az étkezde ma természetesen kantin-étterem. Hat lejért kétféle ízletes ebédet, öt lejért kétfogásos vacsorát ad előfizetőinek és fánkot, lángost, friss fasírozottat és más házikészítményt az éppen betoppanóknak, sört, frissítőket, édességet és cigarettát kínál falatozójában.
És most újabb ötlettel, újabb kezdeményezéssel vágott Déva többi kantin-étterme elé. Néhány napja a város legforgalmasabb helyein színes táblák jelentek meg és öles betűkkel hirdetik: kantin-étterem nyílt gyermekeknek. A dévai mozikban, a filmkezdés előtt színes reklám hirdeti ugyanezt.

  Ulpia
  1973. március 2.
  MODERN állami áruház épül Déván Az új kereskedelmi egység átadási határideje 1973. november elseje.

  1973. március 7.
  MÁTYÁS JÓZSEF, a Déván élő kiváló grafikus és festőművész legújabb műveiből egyéni kiállítást rendezett. Tíz festményt többek között a Töprengés, a Balladás motívum, az Életöröm, a Hunyadi acélöntők címűeket s Az emberség éneke összefoglaló címmel kibocsátott fametszet-ciklus négy darabját, a Nyitányt, az Orgonaversenyt, az Ének a szerelemről-t és a Havasi pásztor énekét mutatta be a dévai közönségnek a Képzőművészeti Alap helyi műcsarnokában, a Victoriei téren. A lírai telítettségű, eszmegazdag mondanivalót sugárzó kiállítás nagy sikert aratott.

  1973. április 28. (kivonat).
  CSAK MÁSFÉL HÓNAP A FÉL ESZTENDŐ.
A vasbetonosok közül Both Géza csoportját dicséri. A napi feladatánál legalább eggyel több gerenda és más elem vasalását végzi el kifogástalanul. A csoportvezető mindig így dolgozik, mióta erre a szakmára szánta el magát, mióta emberek munkáját irányítja és ennek már 27 esztendeje. Hogy megszólítom, leteszi a vasat. Beszél a Kovászna megyei Lemhényről, a szülőfalujáról, Déváról, az új házról, amelyet keresetéből és keze munkájával épített, a három gyermekről, akik közül a legkisebbre, a hét hónaposra váltásban vigyáznak és az apa, a vasbetonos szakmunkás éppen úgy soros, mint a család többi tagja...

  1973. május 4.
  MIKOR TISZTUL MEG VÉGRE A GYERMEKPARK LEVEGŐJE?
Mindenki megelégedéssel vette tudomásul a nemrég közzétett környezetvédelmi törvénytervezet előírásait. A tervezet ismételten tanúsítja, hogy szocialista államunk mekkora gondot fordít az állampolgárok egészségére, az ország természeti kincseinek védelmére. Déván van egy szép, játékszerekkel felszerelt gyermekpark. Nap mint nap sok szülő hozza ide gyermekét egy kis játékra, sétára, friss levegőre. Csakhogy a gyermekpark levegőjének a tisztaságával egy kis baj van. Nagyon sokan orrfintorgatással távoznak a parkból, mert friss helyett nagyonis szennyezett levegő csapja meg az orrukat.
Mi ennek az oka?
  A helyi közélelmezési trösztnek pont a gyermekparkkal szemben van egy borlerakata, ahol üvegeket is mosnak. Az üvegmosáshoz szükséges forró vizet egy ócska szénkályhával melegítik, ami sokszor olyan füstöt áraszt, mint egy századeleji gőzmozdony. E légszennyező forrás káros jelenlétét itt, nem egyszer szóvá tettük a vállalat igazgatójának, sőt panaszunkat a municípiumi néptanács tudomására is hoztuk. A közélelmezési tröszt igazgatója megígérte, hogy bojlerrel fogja helyettesíteni a szénkályhát. Az ígéret elhangzása óta jó pár esztendő eltelt, de a tröszt zavartalanul tovább szennyezi a gyermekpark levegőjét. Szeretném tudni, mi a teendőnk a helyzet orvoslására, miként lehet a vállalatot a légszennyeződés forrásának megszüntetésére kényszeríteni?
PERTE GYULA

  A HAMARJÁBAN ÁTADOTT SARMIS
  1974. január 15. LUXUSSZÁLLÓ.
  Csinos épület, kiugró erkélyei, amelyek mint kőcsipke ölelik körül, kiemelik az egyhangúságból. Építészetileg ötletes, jó ízlésre valló megoldás, hogy valósággal lezárja Déva új főterét, s egyben távlatot nyit a további blokksoroknak.
  A Sarmis szállóban kellemes lehet lakni, ez az utasember első benyomása. És itt nyittat szobát magának. Hatodik emelet, 612-es sarokszoba. A dévai vár romjait látom innen, alant a megnőtt kisvárost. Mégis miért kíséri meg az internátusi szobák hajdani hangulata? Úgy mondtuk egymás között, csúfolódva, hogy az internátus a legkényelmesebb szálloda a világon, csak éppen az ágyakon nincs huzat, e szobákban pedig huzat van. Az ágyra terített pokrócon csakugyan nincs huzat ott áll mellette. Húzza fel a kedvet vendég, ha óhajtja. De hogyne óhajtaná, amikor éjfél tájban már vacog. A szobában ugyanis huzat van: az ablak nem csukódik becsületesen, ujjnyi rét marad, kívülről jön be a tél hívatlanul.
  Mondjam tovább! Az éjjeli lámpa nem ég, a kapcsolója rég letörhetett. Sebaj, a szemközti szoba készséges lakója áthozza az ő éjjeli lámpáját, úgyis elutazik. Be kell csavarni a körtét, is nyomban felgyúl. Csodálatos műszaki megoldás. Csak eloltáskor kényelmetlen, égeti az ember tenyerét. S ha megégeti, az baj, mert a csapból éppen nem folyik a víz...
  Ezek voltak első napi tapasztalataim. Négy éjszaka aludtam a dévai luxushotelben. Folytassam a lesántult lifttel? A sarokba hajított újsággal, amelyet harmadnap is ott találhatok meg, pedig állítólag naponta takarítanak? Olyan kedélyes, kedves emberek a szálló alkalmazottai, nem érdemlik a megrovást. Hosszan el lehet csevegni velük. S kívülről olyan szép ez az épület, szavamra.
  A rongálást majd kijavítják, az idő foga megőröl mindent, védem őket magamban. De ha már olyan régi ez a szálloda, hogy nem tettek szert egy kevéssel több gyakorlatra takarításban meg effélékben? Megérdeklődöm a csilingelő hangú telefonos kisasszonytól: — Mikor adták át a használatnak ezt a szállodát, elvtársak?
— Nemrégiben, 1972 októberében, kérem. Ugye, milyen szép, új még minden?
Mondom, hogy kedélyes, kedves emberek...
  BEKE GYÖRGY

  1974. január 25. ITT SZABÁLYSZERŰ, OTT NEM?
  Déva municípium Gojdu negyedében, ahol lakom, néhány évvel ezelőtt szép, modern postaépület nyílt. A minap csomagot akart feladni a feleségem, annak rendje és módja szerint vászonba varrt csomagot, spárgával átkötve. A szolgálatos hivatalnoknő azon a címen utasította" el a csomag felvételét, hogy a vászon nincs szabályszerűen bevarrva. Mellesleg szólva, a feleségem hat évig dolgozott a szatmári Mondiala konfekciógyárban, s így nem hinném, hogy az effajta varrásművészetet ne sajátította volna el. Fogtam a csomagot és magam vittem el a postára. A válasz változatlanul tagadó volt.
  Mit tehettem, elkutyagoltam vele a központi postahivatalhoz, ahol, félórai sorbaállás, várakozás után minden további nélkül felvették a csomagot. Megkérdeztem, hogy a varrás, kötözés „művészete“ rendben van-e, mire igenlő választ kaptam. Hát akkor a Gojdu utcai 3. sz. postahivatal szolgálatos hivatalnoknője, Zoica Ciobanu, milyen alapon talált kivetnivalót rajta? Minthogy nem ez az első eset, talán az illetékes postahivatal vezetőségének is érdemes volna felfigyelnie a jelenségre.
SZEGHI GÉZA, Déva, Gojdu negyed, A/5 blokk II. em. 8. sz. Lakás

  1974. július 14. Selyemgyár.
  AZ IPARI KÖZPONTOK, A VÁLLALATOK FELELNEK A SZAKKÉPZÉSÉRT.
Tirlea Traian mérnökkel beszélgetünk a dévai selyemszövöde építőtelepén. A nagy csarnok még nem volt befejezve, de már a tető szigetelésén dolgoztak, építették a hőközpontot, és előkészítettek más feltételeket is ahhoz, hogy Hunyad megye első új könnyűipari gyára legalább egy hónappal határidő előtt megkezdhesse a termelést.
  Akkor még alig három hete volt Déván az új igazgató, mert ilyen minőségében kérdeztem meg Tirlea Trajántól, nehéz dolog-e átvenni az építés alatt levő gyár vezetését?
— Nem, beindítani sem az, nehéz termelni, és határidőben elérni valamennyi berendezésen és gépen a tervezett műszaki-gazdasági mutatókat. Tapasztalatból beszélt. A pitesti-i Argetana, az ország egyik legnagyobb textilüzemének üzembe helyezése volt már mögötte, a gyár termelésének fejlesztése, a beindulási kapacitás nagyarányú növelése.

