Közkórház 1849-1931

   Mikor jöhetett létre Déván az első kórház vagy ispotály, az nem lehet tudni. Tény az, hogy az 1849-es piski csata után feljegyeztetett, hogy a sebesülteket a dévai kórházba szállították. Az első kórház a róla elnevezett utcában volt a Patak utca sarkán. 1880 tavaszán határozza el Déva vezetősége, egy új kórház építését. Az első épület felhúzása után, különböző melléképületeket emeltek szükségből, és így jött létre a ma régi kórház néven ismert épület.

    Közlöny, 1849. június 15.
   Február 9-kén a’ piski csatából mintegy 340 sebesült vitetvén be Dévára, harmadnap múlva mindnyájan az ellenség kezeibe estek. Hosszas volna elősorolni a’ durva bánást; röviden csak annyit, hogy kíméletlenül verték a’ tehetetlen sérülteket, ’s elrabolták mindenüket, — a’ rósz bánás és gondatlanság miatt alig maradt meg 170, a’ holtakat a’ temetőn kívül temették. 

    Vasárnapi Újság. 1856, november 9. Déva
   Amint látom, Déváról eddig lapjainkban soha semmi említés sem volt; pedig itt is adják magukat olly események elő, mellyek megérdemlik a közzétételt. Illyen az is, hogy jelenleg kis városunk kórházzal dicsekszik. Valójában községünknek e nemes tette követésre méltó. Vajha minden községben a tehetősnek, felesleg valóiknak egy részét odaadnák s kórházat építtetnének.

    Ellenőr. 1873-08-10/184. szám. Déva, aug. 7.
   T. szerk. ur! Idei aug. hó 5-ki 179-ik számú becses lapjában egy közlemény jelent meg a Hunyadmegyében jelenleg uralgó cholerajárvány mibenlétéről, melyben a többek között az hozatik fel, „hogy Hunyadmegyében a járvány kezdetétől fogva 2240 betegülési eset fordult elő, ebből elhalt 1060 — továbbá az is hírként terjesztetik, hogy magában Déva városában jur. hó 21-ig 711 egyén halt volna el. (Ez sajtóhiba volt 71 helyett.) Ezen szárnyra bocsátott hírrel szemben s az igazság felderítése tekintetéből erkölcsi kötelmének ismerte aláíírt egészségügyi bizottság kijelenteni, miszerint az „Ellenőr“ idézett számában megjelent czikkben felsorolt számok nem alapulnak az igazságon, amennyiben az itten számbavett hivatalos adatok tanúsítása szerint a cholerajárvány kiütése óta Hunyad megye egész területén — Déva városát is beleszámítva — július hó 21-ig összesen csakis 1530 betegülési eset fordult elő, a halálozások száma pedig nem 1060 hanem csakis 633 volt. Ami a Déva városában eddigelé előfordult halálozási és betegülési esetek számát illeti, szükségesnek tartottuk megjegyezni, hogy július hó 21-ig megbetegült 200 egyén, ebből meggyógyult 101, meghalt 68, gyógykezelés alatt maradt 31. Ugyanezen alkalommal szükségesnek tartottuk a lapokban terjesztett számos valótlan hírrel szemben, a cholera-járvány állásáróli kimutatást, hivatalos adatok nyomán, a következendőkben feltüntetni. Az egész idő tartama alatt Hunyad megye területén aug.1 hó 5-ig megbetegült 3750, meggyógyult 1364, meghalt 1653, gyógykezelés alatt maradt 733 egyén. Déva városa egészségügyi bizottsága nevében. Márkosy Károly, bizottsági jegyző.

