A batizi kőedények
Az első tudósítás Hunyad vármegye 19. századi iparának a megsemmisüléséről szól. A tudósítás után 140 évvel, ipar most se létezik. Az utolsó mondat mintha a mai helyzetet írná le: „művelt iparosaink kihaltak, az utódok vajmi keveset tanultak s a jövőre sem iskoláztatják kellően gyermekeinket”. Jelen pillanatban is sokat tanulnak, s vajmi keveset tudnak ebből az életben felhasználni, mert nincs szükségük rá.
Batizon valamikor porcelángyár működött, vagyis régiesen kőedénygyár. Híres volt, kiállításokon vettek részt, díjakat nyertek. Eleinte fehér, később krémszínű majd fekete porcelánt gyártottak. Főleg a fekete porcellán számított ritkaságnak. A képek a dévai múzeum gyűjteményéből származnak. A gyár 1837-1867 között működött, ellentétben a képeken található felírásokkal, hiszen a család első tagja csak az 1830-as években érkezett Hunyad vármegyében.
Hunyad. 1884. augusztus 9. (kivonat)
A jövő évi országos kiállítás alkalmával a magyar ipar állja ki a tűzpróbát. S mi hunyadmegyeiek mivel járulunk, vagy mivel járulhatunk a nemzeti versenyhez??
A puji posztó, demsusi czukor, batizi porczelán, magyar-brettyei és naláczi szeszgyárak, a haczazseli műmalom, a dévai sörfőzde, a roskányi papirosgyár, nem gyártmányaik minősége, hanem az azon időbeni hiányos közlekedés és az általános elnyomatás káros hatása miatt rég beszüntek. Az öreg, világlátott s a szó teljes értelmében művelt iparosaink kihaltak, az utódok vajmi keveset tanultak s a jövőre sem iskoláz¬tatják kellően gyermekeinket.

D’André család.
Franczia eredetű család, kinek első tagja András a 30-as években származott Batiz községbe, hol mint gazdasági tiszt a Bethlen Olivér udvarában s később mint porczellángyáros, tekintélyes névre tett szert. A D’André család fiában Ferenczben kihal. Porczellángyártása — a sokféle zavarban, melyekbe magát sodorta apja halála után - megszűnt és hogy bukásában is élhessen törvénytelen nejétől származott gyermekeivel. 1870. táján végrehajtói állást vállalt el a m. illyei járásban. Itt a sors fordult ellene, s nemsokára elhalván, nyomort hagyott maga után. Birtoka kevés volt a családnak, de mint az iparnak hazánkban meghonosítója s néhány évtizeden át művelője, megérdemli az emlékezetet. (Bőjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története. 1891).
Nemzeti Társalkodó, 1837-01-03/1. szám. EGY UTAS SÉTÁJA FEL GYÓGYRÓL VULKÁNIG.
…Más nap a’ Sztrigy kies mellékin keresztül folytattam utamat. Egy órai menés után a’ jó dohányáról, és jeles kőedény gyáráról nevezetes Batizra értem, ’s itten midőn egy felől örömmel lattana mely iparral tökélyesitik a’ veres, fejér ’s bécsinél is talán szebb és jobb fekete edényeket,’s a’ fejérvári pénzverőház számára készített olyan téglákat, melyek az elemek és idő viszontagságait talán a’ római téglánál is jobban kiállják; midőn láttam, hogy az edényeken meglehetős rajzolatok helybeli oláh gyermekek mivé; midőn értésemre esett, hogy azon gyárban csakugyan helybeli hatvan oláhok 20, 25, 30, 35 rf. egész hónapi fizetéssel dolgoznak, a’ köz jóllétet nevelik, ’s annál fogva azon kaján vádat, mi szerint az oláh szorgalomra nem való, oly szépen ’s egyszersmind hasznosan czáfolják meg; midőn megbizonyosodtam arról is, mi szerint ezen gyárnak már Bukarestben ’s Temesvárit lakhelyei vagynak, és ezekből Erdélybe szép summa pénz szivárog bé, kéntelen vagyok a’ gyár tulajdonosát d’ André urat becsülni; de másfelől bosszankodva kérdem magamban hazámfiaitól: ennyi anyagokkal áldott országunkban miért nem tetszik a’ tehetősebbeknek egyenként, a’ szegényebbeknek társaságban ilyen ’s másféle gyárokat alapítni, ’s annál fogva hazánk szegényítése rendalkatjának segítségül nem lenni? boszankodva kérdem magyar lelkű asszonyainktól miért nem elégedhetnek meg a’ honban készített edényekkel, ’s idegen edények vásárlásával is miért nevelik a’ nemzet erőtlenedésit? de utoljára még méltóbb boszankodással kérdem magyar úrfiainkat, hogy miután ők egy burjánnak keserű füstjét egy fúrt vesszőn keresztül szájokban szívni szép tulajdonságnak tartják, miért nem tetszik, most is jó, de utána járással még fájnítható batizi, vinczi, pojánai, vásárhelyi, ’s a’ t. dohányt pipálni, ’s miért küldenek ki csak ezen czikkelyért is e’ szegény hazából annyi ezer forintokat? ’s ily kérdések között ismét szekerembe ülök. (Nagyajtai Kovács István)
Athenaeum, 1839-02-24/16. szám
A’ fazekasmes térség készítményei közt a’ D’Andre úr fattyuporczellán gyáráról valók különösen kitűnők; nem olly keresettek a’ görgényiek, a’ közönséges fazekas készítmények legtöbbnyire még mindig durván és otrombán vannak készítve.