  1974. november 13. Poliklinika.
  Új egészségügyi intézmény Déván! A Dacia lakónegyedben a napokban adták át a korszerűen felszerelt 3800 négyzetméter bépített területű poliklinikát, amelyben naponta 1300 beteget konzultálhatnak.

  1974. december 10. Cooperativa Muresul.
  ÚJ EGYSÉGGEL gazdagodott Déva kereskedelmi hálózata. A Muresul kisipari szövetkezet bemutató üzletet létesített a Gojdu negyedben, ahol a vásárlók rendelkezésére bő választék áll a szövetkezet termékeiből: kötött- és szövöttáru, bőr- és szőrmecikkek, cipők, praktikus bútordarabok, szőnyegek.

  1974. december 24. Micro 15. (CCM)
315 LAKÁST adott át a megrendelőknek személyi tulajdonba az idén a Hunyad megyei lakásépítési és -eladási hivatal. A legtöbb lakás a megyeszékhelyen, Déván épült, főleg az állomáskörnyéki és a legújabb, 15/A elnevezésű mikronegyedben.

  1975. február 27. (kivonat). EGYÜTT A MEGKEZDETT ÚTON (kivonat).
  Szó esett arról is, hogy a jelenlegi ötéves tervben, tehát nagyjából a mostani képviselőmandátum idején a municípium területén többek között két általános iskola, két napközi otthon, építőanyagipari szakiskola, számtalan iskolai tanműhely és laboratórium, internátus és iskolai sportterem, s mindezek mellett 7199 lakás épült. A legjelentősebb beruházásokról is büszkén szóltak választók és jelöltek egyaránt, így a főleg női munkaerővel dolgozó, 1975-ben beindult selyemgyárról, az épülő cementgyárról, a Sarmis szállóról, az Ulpia nagyáruházról, az új, 15- ös mikro-lakónegyedről és arról a sok-sok új üzletről, amit az új lakónegyedekben építettek. A közelmúltról, az 1974-es eredményekről sem feledkeztek meg. S volt miről beszélni, hiszen a municípium a megye ipari össztermeléséből 11 százalékot vallhat magáénak, az ország villamosenergia termeléséből pedig 9 százalékot. A municípium lakossága ma ötszöröse az 1950-es évnek és a hozzátartozó községek és falvak lakosaival együtt, majdnem 60 000 embert számlál.
  A Szocialista Egységfront municípiumi tanácsa a néptanács végrehajtó bizottságával együtt jól előkészítette a találkozókat, arra helyezve a hangsúlyt, hogy minden választó megismerje a körzetében levő vállalatokra, intézményekre, mtsz-ekre, a következő ötéves tervből és az 1975-ös évi nemzetgazdasági tervből háruló tervfeladatokat, külön kiemelve a városfejlesztésben és szépítésben a lakosságtól várt támogatást, segítő munkát.
  A csernakeresztúri 35-ös municípiumi választókerületben Péter János mtsz-elnök és Nagy Pál mezei brigádos a két jelölt. A választóikkal való találkozókon nemcsak általánosságokról esett szó, hanem arról is, hogy 1975-ben mennyi tejet adnak majd a lakosságnak, hogyan tudnak a tervezettnél is több állatot szállítani szerződéses alapon az államnak. A kerület választói a legilletékesebbek arra, hogy erről véleményt mondjanak, hogy vállalják a terv túlteljesítését.
  A központi, 2-es választókerületben épül a postaigazgatóság új napközije. Minden dévai örömére 1976-ban befejezik a fedett sportcsarnokot, és még az idén a művelődési házat. Kiszélesítik a várost átszelő 7-es számú nemzetközi műutat, felüljárót építenek a Brádi út és vasútvonal találkozási pontjánál, befejezik a Zaránd elnevezésű ifjúsági parkot és így tovább.
A választók örömmel vették tudomásul, hogy a municípium a következő ötéves tervben is lendületesen fejlődik, hiszen újabb 7095 lakást építenek, kibővítik a mintiai hőerőművet, újabb három iskola épül 12 tanteremmel, a napközi otthonok és óvodák 820 gyermekkel többet fogadhatnak majd, s a kisebb-nagyobb beruházásokat, terveket tovább sorolhatnánk.

   1975. március 5.
  A GOSPODINA EGYSÉGEK ÉS A VÁSÁRLÓI IGÉNY NEM AZ IGAZI.
  Dévának egy, a helyi közélelmezési kereskedelmi vállalathoz tartozó Gospodina-üzlete van, éspedig a város szívében, a dr. Petru Groza sugárút elején. A közeli blokkkonyháról kapja a kész és félkész termékeket, így a két kereskedelmi egységnek egy felelőse van, Ghiguta Vasile.
Látogatásunk napján éppen szódavíz-patront kerestünk délelőtt 9 óra körül, és meglepetésünkre kaptunk. Azért írtuk, hogy meglepetésünkre, mert patron általában nincs, naponta 20 dobozzal kap az üzlet, bár eladhatnának 200— 300 dobozzal is. A patronok feltöltését a dévai helyiipari vállalat egyik alegysége végzi, de úgy látszik, az ellátással, a két vállalat közötti összhanggal valami baj van. Az üzletnek különben nem ez a szerepe, de ezzel is foglalkozik...
  Különben kapható félkész töltött káposzta és töltött paprika, kész rántottszeletek, vagdalthús és a vásárló szeme előtt sülő grillcsirke, amiből több mint 50 fogy el naponta. No, meg tésztafélék, például tölteni való roló, tortalapok, sütemények. Megjegyezzük, hogy a tésztafélék tárolására szolgáló hűtőszekrény már majdnem két éve nem működik.
  Az üzletet általában nem látják el olyan termékekkel, amelyeket a vásárlók keresnek, más szóval az illetékesek nem igazodnak kellő gyorsasággal a vevők igényeihez, s ennek az a következménye, hogy a Gospodina Déván egyelőre még nem vált igazán a háziasszonyokat, a dolgozó nőket kisegítő kereskedelmi egységgé.

  1975. május 9. ÉRTÉKES LELETEK. (Micro 15).
  Déván értékes leletekre bukkantak egy új tömbház alapjainak az ásásánál. A munkálatokat végzők a helyszínre hívták a megyei múzeum szakembereit, akik folytatták az ásatást és felszínre hozták az időszámításunk előtti tizenharmadik-tizenkettedik századból származó településen megmaradt kő- és kerámiatárgyakat, csont- és fémeszközöket. Az egyik tárolásra szolgáló kerámiaedényben elszenesedett kölesmagokat találtak a kutatók.

  1975. május 14.
  600 HELYES teremmel rendelkező Művelődési Ház épül Déván. Az építők, akik már a belső szerelési munkákat végzik, ígérik, hogy a modern és régen várt közművelődési intézményt augusztus végére befejezik. A Csángótelepen épülő új, 16 tantermes iskolát is az ősszel már birtokukba vehetik a tanulók, tanárok. (Petőfi iskola).

  1975. június 11.
  DÉVÁN, a 15. mikronegyedben, a napokban készül el két tömbház. A 22. számú tömbház 88 első kényelmi fokú, a 47. számú pedig 60 második kényelmi fokú lakásból áll. Mindkét tömbházban egy pár lakrész még eladatlan, így az érdekeltek azonnal megvásárolhatják őket.

  1975. július 06. Árvíz.
  JÚLIUS 5—ÉN reggel tetőzött az ár Déván. A Maros vízhozama itt elérte az árvízszint feletti két és fél métert. Az ár elöntötte Déva keleti részét: a vasútvonalat, a kenyérgyárat, más ipari egységet, valamint több mint száz lakóházat. A Déva-Brád közötti közúti és vasúti forgalom leállt. Hunyad megye Maros-menti tizenegy helységében körülbelül kétezer lakóházat sújtott az ár. Sok ezer ember éjjel, nappal megszakítás nélkül dolgozik a vízkár csökkentésén, az anyagi javak megmentésén, nagy erőfeszítések árán próbálják megmenteni a mintiai villamosenergia-termelő központot és a megye más ipari objektumát.

  1975. július 9.
  DÉVÁN VÍZ ALATT AZ ÁLLOMÁS MÖGÖTTI NEGYED.

  1975. július 10.
  Déva alatt, amely maga is jelentős károkat szenvedett, a Hunyad megyei Marosillye volt az egyik „forró pont“ a Maros mentén. Emlékezzünk csak vissza, 1970-ben a megáradt folyó 170 lakóházat rombolt össze, 450-et rongált meg, okozott nagy károkat a település iparának és mezőgazdaságának. S mindezt az emberek nem feledték el: a helyi pártszervek riasztására 48 órás kemény küzdelem kezdődött.
A férfiak a kivezényelt katonai egységek segítségével magasították a gátakat, az asszonyok, iskolások a mezőn dolgoztak, mentették a menthetőt, így sikerült még az árhullám megérkezéséig az árpa felét levágni, 100 ha lucernát besilózni, 15 ha hagymát felszedni...
  Marosillye segítségére siettek a környező falvak is, amelyek „vendégül“ látták az öregeket, gyermekeket, valamint a lakosság javait, az mtsz állatállományát. Szombaton, amikor a Maros vize már 15 centire közelítette meg a gát koronáját, csak a férfiak és a katonák maradtak a településen. Keményen küzdöttek az álnok beszivárgásokkal, a buzgárokkal, s 10 000 homokzsákkal készen álltak az esetleges beszakadások eltömésére. Marosillye végülis, nagy izgalmak árán megmenekült. A károk azonban még így is óriásiak. Határából 900 ha került víz alá...
  A gáton kívüli területeken fekvő épületek is megrongálódtak. A harc tehát nem ért véget: menteni kell a földek gyümölcsét, pótolni kell az iparban a többnapi kiesést.