   Hunyadmegye dévai közkórháznak évi jelentés 1878-ik évről. „A dévai közkórház 60 betegágyra van szervezve, ezen ágyak 2 nagyobb 5 kisebb szobában vannak elhelyezve, a szobák kicsinyek, alacsonyak elég világossággal; ventilatív készlettel nem bírnak, a beteg ágyak egyik a másik mellé oly közel van elhelyezve, hogy az egyes beteg légcseréjére szükséges jó és elegendő levegő hiányzik. A betegágyi létszámhoz semmi arányban nem álló, nagy betegforgalom mellett, kivált a téli hónapokban számos betegeket hely hiány miatt vissza kell utasítani, és a felvetteket külön osztályozni nem lehetvén, belső és külső, ragályos és nem ragályos betegségben sínlődők egymás mellé jutnak.
   A korházi szobák rossz levegője, nem különben a betegnek el nem választása által, a kórházban orbáncz, és mirigydagok igen gyakran fordulnak elő, tiszta sebek üszkösösödnek, nem ritkán scorbut mutatkozik, melynek elharapódzása csak az illető betegek eltávolítása által akadályoztatik meg, de mi legsajnosabb gyakran valamely jelentéktelen vagy külbajban szenvedők magában a kórházban a ragályos, fertőző betegséget megkapják, és mint ezen évben is több esetben történt, azoknak áldozatai lesznek.
   Ily viszonyok közt a dévai közkórház czéljának csak részben felel meg, nagyobb műtét, arra való helyiség és a fertőzött lég miatt, nem foganatosítható, a halandóság aránytalanul, vagy a kezelés eredményére nézve, az orvos felelősséget nem vállalhat; a miért is múlhatatlanul szükségessé válik az intézet helyiségének kedvezőbb változtatásáról mielőbb gondoskodni.”
   Ezek után több statisztikai kimutatás készült el különböző kritériumok szerint: betegforgalom, gyógyeredmény, a betegség neme, a betegek neme, a beteg kora, a beteg vallása, a beteg illetősége, havi forgalom, ápolási idő, kiadások, költségek aránya.
   Nézzük a betegségek nemét:
- Légzési szervek bántalmai 147
- Vérkeringési szervek bántalmai 1
- Emésztési 138
- Máj- és epeutak 9
- Lép 7
- Hurszervek 10
- Ivar 35
- Agy és idegrendszer 2
- Bőrbántalmak 70
- Mozgási szervek 68
- Alkoti betegség (bujakort ide nem számítva) 99
- Bujakor 343
- Őrülés 4
- Sebészet esetek 92
- Fülbetegség 5
- Szembaj 9
- Haldokolva hozatott be 7
Összes létszám 1046. Vidám város lehetet Déva, ha a betegek harmada szifiliszes volt. Vigasztalhat azonban, hogy 775 beteg görögkeleti vallású volt.