Pesti Hirlap, 1842-09-29/182. szám
Bronz emlékpénzt kaptak: …6) D’André György edénygyára Batizon, Hunyad vmgyében (aranyzott ’s ezüstözött fekete kőedény, egyetlen a’maga nemében).
Erdélyi Híradó, 1843-10-10/81. szám
N. szebeni iparmű-kiállítás. A’ D’Andre úr batizi edénygyára fekete aranyozott ’s ezüstözött kő edényeket küldött be, mellyek a’ tavalyi pesti iparmű kiállításban is bronz emlékpénzzel tiszteltettek meg.
Mult és Jelen, 1843-11-17/92. szám.
Hunyad megye közgyűlése. Déva nov. 8-k.
…Végtére gróf Battyáni Lajos iparegyesületi elnök által ezen megyei batizi kőedény-gyáros D’André Györgynek küldött emlékpénz átadására bizottmány rendeltetik ; —
Hetilap, 1846-10-13/82. szám
Az Ipari műkiállítási díjbírálatok eredménye. Nagy ezüst emlékpénzzel megtiszteltettek: …29. D’ André György és fia, fekete kőedénygyáruk Batizon, Erdélyben.

Kőváry László: Erdélyország statistikája 1. (Kolozsvár, 1847) 219. old
…Kőedény gyár van Brassóban kettő a Fleischer és Pirorini uraké, Görgényben egy b. Bornemiszáé, Batizon egy ifj. gr. Csáki Györgyé. Ezen utolsó, mely D’ Andre György és Ferencz fia gyárnok urak fáradhatlan szorgalma által annyira ment, nem csak Erdélyben első, de egyszersmind a két Oláhhonba és Bécs felé is kezdi kivívni érdemét. Ezen gyár 60 embert foglalkoztat, készít fehér fekete és veres edényt, s legújabban kemenczéket is. A pénzforgás gyárában 30-40,000 váltó rft. évenként. A két hazában 54 raktár részesül czikkeiből. Az 1842-ki pesti műkiállításnál fekete kőedényiért ezüstözött és aranyozott emlék pénzt nyert; egyszersmind azon méltánylatát, hogy minden kiállított czikke azonnal elkölt. Legközelebbről megint igen csinos porczellán féle kandallókkal állott elé iparos gyámnoka. Igen nevezetes körüle az, hogy gyára körül mind helybeli oláh lakosokat és gyermekeket alkalmaz, s hogy azoknak 1841-ben takarék-pénztárt alapíta a derék gyárnok **.)
**) Batiz és Görgény Szindről Torda mellől kapja földét. Brassó helyben, de ennél rosszabb.
A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évi jelentése tagjairól és működéséről 1851-1856. 11 old.
A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÜGYVIVŐI
…D’André Ferencz, kőedénygyárnok Batizon, Erdélyben. 1844.
Magyar Polgár. 1869. január 10.
Törvénykezés. Az erdélyi törvényes királyi ítélőtáblánál, az első polgári osztályú ülésében a következő perek láttattak el 1868. év utolsó hetében: D’André Ferencznek gr. Bethlen Olivér csődtömege elleni 14,957 frt. 76 kr. iránti adósságos ügye;
Hunyad. 1881. október 1.
Meghalt D’André Ferencz szept. 26-án, 75 esztendős korában Maros-Ilyén. Atyja vándorolt volt be Olaszországból és megyénkben Batizon alapította a híres porczellángyárat, mely főként fekete porczellánjáról volt nevezetes. Fiának előkelő nevelést adott, de a híres gyár, különböző körülmények következtében, mégis megbukott a forradalom után. Utóbbi években a megyeszerte jól ösmert öreg D’André járásbírósági végrehajtó volt Maros-Ilyén.
A fekete porczellán-festék titka állítólag a család birtokában van. Nagy család, egészen kiskorú gyermekek is, siratja az elhalt atyát..
Hunyad. 1890. május 31. Útirajzok Hunyadmegyéből (kivonat)
A piskii csatatért elhagyva virágzó, termékeny községek jól mivelt s nagy gyümölcsösökkel benőtt határán száguld keresztül vonatunk. Egymásután maradoznak el Tompa, Bácsi, Batiz községek. Ez utóbbiban már romjai is alig látszanak ama gyárnak, melyben egy vagyonos franczia, D’André még a 60-as években is égette a hírneves batizi fekete porczellánt. A gyár elpusztult, D’André elszegényedett s pár évvel ezelőtt, mint marosillyei bírósági végrehajtó végezte be életét.
Hunyad. 1890. augusztus 23. Rövid kalauz a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat múzeumának látogatói számára.