  1975. december 6. Déván: Befejezték a Maros menti védőgátat.
  Az RKP Hunyad megyei bizottsága…feliratában jelenti, hogy befejezték a Maros menti védőgát építését Déva municípium térségében.
  A végzett munka tudatában és megelégedéssel jelentjük — hangzik a távirat —, hogy a júliusi munkalátogatása alkalmával a helyszínen adott részletes és becses útmutatásait azonnali és konkrét akcióprogramnak tekintettük, s megvalósítása érdekében minden anyagi, műszaki és emberi erőt latba vetettünk.
  Déva municípium térségében 10 kilométer hosszú, 8 méter magasságot is elérő gátat építettünk, a gátkorona szélessége 4 méter. E nagyszabású munkához több mint egymillió köbméter földet használtunk fel. A földmunkagépeken kívül közreműködött több mint 18.000 dévai dolgozó, aki szabadidejében több mint 300 000 hazafias munkaórát teljesített.

  1975. december 12.
  DÉVÁN még ebben a hónapban befejezik a Marasti utcai A és B, egyenként 13 lakosztályból álló, garázzsal és pincével ellátott tömbházak építését.
  A 15. számú mikronegyedben is nemsokára birtokukba vehetik a tulajdonosok a 13. és 41. számú, első kényelmi fokú lakrészekből álló tömbházakat. A lakásépítéssel és eladással foglalkozó megyei hivatal a vevőknek és az érdeklődőknek azt ígéri, hogy a lakásokba még e hónap folyamán beköltözhetnek.

  1976. március 3.
  MEGKEZDTÉK az előkészületeket a Déva municípiumban lévő megyei múzeum átszervezésére. Az elmúlt 10 hónap alatt több mint 1000, különböző korból származó tárgyra bukkantak, melyek az átalakított múzeum tárát gazdagítják majd.

  1976. március 26.
  A szocialista etika és méltányosság normái címmel indult tanfolyam; a municípiumhoz tartozó csángótelep Petőfi Sándor művelődési otthonában magyar nyelven tanfolyamkezdődött Ifjúság — munka — élet címmel, melyet Simon Gergely jogász vezet; ugyancsak magyar nyelvű tanfolyam működik — a 3-as számú általános iskolában — Acimov Margit vezetésével, melynek címe Az iskola és a család — az ifjú nemzedék nevelésének alaptényezői.

  1976. április 9. Aki mindig a repülésről álmodott.
  Talán maga Baló László sem gondolta, hogy a repülősklub megszűnésével döntő fordulat következik be életében, modellező-oktató lesz. Pályafutását mint vitorlázó-oktató kezdte 1951-ben, 1962-ig, a klub megszűnéséig a repülés töltötte ki életét. Aztán válaszút elé került: folytassa másutt, vagy térjen át a modellezésre. Az utóbbi mellett döntött, s választása szerencsésnek bizonyult.
  Viszonylag rövid idő alatt a modellezés Hunyad megyei mestere lett, jórészt egyéni kezdeményezései nyomán az ország egyik erős modellező központját alakította ki. 1962-ben a hajómodellezés volt a divat. Az akkor még tartományi csapattal ötször egymás után országos bajnokságot nyert, Hunyadon, Orastien, Brádon, aztán új szakosztályokat hozott létre. Ezzel párhuzamosan a dévai pionírházban a repülőmodellező kört vezette — kimagasló eredménnyel.
  1968-ban, a megyésítés után új sportág jelentkezett: a rakétamodellezés. Gyakorlata nem volt, hát szakkönyvek alapján dolgozott. És egy év múlva már első bajnoki címüket szerezték a dévaiak. Azóta nincs megállás. Baló László a dévai pionírház oktatójaként a sportág egyik elismert szakembere lett. Függetlenül attól, hogy repülő-, hajó- vagy rakétamodellekről legyen szó, mindegyik területén otthonosan mozog.
A munkába az évek során felesége, Baló Ilona is bekapcsolódott. Rakétamodelljeivel számos országos bajnoki címet, második és harmadik helyet szerzett. Európa-bajnok lett Csehszlovákiában, második a jugoszláviai VB-n, a spanyolországi levelező ejtőernyős versenyen kétszer is a legjobb eredményt érte el. Ott van már az élvonalban a 17 éves Baló Hajnalka is, aki talán szülein is túltesz majd eredményeivel.
  Senki ne gondolja, hogy a modellezés puszta hobby. Sokkal több annál. Egy modell megalkotásánál az embernek számos tényezőt kell figyelembe vennie, matematikai pontossággal kell kiszámítania azok nagyságát. Csak a rakétamodellnél 36 kategória van, mindegyiknek másak a műszaki adatai. Tessék elképzelni, hogy milyen tudásra, kézügyességre, türelemre, kitartásra van szükség egy-egy modell készítésénél, hát még ahhoz, hogy világviszonylatban is kiváló eredmények szülessenek!
— Gyermekkorom óta a repülésről álmodtam — vallja be Baló László —, amikor aztán egyszer— még 1948-ban — sílécet kaptam, és sikerült kilenc métert ugranom. Annyira fenséges volt az a pár pillanat a levegőben, hogy elhatároztam, repülős leszek. Kijártam a repülősképző iskolát, mivel mindig, szerettem fúrni-faragni, alkotni, a modellezéssel is hamar megbarátkoztam. Ha vasárnap pihenni akarok, két órára benézek a pionírházba. Azért délután, mert délelőtt a mezőn, a „reptéren" gyakorlatozunk.
  Többször megkérdezték tőlem, mindent csinálok ugyan, repülő-, rakéta- és hajómodellt, mégis, melyiket szeretem a legjobban? Az apa mindenik gyermekét egyformán szereti. Hozzám mégis a repülőmodellezés áll közelebb. Amikor a gép a magasban szeli a levegőt, úgy érzem, hogy én repülök ott fennt, a magasban.
  Déván nemrég újra megalakult a repülősklub, itt volt az alkalom, hogy visszatérjek. Meg kellett volna válnom azonban a modellektől. Annyi év után lehetetlennek bizonyult. Kompromisszumot kötöttem. Megmaradtam a modellezésnél, repülni is fogok, de csak magamnak, a repülés kedvéért.
— És mit szól mindehhez a feleség, Baló Ilona?
— Segítettem a munkában, s szinte észrevétlenül magam is megszerettem ezt a sportot. Sokszor nem bírom, el is határozom, hogy befejezem, de azért csak ott vagyok minden versenyen. A tavaly legalább harminc országos bajnoki címet szereztünk. Nincs még egy olyan megye az országban, ahol a három kategória — repülő-, hajó- és rakétamodellezés — a hozzánk hasonló szintet elérte volna.
  A modellezők sokat mesélhetnének arról, hogy egy-egy verseny milyen erőnlétet is követel. A Baló család nem véletlenül a természet szerelmese. Nélkülük nem lehet tájékozódási versenyt rendezni. Elképzelhetetlen. Ám az is igaz, hogy a modellezésben elért eredményeik sem születtek volna meg enélkül. „Sokszor hét és fél kilométert kell megtennünk egy óra alatt — mondja Baló Ilona —, ez nem könnyű feladat. Ha pedig nem hozod időre vissza a modellt, oda az országos bajnoki cím. Ezért szaladni, rohanni kell. És milyen terepen! Gödrökön át, gazon keresztül, dombra fel, dombról le. S közben keresd a modellt is. A modellek pedig egyre távolabb repülnek, mi meg évről évre öregszünk."
  Baló László évek óta a fiatalok képzésével foglalkozik, keze alól számos tehetséges gyerek került ki, akik magukkal vitték a fúrás-faragás, a modellezés, a repülés iránti szeretetet. Természetes, hogy a Baló családban is hagyomány maradt a modellezés szeretete. Baló Hajnalka apja nyomdokain halad. Beiratkozott a repülősklubba, a nyáron már vitorlázni kezd, de máris motoros repülőről álmodik. S hogy az álomból könnyen valóság lehet, azt példázza az apa élete, kitartó munkája, ügyszeretete.
  Baló László otthon ritkábban, a pionírházban azonban csaknem mindig megtalálható. Ott kerestük mi is fel, második otthonában. Ahol minden a repülés iránti szeretetéről árulkodik. A teremben, az asztalokon, a polcokon, a levegőben — modellek. Itt egy szárny, amott egy motor. Tervrajzok, szerszámok. Repülők, rakéták, hajók. Modellek minden mennyiségben. Egy ember alkotómunkájának sokéves gyümölcse.
  Egy emberé, aki mindig a repülésről álmodott.
  MÓRA LÁSZLÓ