   Hunyad, 1880. szeptember 18. Kórház-építés.
  A tavaszi közgyűlés egy új és czélszerűbb kórház építését határozván el, a tervezett költségvetés és fedezet megállapítására kebeléből kórházépítő bizottságok küldött ki azon utasítással, hogy munkálatát már az őszi közgyűlésnek mutassa be. Ezen bizottság a főispán úr elnöklete alatt f. évi szeptember 9-ikén tartá ülését. A tagok more patrio, nagyon gyengén jelentkeztek…
….A kevés megjelent tag dr. Sólyom Fekete Ferenc, Csáklány György, Dobai Ferenc, Hollaki Arthúr, a tiszti és kórházi főorvos, mindamellett komolyan hozzá fogott a tanácskozáshoz és az utolsó által elkészített terjedelmes javaslat egyes pontjait, egész estig tartott tárgyalásban részletesen megvitatván a kórház elhelyezése, terjedelme, beosztása valamint a költség fedezésére tervezetet készített és azt elfogadás végett a megyei bizottság elé fogja terjeszteni. Ezen tervezet főpontjai rövid vázlatban a következők:
   A kórház a szászvárosi út végén, az országúttól jobbra 55 méternyire bent kis magoslaton lesz építendő, elől angol kerttel, az udvar parkírozva és faültetvényekkel ellátva. A kórház 100 betegágyra lesz berendezve, külön 50-50 betegágyat számláló férfi és női osztállyal. Az egyes betegek által elfoglalandó tér, légűr, világítás, a légújulás és szellőztetés, fűtés és egyéb fontos viszonyokra nézve a hygiénia követelményei szorgosan szem előtt tartandók.
Ezen alapelveknek teljesen megfelelő, Adler Károly mérnök által díj nélkül, elismerésre méltó készséggel és szakértelemmel elkészített emeletes- és földszinti épület tervrajzai közül a földszinti épületé lőn elfogadva.
   Ezen épület felépítése, nevezett szakértő szerint, 73.000 frtba. Kerülne, de a bizottság meggyőződésének ad kifejezést, hogy ha az anyagok megyei birtokosoktól a megye által megvásároltatnak és közmunka-erővel az építés helyére szállítatnánk, az építés 50.000 frttal. bizton kivihető.
Ezen költség fedezetéül szolgáljon a régi kórházi alapkar még meglevő körülbelül 8000 frt, a megyei betegápolási alapból megtakarított 10000 frt, a megyei közmunka erőnek pénzbe váltott 1/12 része három év alatt, a régi kórház eladási ára, önkéntes adakozások, tánczmulatságok, hangversenyek, műkedvelő előadások.
   Végre a pénzügyminisztériumhoz kérelem intéztessék, hogy az állami jótékonyczélú sorsjáték tiszta jövedelmének egy része ezen czélra határoztassék.
Mint fenn említettük, ezen javaslat melynek minden egyes pontja teljesen kivihető, az őszi közgyűlésnek be fog mutattatni és egy kis jóakarat mellett, mely minden esetre meg vagyon 1-2 év lefolyása alatt már álland az önzéstelen jótékonyságnak szentelt új megyei intézetnek tágas és czélszerű nagy hajléka.

                                                                                                                        A régi kórház a Patak utca sarkán. Rajta évszám: 1854.

   Hunyad, 1880. november 6. A dévai közkórház 60 ágya mind be lévén telve, a folytonosan jelentkező betegek helyhiány miatt már egy hét óta visszautasítatnak. Nehogy a szegény betegek a mostani téli időben az utat ok nélkül tegyék, az igazgatóság felterjesztést tett az alispáni hivatalnál, miszerint a községi elöljárók oda utasíttatnak, hogy csakis a náluk jelentkező súlyosabb belső betegeket küldjék be a kórházba, a nem veszedelmes külső betegeket pedig egyelőre a járási, illetőleg körorvosok által gyógykezeltessék.

   Hunyad, 1881. február 26. Pótkorház Déván. Múlt hó óta Déván a hólyagos himlő néhány esetei mutatkoztak. Habár e betegség mai napig szorványosan lép fel, nehogy járvánnyá fajuljon s a városi hatóságokat készületlenül találja, az egészségügyi bizottság dr. Reichenberger elnöklete alatta e hó 22-én ülést tartott, melyből kifolyólag a városi hatóságnak javasolta, hogy rendeztessék be egy pótkórház oly himlős betegek számára, kik hajlékkel nem bírnak vagy otthon nem ápolhatók; ezen kórház láttassék el minden szükségessel; a betegek kezelése a városi orvosra bizattassék; valamennyi városi lelkész, orvos és tanító felhivassék, mikép az előforduló himlő-eseteket a városi hatóságnál azonnal bejelentsék; a kórház létesítése a szegényebb sorsú lakosoknak tudomására hozassék, a költségekre nézve pedig a megyei betegápolási alapból előleg keressék.
   Miután ezen javaslatok most csak óvóintézkedések életbeléptetéséről szólanak s a betegség mai napig járvány alakot még nem öltött, az egészségügyi bizottság egyelőre járvány bizottsággá nem alakul.
   A városi hatóság fennebb leírt javaslatokat elfogadván, a pótkórházat a Görög-városban levő Keresztes-féle házban be is rendezte, hol mindjárt két beteg ápolás alá is vétetett.