…A III. szoba 3. sz. szekrényében túlnyomólag a kisbányavidéki és karácsonyfalvi barlangok praehistoricus tárgyait látjuk Téglás Gábor által az akadémia megbízásából teljesített ásatásokból. Sztrigy-Szentgyörgy is képviselve van, Felső Boj barlangjaival együtt. E szekrény tetején látni a Batiz községben 1837—1867-ig virágzott D’André-féle porczellángyár készítményeit. (Schultz József ajándéka)
Descendants of György D'André
Generation No. 1
1. GYÖRGY1 D'ANDRÉ was born Bet. 1780 - 1785 in Olaszország, and died 1847. He married KLÁRA LECHKY. She was born Bet. 1785 - 1790.
Children of GYÖRGY D'ANDRÉ and KLÁRA LECHKY are:
1. FERENC D'ANDRÉ, b. 1806, Kolozsvár; d. szeptember 25, 1881, Marosillye.
2. ÁGNES ANNA D'ANDRÉ, b. 1808, Batiz.
Generation No. 2
FERENC D'ANDRÉ (GYÖRGY1) was born 1806 in Kolozsvár, and died szeptember 25, 1881 in Marosillye. He married (1) ERZSÉBET STELLER. She was born Bet. 1810 - 1815. He married (2) MÁRIA ÁBRAHÁM április 02, 1876 in Marosillye, daughter of JÓZSEF ÁBRAHÁM and ANNA FRANZ-LUDWIG. She was born 1842 in Bácsi.
Children of FERENC D'ANDRÉ and ERZSÉBET STELLER are:
1. KAROLINA ZSÓFIA D'ANDRÉ, b. május 29, 1837, Batiz.
2. KLÁRA AMÁLIA D'ANDRÉ, b. szeptember 30, 1838, Vajdahunyad.
3. ILONA D'ANDRÉ, b. 1845; d. november 01, 1878, Budapest; m. SÁMUEL KREMER; b. Bet. 1838 - 1842.
Children of FERENC D'ANDRÉ and MÁRIA ÁBRAHÁM are:
4. GYÖRGY D'ANDRÉ, b. Bet. 1855 - 1860.
5. JÓZSEF D'ANDRÉ, b. 1862, Batiz; d. november 01, 1877, Marosillye.
6. FERENC D'ANDRÉ, b. 1863, Batiz; d. április 08, 1866, Batiz.
5. MATILD D'ANDRÉ, b. 1867, Batiz.
6. KÁROLY JÓZSEF D'ANDRÉ, b. július 22, 1878, Marosillye.
2. ÁGNES ANNA D'ANDRÉ (GYÖRGY) was born 1808 in Batiz. She married LAJOS VORBES július 29, 1827 in Vajdahunyad. He was born 1802 in Batiz.
Children of ÁGNES D'ANDRÉ and LAJOS VORBES are:
1. LUJZA VORBES, b. 1825, Vajdahunyad; d. szeptember 08, 1849, Vajdahunyad; m. VILMOS SCHELTER, július 27, 1845, Vajdahunyad; b. 1810.
2. LUJZA KLÁRA VORBES, b. június 21, 1828, Vajdahunyad; d. április 06, 1833, Vajdahunyad.
3. KLÁRA BORBÁLA VORBES, b. november 08, 1829, Vajdahunyad; m. HERMAN RIEBEL; b. Bet. 1820 - 1824, Szászváros.
4. GYÖRGY VORBES, b. november 13, 1833, Vajdahunyad; d. április 19, 1834, Vajdahunyad.
5. ADALBERT VORBES, b. november 20, 1835, Vajdahunyad; d. április 04, 1836, Vajdahunyad.
6. JOZEFA AMÁLIA VORBES, b. szeptember 13, 1837, Batiz; d. szeptember 06, 1838, Batiz.
Generation No. 3
3. GYÖRGY D'ANDRÉ (FERENC, GYÖRGY) was born Bet. 1855 - 1860. He married KATALIN EHRMANN. She was born Bet. 1860 - 1865.
Children of GYÖRGY D'ANDRÉ and KATALIN EHRMANN are:
1. ZSÓFIA MÁRIA4 D'ANDRÉ, b. április 04, 1884, Marosillye.
2. PÉTER LÁZÁR D'ANDRÉ, b. december 28, 1885, Szászváros.
3. MATILD3 D'ANDRÉ (FERENC, GYÖRGY) was born 1867 in Batiz. She married MÁRTON DEHELEAN május 09, 1886 in Vajdahunyad, son of PÁL DEHELEAN and ANNA SACKS. He was born 1863 in Temesvár.
Children of MATILD D'ANDRÉ and MÁRTON DEHELEAN are:
1. ILONA MATILD4 DEHELEAN, b. április 03, 1887, Bácsi.
2. LUDMILLA ANNA DEHELEAN, b. március 30, 1889, Bácsi.
3. ARTÚR GYÖRGY DEHELEAN, b. április 19, 1891, Bácsi; d. május 23, 1891, Piskitelep.
4. TAMÁS PÁL DEHELEAN, b. május 16, 1892, Bácsi.
5. MÁRIA MATILD DEHELEAN, b. december 13, 1895, Galacz