                                                                                                                                       Dávid Ferenc siremlék a váron

  1976. július 2. SZERETNI KELL A VÁLASZTOTT MESTERSÉGES.
  Messze látni Bartis Árpádnak, a mintiai hőerőmű méréstechnikai laboratórium vezetőjének hatodik emeleti irodájából. Az Érchegység záporoztatta, méregzöld színű erdőkkel fedett oldalain, a zárni szorosnak szaladó Maros kék szalagján, a Piatra Coziei meredek lejtőin nézhet végig az, innen kitekintő. Felhőtlen napokon látszanak a Poiana Rusca csúcsai, a Brád felé kapaszkodó út, és idefehérlik a hátszegi medencén túl lévő még hófedte Retyezát. Bartis Árpádnak ott az asztala az ablak előtt. Most nem a tájat nézi, emlékidézőül mereng a távolba.
— Mindent megvalósítottam, amit tíz és egynéhány esztendős fejjel, negyedszázaddal ezelőtt terveztem. Arról álmodoztam, hogy jó műszerész leszek, amikor gond volt a mindennapi kenyér megszerzése is. Hangja betölti a szobát. — Apám csak egyetlen munkahelyet ismert: a hunyadi kombinátot. Ott dolgozott nyugdíjazásig. Egyik évben, már nem tudom pontosan melyikben, találmányáért állami díjat kapott. Ahogy embernyivé cseperedtem, velem is elvégeztette a fémipari középiskolát. Hengerműves lettem. Reggel együtt mentünk munkába, délben együtt jöttünk haza. Apa és fia közös munkahelyének megvan a maga varázsa. Nem tud az ember rossz munkát végezni, az idősebbekkel tiszteletlenül beszélni. Ha nagynéha megtörtént, mindjárt hallottam: na ez a Bartis Titusz is jól neveli a fiát. A volt hengerműves apránként megvalósította fiatalkori céljait. Műszerész volt, majd beiratkozott a Temesvári Műegyetem elektromechanikai karának látogatásnélküli tagozatára.
— Öreg bútor vagyok én Mintián. Úgy éreztem az erőműnél van igazán szükség rám, otthagytam a kombinátot. Idejöttem. Akkor öntötték az alapokat. Dolgoztunk reggeltől estig, estétől reggelig. Egyfolytában. Az erőmű határidő előtt indult be. De a neheze azután következett. Hány éjszakát töltöttünk bent, amíg elértük a tervezett paramétereket, senki sem számolta. Akkor jelentek meg a fehér szálak a hajamban. Most már megy minden, mint a karikacsapás. Persze, nagyritkán megtörténik, hogy váratlanul meghibásodik egy műszer. Ilyenkor azonnal rendbetesszük. Nyolcezer műszerre kell felvigyázni. Mindennap, minden órában, minden percben. Könnyebb megelőzni a hibát, mint kijavítani. Ezért állandóan ellenőrizzük a műszereket. Még akkor is, ha éppen nem szükséges.
— Az eredmény? — Az idén csak kétszer került sor rendkívüli munkára. A télen farkasordító hideg volt, megfagyott a szén. Úgy kellett csákánnyal széttörnünk.
— S másodszor. — Emelkedett a Maros szintje. Gátat építettünk... Elhallgat néhány pillanatra. — Hozzáértő vezetőink vannak. Ismerik a mesterséget, az emberek képességeit.
Asztalán könyvek. Szakmunkák, verseskötetek, regények vegyesen.
— Rengeteg a jó könyv. Fájlalom, hogy fiatalkoromban keveset olvastam. Nem volt rá lehetőség. Ezt a hátrányt sokáig megérzi az ember. Ahova csak megyek, könyvet viszek magammal, amikor csak lehet, olvasok.
... Megjárja a hegyeket, a világ országútjait, barkácsol, zenét hallgat. A kollégái mondták: mindenütt nyitott szemmel jár, mindenről véleménye van.
— Ha kevés a szabadidőm és nem tehetek mást, nyáron kisétálok a környező erdők, rétek ösvényeire, télen pedig sítalpat kötök és kimegyek a Déva melletti domboldalra.
A csendet megint ő töri meg.
— Szombatonként a családdal kiszaladunk a Retyezátba, sátorozni, Kóbor csángó őseim lehettek, mert nagyon szeretek kirándulni. Bejártam fél Európát, az Adriai-tengertől a Balti-tengerig. Az emberi tehetséget csodálni, kortársaimat megismerni...
— És megismerte?
— Kiismerhetetlenek. Az idén újból nekivágok a világnak.
Nyílik az ajtó, valahova hívják. „Azonnal, mindjárt“ — hallom. Mielőtt elbúcsúznék, megkérdem:
— Azt mondta, minden elgondolása valóra vált. Éppenséggel minden?
— Sosem voltak elérhetetlen céljaim, és sohasem hittem egyebet annál, hogy az önző munkája ugyanolyan szép lehet, mint a tervezőmérnöké, aratni is öröm. A boldogságot az alkotás öröme hozza meg, és alkotni minden szakmában lehet. Csak nagyon kell szeretni a választott mesterséget.

  1976. augusztus 5. ÚJABB RÉGÉSZETI LELETEK.
  A Déva keleti részén épülő új lakónegyed alapozási munkálatai során számos régészeti lelet — különböző formájú és nagyságú kerámiatárgyak, kő-, fém- és csontszerszámok, dák ezüstpénzek, sírkövek kerültek napfényre. A leletek részben a bronz-, részben pedig a vaskorszakból származnak, a római uralom idejéből, illetve a korai feudalizmusból. A megyei múzeum szakemberei szerint ezek újabb bizonyítékai a lakosság folytonosságának.

  1976. szeptember 9.
  SZEPTEMBER folyamán újabb lakásokat adnak át Déván. Állami pénzalapokból 190 lakás talál új gazdára, s 50-be költöznek be új tulajdonosok.

  1976. szeptember 10.
  Új iskolai létesítményekkel várja Déva is a tanévnyitást: 24 tantermes iskolát, tornatermet és iskolaműhelyeket adnak át.

  1976. október 13.
  DÉVÁNAK a Simeria felől bejövő teherautó-forgalmát is új, most épült útra terelik. A Siméria felé kimenő forgalom az új út második sávjának a megépítéséig továbbra is a Gojdu utcán bonyolódik le.

  1976. október 19.
  MEGOLDOTTÁK Déva ipari negyedében a szennyvíz elvezetésének gondját. Szivattyúállomást szereltek fel, amelynek segítségével az öszszegyűlt és derített szennyvizét a városi főcsatornába emelik át és azon kersztül vezetik el