   Hunyadmegye tavaszi rendek közgyűlése 1881. június 1-én. (kivonat)
  …A tervezett dévai új kórház építésére sem a betegápolási alap megtakarított részét nem engedélyezi a belügyminiszter, sem az államsorsjátékból leendő segélyezést nem helyezi kilátásba…

   Hunyad, 1881. július 2. A dévai közkórházban 1879 végével maradt 34, 1880-ban felvétetett 1034, lett összesen 1068 beteg. Gyógyeredmény tekintetében: teljesen gyógyult 709, javulva távozott 173, gyógyulatlanul távozott 44, meghalt 49, haldokolva s mint hulla hozatott 7, az év végével ápolás alatt maradt 48, összesen 1068.

   Hunyad, 1881. szeptember 3. Túlhajtott verseny. A dévai közkórház részére szükséges gyógyszerek szállítása iránt f. hó 1-én tartatott meg az árlejtés. Részt vettek az árlejtésben Lengyel és Nádasdy gyógyszerészek. Lengyel 66, Nádasdy 67 százalékos árleengedést ígért. Megkapta a szállítást Nádasdy.

   Magyar Polgár, 1882. május 27. Hunyadmegye közigazgatása a múlt évben. Déva, 1882. május 25.
   A múlt évi közegészségi állapot nem jelezhető kedvezőnek. A hólyagos himlő három járásban fajult járvánnyá. Az áldozatok nagyobbára 7 éven aluli gyermekek voltak. Az orvos-rendőri intézkedések minden községben a lehető szigorral tétettek meg, de az elkülönítés merőben lehetetlen lévén, nem lehetett kellő foganatuk. A hólyagos himlőn kívül gyakoriak voltak még, nagyobbára ugyanabban a három járásban, a roncsoló toroklob, vörheny, váltóláz és hökhurut (szamárköhögés) esetek is. Beoltatott 9343 gyermek; nem sikerült az oltás 348-nál.
   A dévai közkórház betegforgalma 1198, a körösbányaié 491 volt. Különböző halálokok által meghalt a megyében 7494 egyén; ebből férfi 3860, nő 3634, nem orvosoltatott 7 éven aluli 1906, felüli 1720; erőszakos halállal múlt ki 36, halva találtatott 10.

  Ellenzék, 1882. július 11. Himlőjárvány Hunyad megyében.
  Mint lapunkat értesítik, Hunyad megyében is nagy mértékben dühöng a himlő-járvány. Hetek óta intézkedések tétetnek a hatóságok részéről a járvány megakadályozására. Legújabban a helybeli egyetem orvoskari dékánjához jött átirat Hunyad megye főispánjától járványorvosok ajánlata végett. A dékanátus erre dr. Bikfalvi Károlyt és Hegyesi Béni szigorló orvost ajánlta, kik már a legközelebbi napokban a járvány színhelyére utaznak.

   Hunyad, 1883, május 12. Csontvázat találtak Déván f. hó 3-ikán a megyei közkórháznál folyó építkezések alkalmából, a föld színe alatt alig két lábnyi mélyen. A csontváz nem nagyon régi, s mész réteggel volt lefedve. Azon a telken még 50 esztendő előtt is korcsma állott, s nem valószínűtlen, hogy valamely bűntett áldozata lehetett az illető egyén. A kórház igazgató főorvosa azonnal jelentést tett a kir. törvényszéknél.

   Ellenzék, 1884. július 14.
   Hunyadmegye közigazgatási bizottsága a kolera ellen óvintézkedéseket rendelt el. A baj ugyan még nincs a megyében, de azért az óvintézkedések soha sem elég koraiak.