  1976. december 17. NEM NAGY IDŐ EGY ÉV, DE...
  Egy város életében nem nagy idő egy év. Ezt megszoktuk így mondani, pedig minden év szolgál valami újdonsággal. Déván is azért kerestük fel IOAN GALEA elvtársat, a municípiumi néptanács végrehajtó bizottságának első alelnökét, hogy megkérjük, tájékoztassa olvasóinkat az 1976-os év megvalósításairól, különösen a szociális-kulturális beruházások és a városszépítési akciók terén.
— Egy város fejlődését az ipari beruházásokon kívül a lakásépítkezések ütemén keresztül is le szokás mérni. Tegyük mi is ugyanezt, így arra kérjük, ismertesse, hány lakás is épült Déván az új ötéves terv első évében, és hányat építenek majd 1977-ben?
— 1976-ban 1150 új lakásba költözhettek be a lakók, vagy a tulajdonosok. 660 állami és 490 személyi tulajdonú lakás épült. Ezek zömét a Bejan lakónegyedben építettük, de a Dacia és a Progresul negyedekben is épültek tömbházak. A Bejan negyed — Déva legfiatalabb lakónegyede — nagyjából kiépült, így jövőre a város a Bejan erdő felé már nem terjeszkedik. Ehelyett a központi fekvésű területek beépítését tervezzük. Az állomásnegyedben felépített tömbházak mellé is újabbak épülnek majd. 1977-ben ugyanannyi lakást építünk, mint az idén, szám szerint 1150-et, ebből 660 lesz állami, 490 pedig a személyi tulajdonú lakás. Ha már a lakásépítkezésekkel kezdtem, nem szabad megfeledkeznem arról a 304 új helyről sem, amikkel a vállalati leány- és legényszállások bővültek. S végül említsem meg, hogy az idén felépült lakásokkal együtt 19 400-ra emelkedett a városban eddig épült lakások száma. Ez a szám önmagáért beszél.
  Melyek azok a legfontosabb szociális-kulturális létesítmények, amelyek 1976-ban készültek el, és amelyekre — tudomásunk szerint — a városnak, lakóinak nagy szüksége volt .
— A Progresul negyedben 24 tantermes iskola és 40 férőhelyes tanműhely épült. Mindkettőre ott, a negyedben volt nagy szükség, mert a gyermekek otthonuk közelében tanulhatnak, s így megszűnt a központban fekvő iskolák eddigi zsúfoltsága is. A Gojdu negyedben levő általános iskola udvarán felépült a régen várt tornaterem. De amire a legnagyobb szükség volt és ami szintén az idén épült meg, jobban mondva lett kész, az az 1000 férőhelyes modern, minden igényt kielégítő sportcsarnok. Dévának ilyen létesítménye eddig nem volt. Déva kereskedelmi hálózata is tovább bővült. Az új üzletek, közélelmezési egységek nagyrésze — több mint 1000 m2 kereskedelmi felülettel — a már említett Bejan lakónegyedben nyíltak meg, de a központi üzletek egy részét is szakosítottuk, bővítettük.
  Ismerve azt, hogy a turista az utak minőségéről következtet leghamarabb arra, hogy milyen is a városgazda — mi is így tesszük ezt máshol, —, korszerűsítettük a Simeria felől bejövő nemzetközi műutat. Pontosabban, a bejövő forgalmat egy szakaszon teljesen új, október végén elkészült útra tereltük, a régi úton pedig a kimenő forgalom bonyolódik le. A város másik végén köztudottan két irányba: Nagyvárad és Arad felé ágazik el a műút. Ott is megkezdtük az úthálózat korszerűsítését. Négysávos út vezet majd az elágazásig, Brád és Várad felé megkönnyítve a jelenleg nehézkesen lebonyolódó, sorompóval nehezített közúti forgalmat. A városban a teherautó forgalmat egy most megépített úton bonyolítjuk le. Az állomásteret is, amit a város kinőtt, szintén korszerűsítettük. Kiszélesítettük, megszüntettük a körforgalmat, a városi autóbuszparkolót pedig leaszfaltoztuk. Alkalmunk volt látni, hogy a municípium lakói még most, az év végén is szépítik városukat, fákat, bokrokat ültetnek. Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek ők, a városlakók és a város gazdái.
  Az elvégzett hazafias munka értéke túlhaladja a 35 millió lejt. Még felsorolni is nehéz lenne azt, hogy hol és mit végeztek a város lakói ebben az évben. Mindenütt ott voltak, ahol szépíteni, csinosítani kellett a várost, a lakónegyedeket. 25 ezer m2 felületű járdát és utcát javítottak ki, vagy korszerűsítettek, 20 ezer m2 területen létesítettek zöldövezeteket 40 ezer facsemete és díszcserje elültetésével, és így tovább. A városnak három pihenőövezete van. Igaz, az egyiket, a Bejan erdőben lévőt csak az idén kezdtük kiépíteni. Felfogtuk a Bejan patak vízét és tóvá duzzasztottuk. Jövőre felépítjük itt a nyári színpadot is, berendezünk ugyanitt egy kempinget házikókkal és egy korszerű közélelmezési egységgel. A Caprioara menedékház környékét rendbe tettük, sportpálya is épült itt. A KISZ szervezet kezelésében levő, a Maros-parton Solymos falu közelében már egy pár éve megnyílt nyári ifjúsági tábort is tovább bővítettük.
— Eddig inkább a leköszönő esztendő eredményeiről volt szó. Befejezésül arra kérjük, első alelnök elvtárs, vázolja az 1977-es év legfontosabb feladatait a szociális-kulturális beruházások terén.
— A lakásépítkezésekről már szóltam. A városban fel-épülő 1150 új lakás mellett a Dacia lakónegyedben 120 férőhelyes óvoda épül. A legrégibb negyed — a Gojdu — körzeti orvosi rendelőt kap. Jelentős pénzösszegeket fordítunk majd a régi városrész közművesítésére, elsősorban a Mihai Viteazul, Rosetti és a Cuza Voda utcák csatornázására. Korszerűsítjük a városi szennyvízderítő állomást. Az építészeti szaklíceum 16 tantermes, korszerű laboratóriummal felszerelt új szárnyépületet kap.
  A lakosság pénzbeli hozzájárulásából — amit a 20/1971. számú törvény alapján mi gyűjtünk be és kezelünk — az Ulpia nagyáruház előtti teret szeretnénk még szebbé varázsolni, és a lakónegyedekben a gyermekjátszótereket még jobban felszerelni. Természetesen nem feledkezünk meg a hazafias munkáról sem. Minden dévaiban tudatosítani szeretnénk — és hisszük, hogy ezt el is érjük —, hogy városunk csak közös összefogással lesz évről évre szebb. Ez nemcsak a néptanács ügye — bár szerepe ebben, különösen szervezési téren döntő —, hanem mindnyájunké.

  1977. január 8. szám. MINDEN MÁSODIK CSALÁD ÚJ LAKÁSBAN.
  Hunyad megyében is gyors ütemben folytak és folynak a lakásépítési munkálatok. Déván például, a piac környékén nagy építőtelep létesült, számos új lakóház emelkedik hamarosan magasba.

  1977. január 8. DÉVAI NÉPSZÁMLÁLÁSI BIZTOSOK KÖZÖTT.
  Elbeszélgettünk a municípium néhány népszámlálási biztosával. A 3-as számú általános iskolából például 25 tanerő vesz részt az összeírásban. Kajtár Ida, Sándor Rozália és Gheorghe Valentina tanítónők a biztosok alapos felkészülésének fontosságáról, eddigi tereptapasztalataikról beszélnek pozitív értékeléssel.
  Az összeírás megkezdése előtt délutánonként hárman - négyen összeültünk és gyakoroltuk az űrlapok kitöltését. Majd mindenki a saját családja felmérésével kezdte — tette hozzá Csongrádi János tanító. Acimov Margit tanítónő a Gojdu negyedi A—6 és B—6 tömbházak biztosa, amelyekben főleg gyerekes munkáscsaládok laknak.
— Az esti órákban általában a családfők is otthon tartózkodnak, úgyhogy készségesés pontos válaszokat kaptam kérdéseimre. Például pontosan elhatárolták a mesterség és a foglalkozás fogalmát. Ebben igen nagy szerepe van a sajtónak, rádiónak, a tévének, amelyek népszerű adásaikkal és cikkeikkel megkönnyítik mind a megkérdezettek, mind a biztosok munkáját. Wardegger Györgyi tanítónőt a Dacia negyed 28-as tömbházában találjuk. Itt főleg nyugdíjasok laknak személyi tulajdonú lakásokban.
— A lakók mindenütt igen kedvesen fogadtak. Ezt tapasztaltam a Nicula családnál, Dózsáéknál, Kádáréknál és Bologa Emíliánál. A gyógyszerész Péterffy Csabáéknál forró kávéval vártak, Istvánffy Margit, aki a városi nőbizottság tagja is, szívesen kalauzolt a szomszédokhoz.

  1977. október 26.
  A DÉVAI DACIA LAKÓNEGYEDI 25-ös számú választókerületben Niculescu Florin elvtárs, a szakszervezetek municípiumi tanácsának elnöke a képviselőjelölt. Választóival a 3-as számú általános iskolában találkozott. Pontosabban, újra találkozott velük, mert ő jelenleg is képviselőjük. Újrajelölését a részvevők örömmel és megelégedéssel fogadták. Az elmúlt két és fél év alatt sokat változott a negyed arculata, és ebben képviselőjüknek is része van. Miután nagyjából befejezték a blokképítést, a zöldövezetek beültetését végezték el a lakók. Ezrével ültettek fákat, bokrokat, virágokat, ezekből rózsát a legtöbbet. Lefektették a telefonkábeleket, betonasztalkákkal felszerelt piacot kapott a negyed, a G1 és G2 tömbházakat felújították, megjavították a távfűtés-hálózatukat.
  Ugyancsak ebben a lakónegyedben a szomszédos 24-es számúban is megtartották a jelöltállító gyűlést. A SZEF municípiumi tanácsa két jelöltet állított itt. Kajtár Gyula, a dévai húsárugyár autószerelője. Jól ismerik a negyedben és a Csángótelepen is, hiszen idevalósi. A gyűlésre munkatársai kísérték el, akik felszólalásukban munkaszeretetét, szorgalmát dicsérték. Dávid Fábián, a másik jelölt is a húsgyár dolgozója, autó-villanyszerelő. Még csak 25 éves, de már elismert és megbecsült szakember. Társai szerénységét is dicsérték.
  A 8-as számú választókerületben is megtartották a gyűlést. A kerület az állomásra vezető Lenin utcát foglalja magában. Sok minden épült és épül itt. Jelenleg három toronyblokkon végzik az utolsó simításokat. Nem lehet ráismerni az Állomás térre. Itt fog áthaladni a 7-es számú nemzetközi út városi szakasza. Új állomásépületet húztak fel a meglévő mellé. Ebben a választókerületben is két jelöltet állított a Szocialista Egységfront helyi tanácsa. Varga András asztalost, a helyiipari egység megbecsült szakemberét, és Körösi Istvánt, a Patria filmszínház gépészét, kiváló dolgozót. Mindkettőjüket jól ismerik a negyedben, hiszen régóta laknak Déván.
   A gyűléseken mindenütt szó esett a következő képviselői mandátum idejére eső tervfeladatokról, az épülő és a tervbevett ipari és szociális-kulturális beruházásokról, létesítményekről. A következő két és fél évben, többek között, kétezernél több állami tulajdonú és ötezer személyi tulajdonú lakás fog Déván felépülni, 114 iskolai tanterem, 1080 új óvodai hely, 712 hely a bentlakásokban.
Beindul a mintiai hőerőmű 6. áramfejlesztője, új kenyérgyárat, húskonzervgyárat és tejfeldolgozó központot kap a város, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A tervbe vett hazafias munkák értéke ugyanerre az időszakra 120 millió lejt tesz ki.
Lesz tehát tennivalójuk bőven a municípiumi képviselőknek, hiszen legfontosabb feladatuk éppen az, hogy irányításukkal minél többen kapcsolódjanak be a közügyek intézésébe!

   1977. november 10. A fejlődő Déva.
  Állandó változást, gyarapodást észlelünk, bármerre is járunk az ország kis- vagy nagyvárosaiban. Ezek között emlegethetjük Déva municipiumot is, mely évekkel ezelőtt elindult a fejlődés útján. Jelenleg is több építőtelepre bukkanunk, s hogy csak néhányat említsünk közülük, a Lenin utcában például számos tömbházon végzik az utolsó simításokat, a Dacia és a Bejan lakónegyedekben pedig további blokkok épülnek. A vasútállomás közelében hamarosan új postaépületet avatnak, a Solymos felöli városrészen pedig 500 méteres híd épül a Maros és a vasútvonal fölött.

    1978. január 14.
   AZ UTÓBBI 12 hónap alatt Déva municípiumban 1230 lakás épült fel. Jelenleg további lakásépítkezések folynak az állomás környékén, az Eminescu utcában és a municípium egyéb pontjain.

  1978. március 11.
  DÉVA Micro 15 elnevezésű lakónegyedében új postahivatal kezdte meg működését.

  1979. január 26. Újabb sikert arattak. Az olvasó fóruma.
 A csernakeresztúri kulturális élet fellendüléséről dr. Kádár István György írt Az olvasó fórumban, a lap december 13-i számában. Kiegészítésképpen hadd jegyezzem meg, hogy a műkedvelő csoport tagjai azóta népszínművel is jelentkeztek a kultúrotthon színpadán.
A kultúrotthon magyar nyelvű színjátszó csoportja, újjászületése után, már bizonyította is létjogosultságát. Hosszú hallgatás után a műkedvelő csoport műsorra tűzte Az anyós című népszínművet. Nagy közönségsikere volt. Az előadás zsúfolásig telt teremben zajlott le. A darab rendezője, díszlet- és jelmeztervezője: Sebestyén Zsigmond. Bár a szereposztást nem tartom a legszerencsésebbnek, rendezési szempontból nem emelhetek kifogást. Különösen az első felvonás kitűnő megrendezése érdemel teljes elismerést. A darab szereplői: Tóth Katalin, Kelemen Antal, Daradics Antal, Szemcsuk Ildikó, Kelemen János, Fábián Gergely, Szabó Antal, Both Lajos, Szabó István, Kelemen Péter, Blozs Oszkár, Péter György, Péter Ilona és Szkurt Margit nagy lelkesedéssel játszottak.
  Tóth Katalin, akit eddig mint népdalok előadóját ismertük, most az „anyós“ szerepében is bizonyított, elnyerte a közönség tetszését. Az együttes, felbuzdulva a sikeren, tervébe vett Hunyad megyei vendégszerepléseket. Hogy mi a siker titka? E közösség fiataljainak önzetlen fáradozása, az anyanyelv ápolása. Megköszönjük a csernakeresztúri műkedvelők fáradozását és várjuk újabb jelentkezésüket.
IOCHOM ISTVÁN, Déva.

   1979. március 17.
  KORSZERŰ GYÜMÖLCSÖSÖKET LÉTESÍTENEK A DOMBOLDALAKON.
  Nagyarányú gyümölcsfa-telepítés kezdődött a Déva—Hunyad—Simeria közti övezetben. A több száz hektárt elfoglaló ligetek, amellett hogy nagy mennyiségű gyümölccsel járulnak majd hozzá az ellátáshoz: megszűrik a környék meglehetősen szennyezett levegőjét. Ennek az akciónak a része a megyeszékhely és a hozzátartozó Szántóhalom közt folyt gyümölcsfaültetés. Az elmúlt őszi, telepítések, a kevés és gyenge minőségű füvet termő domboldalak feltörése, a teraszok teljesen megváltoztatták a mező képét.
  A végzett és soron lévő munkákról Szegedi László mérnök, a dévai mtsz. gyümölcstermesztési farmjának vezetője tájékoztatott. Mielőtt azonban átadnánk neki a szót, hadd említsük meg — amit a domboldalakat járva magunk is tapasztaltunk —, hogy az mtsz szakemberein kívül nap mint nap ott vannak a mezőn a mezőgazdasági igazgatóságok, a tervezőket képviselő szakemberek. S e napokban ott dolgozik a dévai 2-es számú líceum, az építészeti iskolacsoport, a bányászati líceum több száz tanulója is. Az iskolások — a gyakorlati munka keretében — a kilométereket kitevő teraszok martjának egyengetésével értékes segítséget nyújtanak a gazdaságnak.
És most a farm vezetőjéé a szó.
— 60 hektárnyi új gyümölcsös létesítéséről van szó, a régiekkel együtt most már több mint 100 hektáron folyik a munka. Alma-, körte-, szilva-, meggy- és őszibarackfákat ültettünk, illetve ültetünk — mondotta. Az ősszel már földbe került 28 000 alma-, 7000 körtefa és 8800 őszibarackcsemete. Mind intenzív és szuperintenzív ültetvény, hektáronként 1450 fával (alma, körte), és mind nagyhozamú fajta. A teraszok elegyengetése után nyomban megkezdjük a gödrök kiásását, majd az ültetést, az idei tavaszon ugyanis újabb 3000—3000 meggy- és almafát és 8000 szilvafát ültetünk. Az ősszel ültetett csemetéket kétszer megpermeteztük, most folyik az almafák metszése.
  Egyelőre ötszemélyes a gyümölcstermesztő csoport, tagjai régi mtsz-tagok, de számukra is új ez a munka, mint ahogyan maga az önálló gyümölcstermesztési farm is csak néhány hete alakult meg. Lényegében egy új üzemág született a korszerű gyümölcsös létesítésével.
  Az említettekkel még nem fejeződött be a tervezett beruházás. A földgyaluk újabb területeket készítenek elő az őszi ültetésre. Néhány év múlva, amikor az összes fák termőre fordulnak, a dévai mész sokszáz tonnás termésével egyike lesz a megye nagy gyümölcstermesztő és ellátó egységeinek.

  1979. április 15.
  A DÉVAI 1-ES SZÁMÚ ÉPÍTŐTELEP NEMCSAK TELESÍTI, DE TÚL IS SZÁRNYALJA A LAKÁSÉPÍTÉSI TERVET.
Az Ulpia nagyáruház és a Sarmis szálló közelében, vagyis az új városközpontban épül Déva legnagyobb tömbháza, az üzleteket is magában foglaló, 234 lakrészes, 15-ös számú blokk, itt Rotaru Viorel mérnök az építésvezető, aki szintén fiatal ember, de már több dévai épület fémjelzi a nevét. Tőle tudtuk meg azt, hogy ebben a tömbházban zömében 2 és 3 szobás lakások épülnek. Benéztünk a lakásokba is. A kétszobás lakás nagyobbik szobája 19,2 m2, a kisebbik pedig 14 m2. A konyhában és a fürdőszobában csempe van, a szobákban parkett, a konyha is tágas. A 3 és 4 szobás lakások is hasonlóan tágasak és jó térbeosztásúak. Május elsejére 72 lakással elkészülnek, két hónappal a kitűzött határidő előtt. Megkezdték a 23-as számú tömbház alapozását is; ebben 160 lakás lesz, amelyeket az év végéig be kell fejezniük.
  Ezek az épületek a ma még csak a tervekben szereplő Decebal sugárútra néznek majd, amely nemsokára megépül, s akkor ennek a sávján fog lebonyolódni a városi és az átmenő közúti forgalom. Amikor az építésvezetőt a munkában kitűnt embereiről kérdeztük, először Chifor Viorel mester nevét említette, majd a Badila Ioan kőművesét, csapatvezetőét; mindketten a munkaszervezésben is jeleskednek. Havonta átlagban 3 emeletet húznak fel, ami másképpen kifejezve 60 lakást jelent.
  Az építőtelepen Pirvu Ioan telepvezető-mérnökkel és Popa Adrian főmérnökkel beszélgettünk. További újdonságokkal szolgáltak.
Megtudtuk, hogy a Progresul elnevezésű városnegyedben, két tömbházban 128 lakás épül, az Eminescu utca végén, a nagy kiterjedésű Micro 15 számú negyedben pedig a 100 lakrészes, 5 lépcsőházas B blokk nemsokára elkészül, június 30-a helyett, május 15-re.
Mellette egy újabb 100 lakrészes tömbháznak is alapoznak, ezt is az idén kell befejezniük. Az ipari negyedben kiásták a dévai Tejfeldolgozó Gyár alapjait is, ezt 1980 szeptemberében kell átadniuk a megrendelőnek. A 700 ágyas kórház építéséhez most bontják az Augusztus 23 utca elején kisajátított házakat.
  A Liliacului utcában is bontanak, ide szálloda épül majd. Ugyanitt már építik a 16 tantermes új általános iskolát és a negyed ezután felépülő tömbházaihoz a hőközpontot. Különben az idén itt már felépül az első, 112 lakrészes, 10 lépcsőházas tömbház is. Az új tornateremmel is elkészültek közben, igaz, csak a belső munkálatokkal, de a Károlyi házaspár már ebben a teremben készíti fel az olimpiai női tornászkeretet a közeljövő nagy versenyeire.
Februárban azt írtuk, hogy a dévai 1-es számú építőtelepen jól indítottak. Most már arról számolhattunk be, hogy jó volt a folytatás is, s minden remény megvan arra, hogy az idei lakásépítési tervüket nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalják.