   Ellenzék, 1886. február 16. Hírek Hunyad megyéből.
Az egészségi állapot a megyében nem mondható a legjobbnak. A difteritisz megszűnt ugyan járványszerűen három-négy községben s szórványosan még fel felüti fejét a megye több helységében.

   Magyar Polgár, 1887. június 13. A dévai közkórház forgalmáról adjuk a következő hivatalos jelentést: április hó végével volt ápolás alatt 67 beteg, májusban felvétetett 91, ápoltatott tehát összesen 158 beteg. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 72, javulva 16, gyógyítatlanul 9, meghalt 5 egyén, maradt ápolás alatt 56 beteg. Az összes ápolási napok száma 2047.

   Magyar Polgár, 1887. december 19. Új állás.
A hunyadmegyei közig. bizottság december havi ülésében a megyei főorvos előterjesztette a dévai közkórház igazgató főorvosának azon javaslatát, hogy a segédorvosi állomás rendszeresíttessék, mert az 1200-nál nagyobbra menő betegforgalom mellett nem végezheti egyedül a teendőket. Az ülés beleegyezőleg fogadta a javaslatot, s engedélyezi a kért állomást annál is inkább, mivel a megszüntetendő főápolói és helyettes orvosi fizetésekből kitelik a leendő segédorvos javadalma.

   Ellenzék, 1889. November 11. Hunyad megyéről.
  Pogány György főispán a napokban indult vizsgálati körútra a vármegyében. A dévai közkórházat szerdán délelőtt vizsgálták meg Pogány György főispán, dr. Balogh Pál főorvos és Hollaki Arthur főjegyző. A vizsgálat, mely ez összes kórházi ügykezelésre kiterjesztetett, két óra hosszat tartott, s a vizsgáló bizottság teljes megelégedéssel hagyta el a kitűnően vezetett kórházat.

    Hunyad, 1892. április 9.
   A kórház-építési ügy, hála főispánunk hathatós közreműködésének, kedvező fordulatot vett. Báró Szentkereszty György főispán, múlt hónapban, a megyei közkórházat, előleges bejelentés nélkül meglátogatván, azt minden részletben megvizsgálta és a talált rend és tisztaság felett, ismételten megelégedését kifejezte. Az épület czélszerűtlensége, a kellő világosság és levegő nélküli szobák túlzsúfolása, a betegek elkülönítési lehetetlensége és egyéb, a „Hunyad"- ban gyakran elősorolt hiányokat észlelvén, ő méltósága más napon az igazgatóval hosszasan értekezett, a kórház-építési ügy állásáról tüzetes felvilágosítást vett és megígérte minden tőle kitelhetőt megtenni, hogy a megye megfelelő kórházat nyerjen.
    Az ígéretet azonnal a tett követte, ő méltósága ezen ügyben személyesen és legjobb sikerrel eljárt Budapesten a minisztériumnál és mint biztos kútforrásból értesülünk nemsokára leérkezik a miniszteri leirat, mely az őszi közgyűlés határozatát elvileg jóváhagyván, a részletes terv és költségvetés felterjesztését elrendeli.

   Magyar Polgár, 1892. október 24. (kivonat)
  A belügyminiszternek azon értesítése, melyben tudatja, hogy a pénzügyminiszter intézkedett, hogy a felépítendő vármegyei közkórház valamelyik későbben rendezendő állami jótékony célú sorsjáték jövedelméből leendő részesítésre legfelsőbb helyen javaslatba hozas¬sék, örvendetes tudomásul vétetett. Ezzel lehetősége van nyújtva azon rég táplált óhajnak, hogy Déván egy, a kór kívánalmainak megfelelő közkórház építtessék, mely felette érezhető szükséget képez.