  1979. szeptember 1979-09-20. AZ ÖTÉVES ULPIA ÉS FIATALABB TÁRSAI.
  Déva, az ország többi településéhez hasonlóan évről évre fejlődik, szépül. Szinte egyik napról a másikra új középületek, tömbházak, egész lakónegyedek jelzik ezt a fejlődést. Aki valamennyire is ismeri a várost, annak az is feltűnhetett, hogy a lakásépítéssel egyidejűleg az üzlethálózatot is bővítik, egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ma Déván több az üzlet, mint amennyire pillanatnyilag szükség lenne. Különben ez a véleménye a szakembernek, Nitescu Gheorghe elvtársnak, az ipari cikkeket forgalmazó állami kereskedelmi vállalat aligazgatójának, az Ulpia nagyáruház irányítójának is, akivel áttekintettük a municípium kereskedelmi életének főbb vetületeit.
  A városfejlesztők az üzlethálózatot a 80-as évek igényeihez igazították, s ha már olyan tömbházak épülnek, mint a 224 lakrészes 15. számú pengeblokk, vagy a művelődési ház melletti lakások, az alsó szintet a város kereskedelme kapta. Ha csak az 1979-ben felépült, vagy épülő üzleteket nézzük, akkor kiteljesedik a kép: a municípium említett legnagyobb tömbházában vas-, bútorüzlet és -kiállítás, az állami mezőgazdasági vállalat élelmiszerüzlete és vegyibolt nyílik; a 15. számú lakónegyedben, az Eminescu úton készruhaüzlet, vas- és vegyibolt, gyermekcipőt árusító üzlet, és ide költöztetik az autóalkatrészeket forgalmazó üzletet is; a művelődési ház mellett már az új üzletekben vásárolhatjuk a kozmetikai cikkeket, az ágy- és fehérneműt, a gyermekjátékokat és még sok mindent.
   A következő ötéves tervben újabb üzletek egész sora épül majd — körülbelül 11 ezer m2 hasznos kereskedelmi felület —, nyugodtan állíthatjuk tehát: Déva nemcsak fejlett iparral rendelkező megyeszékhely, hanem Hunyad megye jelentős kereskedelmi központja is.
  Persze, a kép nem lenne teljes, ha kihagynánk a felsorolásból a tegnap megvalósításait, ezek közül pedig az ötéves Ulpia nagyáruházát, amely 1974 márciusa óta büszkesége a városnak, 5600 m2 kereskedelmi felületével középnagyságú áruháznak számít, a megyében viszont a legnagyobb, s kivitelezése, belső térelosztása megnyitása óta osztatlan tetszést arat. Sokan látogatják, s szezonban a külföldi és hazai turisták ezrei keresik fel nap mint nap, vasárnap is. Mert jó kereskedelmi érzékről tanúságot téve, az Ulpia vezetői a heti pihenőnapon is nyitva tartanak az átutazó turisták és mindnyájunk örömére.
  Az áruház 27 részlege évente 230 millió lej körül forgalmaz különféle árukat, az élelmiszerektől a sport és kemping cikkekig, hogy csak a legalsó és a legfelső szint egy-egy jelentős részlegét említsük. Ahol csak erre lehetőség nyílott, ott önkiszolgáló módszerrel segítik a vevők dolgát, kiteszik az árut a polcra, válogasson csak nyugodtan a vásárló kedve szerint. Így van ez a cipőrészlegen, a fehérnemű osztályon, az élelmicikkeknél és máshol. Az ipari cikkeket forgalmazó állami kereskedelmi vállalat 500 dolgozója közül 200-an dolgoznak az Ulpia nagyáruházban, többségük 22—23 éves fiatal nő, akik annak idején, 17—18 évesen érettségi és rövid tanfolyam elvégzése után választották ezt a szép szakmát. Csak mint érdekességet említjük, hogy az áruházban egyetlen férfi, névszerint Boldura Ioan, a sportrészleg vezetője dolgozik, a többiek egytől egyig nők. Nagy többségük jól dolgozik, figyelmesek a vevőkkel, pontosak, rendszeretőek. Ilyen Márti Mária, Simion Olga, Profir Gabriela, Kásler Mária, Motocea Agneta, Rosconeanu Maria, Barbuzan Agneta és még sokan mások. Nemcsak a munkában, hanem a kultúrtevékenységben is élen járnak a lányok: a Megéneklünk, Románia fesztivál keretében megrendezett vetélkedőkön agitációs brigádjuk aratott sikert, de a művelődési ház esztrád csoportjában is énekelnek, táncolnak „ulpiás” lányok.
  Az áruház külföldi partnerekkel is kapcsolatot létesített, pontosabban a csehszlovákiai Ostrava város Prior nagyáruházzal. Ott minden évben megrendezik a román áruk hetét, amikor termékeink közül kerámiákat, szőtteseket, készruhát, kötöttárut, kozmetikai cikkeket, edényeket és más háztartási cikkeket forgalmaznak. Itthon, a csehszlovák áruk hete keretében sport és kemping cikkeket, lábbeliket, gyermekkocsikat és még sok mindent kínálnak a vevőknek. Az árucsere mindkét fél számára előnyös, a vásárlók minden évben nagy érdeklődéssel várják a rendezvényt.
Az aligazgató jól ismeri az áruház megvalósításait, de gondjaival is tisztában van. Az 1978-as évet 15 millió lejes tervtúlteljesítéssel zárták, az idei terv már sokkal nagyobb, de ezt is teljesíteni lehet. Egy év alatt a legjelentősebb használati cikkeknél nőtt a terv, például bútort a tavalyi 31 millió lej helyett 40 millió lej értékben fognak forgalmazni, hűtőszekrényből 2700 darabot kell árulniuk a tavalyi 2200 darab helyett, tv-készülékből 2700 darabot, 2465 darab helyett és így tovább. A dolgozók életszínvonala szüntelenül nő, a javadalmazás-emelések itt, a kereskedelemben éreztetik a legszembetűnőbben hatásukat; ez a magyarázata annak, hogy évről évre növekszik a kereskedelmi egységek forgalma.
  Írásunkban nem törekedtünk teljességre, hiszen szinte lehetetlen bemutatni egy municípium, vagy akár csak egy nagyáruház szerteágazó kereskedelmi tevékenységét. A vázolt képből azonban, reméljük, kirajzolódik mai valóságunk egyik fontos vetülete, nevezetesen az, hogy szocialista államunk kereskedelmi politikája is a dolgozó embert szolgálja, azt az embert, aki munkájával előállítja mindazt, ami létéhez szükséges és nélkülözhetetlen, s ami életét megszépíti.

  Előre, 1980. március 15. (kivonat). Telefon Csernakeresztúron.
  Így történt ez nálunk, Csernakeresztúron is, ahol már rá is tértünk a legfontosabb javaslatok gyakorlatba ültetésére. Az egyik honpolgári gyűlésen fogalmazódott meg az az igény, hogy a falu művelődési központjába, a kultúrotthonba be kellene vezetni a telefont; március 13-a óta a telefonkészüléket már használni lehet. Az iskolánkat patronáló barcsai építőanyaggyár az udvarunkat a napokban kikövezte; ezt a kérésünket is a megvalósított javaslatok kategóriájába soroljuk.
  Iskolánk sokat tett és tesz azért, hogy az itt tanuló több mint 200 román és magyar gyerek a mezőgazdasággal már nagyon fiatalon megismerkedjen, hogy megszeresse a földművelést és az állattenyésztést. Pártunk főtitkárának útmutatásait követve, évek óta rendszeresen foglalkozunk a zöldségtermesztéssel, s a jelenlegi tanévben a helyi mtsz-től kapott parcellán a gyümölcstermesztést is beindítjuk.
A gyermekek Zsók Julianna szaktanár és a többi 16 pedagógus irányítása mellett minden kampányban segítik a szövetkezetet, amely viszont felszántja a majdnem másfél hektárnyi mezőgazdasági területünket, ellát szerves- és műtrágyával és a szükséges vetőmaggal. Az eredmények nem is maradnak el. A honpolgári gyűlésen a résztvevők azt is kérték, hogy a Csángótelepi főutca aszfaltozása folytatódjék, s a megszavazott pénzbeli hozzájáruláson felül nagyon sokan további összegeket ajánlottak fel erre a célra. Ez különben azt is bizonyítja, hogy a két nagyváros, Déva és Hunyad között elterülő falu lakóinak lakás- és életkörülményei a városlakókéval vetekszenek, s igény van a további településfejlesztésre, a közművesítésre, az utcahálózat korszerűsítésére.