    Építészeti szemle, 1893-05-31/5. szám.
   Déván építendőközkórházra 4 pályamű érkezett be és pedig a) „Hygie“, b)„Gyógyítsunk“, c) „Nyelvében él a nemzet“ és d) „Erdély“ jeligék alatt. A pályaművek megbíráltatván, az 500 forintos első díjat „Hygie“ jeligés pályamű nyerte el, melynek szerzője Adler Károly Miskolc város főmérnöke. A többi pályaművek a második díjra sem találattak érdemeseknek.

                                                                                                Adler Károly, 1849 Pest - 1905 Miskolc

   Déva és Vidéke, 1894. január 25.
  A megyei közkórház létesítése a magas kormány bölcs intézkedése folytán egy boldogabb időre halasztatott: — hiába volt a kórházi főorvosnak ez életkérdéssé vált ügyben minden nemes törekvése, hiába tárta föl égető szükségét egy nagy megyei közkórház fölépítésének, süket fülekre talált annál az illetékes hatóságnál, hol a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésére az érzék nincs eléggé kifejlődve.
   A kórház helyisége szűk és a lábadozó betegeket, kiknek még nyugalomra volna szüksége, kénytelen a gondnokság elbocsátani, hogy illetőségi helyükre visszamenjenek.
   Most a napokban egy ilyen lábadozó beteget bocsájtottak útnak, vékony ruházatban, félig meggyógyulva, s nem bírt tovább elhatolni, — a Sólymos felé vezető utón összerogyott, megfagyott.
   Egy másik szintén útnak volt bocsájtva és fölhívatott a polgármesteri hivatal, hogy az illetőt falujába szállíttassa el, — ez ellen az eljárás ellen nem volna kifogás, csak a gondnokságnak jó előre kellene értesíteni a hivatalt, hogy pár nap múlva egy meggyógyult beteg lesz elszállítandó, hogy a polgármesternek legyen ideje az illetőt legalább takarókkal ellátni, hogy az ilyen veszett hidegben ne legyen kitéve a megfagyásnak; — most azonban az elbocsátott egyén igazolványával beállít a polgármesteri hivatalba s kéri követeli hazaszállítását, — míg ez irányban az itteni rendszer mellett intézkedés történhetik, el kellene helyezni a nyomorultat valahova: de nincs hely, nincs menház, ha csak abba a pinczébe nem teszik le, hova az elcsípett tolvajokat, garázdálkodó korhelyeket szokták éjjeli nyugalomra elhelyezni.

   Déva és Vidéke, 1894. április 26. Megyei közgyűlés.
  Hunyadvármegye törvényhatósági bizottsága, a Déván építendő vármegyei új közkórház ügyében f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott. A belügyminiszter ugyanis a vármegyének múlt év október havi közgyűlésében hozott azon határozatát, hogy a kórház építési költség fedezésére szükséges 100.000 frtos kölcsön évi 4850 frt. annuitásai, 4000 frt erejéig az ebadó alapból, ezen felül pedig az ápolási díjak némi felemelésével a kórházi pénztárból s a mennyiben az sem fedezné az annuitások összegét, megyei pótadó útján fedeztessék, nem hagyta jóvá; mert a miniszteri leirat szerint, a földmivelésügyi miniszter nem volt hajlandó hozzájárulni, hogy az első sorban állattenyésztési czélokra fordítandó ebadó alap 4000 frt. erejéig, a kórház építési költségeire leköttessék.
   A földmivelésügyi miniszter ezen álláspontját azzal indokolja, hogy miután az ebadó-alap a szabályrendelet értelmében első sorban állattenyésztési czélokra fordítandó jóllehet, hogy annak terhére a vármegyében három állatorvosi állás már rendszeresíttetett, de miután a vármegyében ez ideig még csak öt állatorvosi állás van rendszeresítve, az állattenyésztés érdekében és az állategészségügyi törvény követelményeinek megfelelőleg még szaporítani kívánja azok számát. Már pedig az ebadó évről-évre csökken s az eddig tett tapasztalatok szerint, vármegyénkben évi 5—6000 frtra lehet csak számítani.
   Azon esetben tehát, ha a kórház építési költségeire az ebadóból évi 4000 frt köttetnék le, az adó csökkenése folytán tulajdonképpeni rendeltetési célját nem lenne képes teljesíteni.
   Ezen indokból a belügyminiszter utasította a vármegyét, hogy olyan értelmű határozatot hozzon, miszerint a 100.000 frtos kölcsön 4850 frtos annuitásai, az ebadó-alap évi jövedelmének csak fele része erejéig fedeztessék az ebadó alapból.
   Ezen kérdésben kellett tehát a vármegyének sürgősen határozni, mert a kölcsön iránt kötendő szerződésre nézve a magyar jelzálog hitelbank kötelezettsége f, hó végével lejár.
   Az alispán előterjesztésére a főispán rendkívüli közgyűlést hívott össze, melyen tehát újólag tárgyalás alá vétetett a vármegyei új közkórház ügye. A közgyűlésen alig voltak 50-en, s alig tartott 30 perczet. A belügyminiszter leiratának felolvasása után, a közgyűlés minden vita nélkül egyhangúlag elfogadta a kórházi építő bizottság és az állandó választmányi véleményét és határozattá emeltetett, hogy a 100.000 frtos kölcsön annuitásai az ebadó-alap jövedelmének fele részel erejéig az ebadóból, ezen felül pedig az ápolási díjaknak némi felemelése után a kórházi pénztárból, amennyiben pedig az elősorolt jövedelmek az annuitások összegét nem fedezik, évről-évre megállapítandó pótadó útján fedeztessék.
   A tiszti főügyész indítványára még kimondatott az is, hogy miután ezen fontos közérdekű ügy további halasztást nem szenvedhet a hozott határozat csak birtokon kívül fellebbezhető meg.

   Déva és Vidéke, 1894. szeptember 20.
  A dévai közkórház építési tervezete a belügyminisztérium építészeti osztásától leérkezett, tehát kora tavasszal megkezdhető lesz e nagy fontosságú életkérdést képező közintézet építésé. Már aggódni kezdtünk, hogy úgy járunk vele, mint az állami leányiskola terveivel, melyeket sok sürgetés daczára se bírtunk ideje korán megkapni s ezért késett a berendezés is oly sokáig; leányiskoláról lévén szó, megtekintettük a tantermeket és azok az elemi osztályokba oly kisméretűeknek terveztettek, hogy ha még pár tanítvány jelentkezett volna, azoknak már nem lett volna hely; ez mindabból a takarékosságból származik, mely költségvetéseinél milliókat áldoz katonai czélokra, de közművelődésre szentelt épületeknél filléreskedik. Így történt ez épületnél is, hogy betartassák az előirányzott összeg, 80 centiméterrel szűkebbre szabtak a termeket, mint ahogy az eredeti tervben előírva volt.

   Déva és Vidéke, 1894. október 4. Árlejtési hirdetmény.
  Hunyadvármegye által építendő közkórház építési munkáira 1894. október hó 20-ik napjára ezennel zárt ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az építési összes költség 109,329 frt 86 kr, azaz egyszázezerkilencszáz háromszázhuszonkilencz forint 86 kraj-czárban van megállapítva.
1.Az árlejtésben részt vehetnek mindazon szakértő iparosok, kik üzletük folytatására hatósági engedélyt nyertek.
2. Az ajánlat csak az összes építési munkákra tehető.
3. Ajánlattevők kötelesek ajánlataikat az „Általános feltételek 5. §-a, valamint annak kiegészítésül szolgáló 43. §-ban megszabott módon kiállítani; különösen tisztán és minden kételyt kizáró módon kiteendő az ajánlatban számokkal és betűvel
azon százalék; melynek a költségvetési összegből való leengedése, esetleg felülfizetése mellett az ajánlat tárgyát képező munkákra vállalkozik.
4. Ajánlattevő köteles ajánlatában kijelenteni, hogy az összes építkezésért megajánlott százalékos árleengedés vagy árfelemelés alapján kiszámítandó vállalati összeg egyszersmind oly átalány összeget képez, melyért az összes építkezéseket terv szerint végrehajtani hajlandó.
5. Minden ajánlattevő köteles bánatpénz fejében az előirányzott összegnek 5%-át ajánlatához csatolni, esetleg Hunyadvármegye kebli pénztáránál letenni s az erről nyert elismervényt ajánlatához csatolni. Bánatpénzül vagy készpénz, vagy a kormány által bánatpénzül elfogadhatónak megjelölt értékpapírok fogad tatnak el.
6. Távirati úton küldött ajánlatok nem vétetnek figyelembe.
7. Az építési bizottság tetszésétől függ a benyújtott ajánlatok közül bármelyiket, az ajánlati összegre való tekintet nélkül, elfogadni vagy el nem fogadni.