  Előre, 1980. május 18. ALIGHA AKTUÁLIS.
  A dévai ember is szereti a természetet, s alig várja, hogy újra felkeresse kedvelt kirándulóhelyeit: a Bezsán erdőt, a Várat és a városi parkot, a Caprioara menedékházat, a fiatalok a solymosi, Maros parti sportbázist, nyitás után pedig a városi strandot. Aki csak teheti, az a Sztrigy parti kempingig is elmegy, nem beszélve azokról, akik messzebb merészkednek, Alvácáig vagy Algyógyig. Mi most csak a város környéki pihenőparkok, kirándulóhelyek felkészüléséről írünk, csak ezeket jártuk de Rotea Remus mérnökkel, a municípiumi néptanács község- és lakásgazdálkodási részlegének vezetőjével és Bivolaru Tudor mérnökkel, a municípium főépítészével.
  A leglátogatottabb és a városhoz legközelebb eső pihenőövezet a Bezsán erdő szélén, a hasonló nevű patakocska mentén terül el. Évekkel ezelőtt csak a tölgyfaerdő jelentette ett a látványosságot, később annak szélén teraszos vendéglő, mellette tíz faházacska épült, de lassan-lassan leaszfaltozták az utat, elkészült a parkoló, felszerelték a játszóteret, kialakították a 40x40 méteres betonpályát is. A vendéglátó egység felelőse, Popa Petru szerint csúcsidényben több ezer ember is megfordul itt, ami nagy feladat elé állítja őt és a személyzetet. 290 vendéget le tudnak ültetni, több helyen folyik a sör, a mititej és a flekken árusítása. A vendéglő különben a muzsdéjos, azaz fokhagymás lével öntözött sült csirkéről híres. Na, meg arról, hogy itt mindig lehet sört kapni.
  Bivolaru főépítésztől tudjuk meg, hogy tervek készülnek az ivóvíz bevezetésére, a csatornázás megoldására, mert az elkövetkezőkben Itt alakítják ki Déva pihenőövezetét.
  A Bezsán erdőből a Caprioara menedékházhoz vezetett utunk, amely 39 szállóvendéget tud fogadni. Közel fekszik a városhoz, sokan, köztük a Károlyi házaspár és „óvodájuk“ is szívesen jönnek ide kikapcsolódni, edzeni!
Érdekes módon a Vár megmászását inkább VENDÉGEIKNEK AJÁNLJÁK a dévaiak. A város felől, a parkon keresztül lehet feljutni a romokhoz, minden út, ösvény oda vezet. A parkot is, az utakat is a néptanács tartja tisztán, rendben, dolgozóinak azonban segítenek a diákok is.
Száz szónak is egy a vége: Déva nemcsak gazdag közeli pihenőövezetekben, de tud is azokkal gazdálkodni. Nyitás előtt és után közvetlenül mindenütt tisztaság, rend, jó ellátás, olajozott szolgáltatások fogadtak, szerte eltüntették már a tavalyi „nyomokat“. Bárcsak írni lehetne erről a tisztaságról az elkövetkezőkben, különösen hétfői napokon is...
  Összegezve a látottakat, tapasztaltakat, csak annyit, hogy a megkésett tavasz általában nem tévesztette meg a pihenőövezetek gazdáit, a néptanácsot, a kereskedelmi vállalatokat. Sajnálatos kivétel, persze, akad, de reméljük, ezek felébrednek hosszúra nyúlt téli „álmukból“!

  1980. szeptember 3.
  Átadták a forgalomnak a korszerűsítés alatt álló 7-es számú nemzetközi műút Szántóhalma és Déva közötti szakaszának első sávját Jelenleg a második sáv munkálatain, valamint az átjelzések felszerelésén dolgoznak az építők.

  1980. november 15. (kivonat).
  Az országunkban honos összes tölgyfajok megtalálhatók a Déva közelében lévő Bejan erdőben. A szakemberek nemrégiben úgy döntöttek, hogy az értékes erdőt védettnek nyilvánítják.

  1981. február 10.
  Korcsolya- és teniszpálya nyílt Déván, a selyemgyár szomszédságában. A kettős létesítménynek most, a téli idényben természetesen elsősorban a korcsolya hívei örülnek, annál is inkább, mert a városi sportpályán és a strandon berendezett pályák mellett ez immár a harmadik korcsolyapálya a municípiumban.

   1981. március 20. MIORITA. CSAK RÉSZBEN BETÖLTÖTT SZEREP.
  Déván jelenleg két tejvendéglő működik. Az egyik a piachoz, az állomáshoz és a központhoz egyaránt közel, a Lenin utca elején, tehát „jó“ helyen. A másik, az új, a 23 August utca egyik nemrég elkészült tömbházának földszintjén. Ez az új vendéglő 1980. október 24-én nyitott, de az építőtelep közelsége és a vele járó nagy sár miatt magának az épületnek a megközelítése ma még körülményes. Ez úgymond, nem tesz jó szolgálatot senkinek, a vendégek elkerülik a különben példás tisztaságú és képzett személyzettel ellátott közélelmezési egységet, rá mégisazt kell mondanunk: ez a kisebbik baj!
  A Miorita II. osztályú tejvendéglőben sok mindent rendelhet a vendég, főleg olyasmiket, amiket máshol is megkaphat (!), hiányoznak viszont a profiljának megfelelő készítmények. Így aztán a reggelizni akaróknak csak rántottét és tükörtojást tudnak ajánlani teával vagy anélkül. Az étlapról kimásoltuk azokat a készítményeket, melyeket általában minden nap elkészítenek. (Levesek: húsleves laskával, csorba marhahússal. Második fogások: hagymás marhakaraj, bécsiszelet, pirított máj, sült csirke fokhagymás lével, az előző háromhoz burgonya és káposzta körítéssel és savanyúsággal. Diétás készítményekként tartják számon és tálalják, ha kéri a vendég, a spenótfőzeléket, a marhanyelvet különféle zöldségkörítéssel, a főtt csirkehúst. Hűsítő italként csak őszibarack nektárjuk és citromlevük van. Vacsorára túróspuliszkát adnak — ha éppen van túrójuk —, és pirított májat is tudnak néha készíteni.

  1981. szeptember 9. (kivonat).
  Az új központot már kialakítottuk, de még nem fejeztük be például a többsávos Decebal sugárút építését, valamint az Ulpia nagyáruház mellett a 14. számú pengeblokkot, amely nemsokára bezárja a gyűrűt a vadonatúj Bányászati Kutatóintézet köré. Ebben az ötéves tervidőszakban 3700 új lakást építünk — ebben az évben több mint 800-at, amelyből 363 már el is készült —, aztán bányászati felszerelést gyártó üzemet, új kenyérgyárat, malmot, tejfeldolgozó üzemet hozunk tető alá, s befejezzük Déva új távfűtési rendszerének kiépítését is. Erről talán részletesebben is szólnom kell.
A mintiai hőerőmű szolgáltatja majd a meleg, pontosabban a forró vizet, amit a kiépített csővezetékeken a meglévő, de megfelelően átalakított hőközpontokon keresztül juttatunk egyrészt a tömbházak távfűtési hálózatába, másrészt hőleadással (hidegvízzel elegyítve) a melegvíz-hálózatba. Jelenleg a Sósfürdőig már majdnem teljesen elkészültek a fővezeték szerelésével — ez a föld felszínén húzódik —, magában az erőműben is végzik a szüséges átalakításokat, következik a városi, itt már földalatti csőrendszer lefektetése, a hőközpontok átalakítása, majd pedig a bekötés. Az új rendszerrel megtakarítjuk a hőközpontokban a fűtésre és a melegvíz előállítására elégetett földgázt és a folyékony fűtőanyagot, a pakurát.
A teljesség kedvéért kérjük, egészítse ki a dévai távlatokat felvázoló képet az ötéves tervben szereplő egyéb létesítmények felsorolásával, annál is inkább, mert nagy részük szinte egyik napról a másikra valósággá válik, gondolunk itt a kórházra, az új szállodára...
— A tervben valóban még sok minden szerepel, s mi mindent fel fogunk építeni.
  Így például a 430 ágyas kórházat, a megyei Turisztikai Hivatal új, 255. helyes, szállodáját (Déva Hotel), mindkettő már majdnem tető alá került, 200 új óvodai helyet, 24 tantermet, 840 bentlakási helyet, 144 helyet iskolai tanműhelyekben, egy új járóbeteg-ellátót, három orvosi rendelőt és egy 500 férőhelyes filmszínházat, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Nem feledkezünk meg a szolgáltatások „felfuttatásáról“ sem. 1985-ben egy lakosra számítva 8500 lejt fog kitenni a szolgáltatások évi értéke a jelenlegi 4000 lej helyett. A városi kereskedelmi hálózatba 1985-ig 3680 négyzetméter összterületű üzleteket fogunk bekapcsolni, az áruforgalom akkor 36 százalékkal lesz nagyobb, mint amennyi 1980-ban volt. Végül még egy fontos, a további ipari fejlődésre utaló adatot ismertetek: 1980-hoz viszonyítva, az ötéves tervidőszak végére 44 százalékkal nő az árutermelés volumene, főleg a munkatermelékenység növelésével, ez 50,6 százalékkal lesz magasabb, mint amilyen 1980-ban volt.

  1982. január 19. (kivonat).
  De nemcsak lakások épülnek Déván, hanem szálloda, kórház, gyárak, üzemek is.
— Akkor folytassam a szállodával. Már az elnevezését is jóváhagyta a megyei néptanács ülésszaka. A 225 ágyas Cetate szálló (Déva Hotel lesz a neve) átadási határideje 1982. július 30. A 430 ágyas új kórház 1983-ban készül el, de csak akkor tudjuk tartani a határidőt, ha az idei év tervelőirányzatait az építő maradéktalanul teljesíti. Ez különben a gabonamalom és a dévai távfűtési rendszer esetében is érvényes; mindkét beruházást 1983-ban kell befejezni. Lakossági szükségleteket elégít majd ki az épülő tejfeldolgozó vállalat és az új kenyérgyár; mindkettőt ez év július 30-án kell beindítani — remélem, nem csúszik majd a határidő. Beindulnak a bányafelszerelést gyártó és javító üzem építési munkálatai, és folytatjuk a municípiumot átszelő impozáns Decebal sugárút, valamint a 7-es számú műút építését, illetve korszerűsítését is. Ha elkészülnek, új forgalmi rendet vezethetünk be a közlekedésben, nem beszélve arról, hogy mennyire megváltozik, kiteljesedik a városközpont arca.

  1982. február 23.
  Déván átadták az új TM Dacia sugárút (Decebal) egy részét a forgalomnak. A hátsávos sugárút a municípium központi részét szeli át és teljes átadásával, lényegesen javul majd a közlekedés.

Források, képek:
Romániai Magyar Szó, Előre, Új Élet-Erdélyi Figyelő