   Déva és Vidéke, 1894. október 25. Megyei közkórház.
   A Déván építendő közkórház építési munkálataira beadott pályázatok f. hó 20-án délután 3 órakor bontattak fel, a beadott pályázatok közül csak a Kocsis Lajos aradi műépítész és Czakó és Társa építészek ajánlata volt figyelembe vehető; a két pályázati ajánlat közül a Czakó és Társa által beadott, körülbelül 800 frt árleengedést tüntetett fel, de, miután a pályázati feltételekben kimondatott, hogy a kórház bizottságának a pályázók közül tekintet nélkül az árkülönbözetre, joga van választani; tekintettel arra, hogy Kocsis Lajos Déván már több rendbeli építkezést teljesített kellő szakértelemmel, megbízható pontossággal, tehát a bizottság többsége egy szavazat ellenébe a kórház építésével Kocsis Lajos építészt bízta meg.
   Az építési munkálatok még ez év folyamán megkezdetnek és 1895. év szeptember havában a kórház a közhasználatnak át fog engedtetni.

   Déva és Vidéke, 1895. október 31.
  A közigazgatási bizottság f. hó 22-én rendkívüli ülést tartott, melynek egyedüli tárgya a közkórház átadása körül forgott. Határozatba ment, hogy f. hó 31-én egy
szemle tartassák abból a czélból, vajon a kórház egészségügyi szempontból alkalmatos-e arra, hogy még az ősz folyamán belé lehessen költözködni.
   A közkórház építése 1894. őszén kezdetett meg, az alapmunkálatok a múlt évben készen voltak; a felső építkezés kora tavasszal megkezdvén, az épület augusztus havában fedél alá került. A f. évben nálunk oly forró nyár volt kevés esőzéssel, milyenre alig emlékezünk, tehát ezen a száraz nyáron az összes épületek kiszáradtak és felesleges azon vitatkozni, hogy egészség-ügyi szempontból megfelel-e czéljának, át lehet-e a betegeket költöztetni?
   Még ha ez az aggodalom fennállana is, akkor is az új kórház úgy egészségügyi, mint más szempontból is jobban megfelel céljának, mint a régi. Miért húzzák, halasztják tehát az átvételt, ha más lényeges ok nem gátolja az átadást. Minden esetre célszerűbb most ősszel, mint kora tavasszal eszközölni az átköltözést. Az egészségügyi szempont e kérdésnél sokkal lényegesebb.

   Déva és Vidéke, 1895. november 7.
  A közkórház sorsa eldőlt, amennyiben el lett határozva, hogy a régi közkórházból a betegek most november havában átköltöztessenek. Csak helyeselhetjük a szakértő bizottság ez intézkedését, mert, a régi kórházat egészségügyi szempontból már rég be kellett volna falazni, nemhogy még továbbra is betegek gyógyítására használni fel.
   Az új közkórház alapzatmunkálatai már 1894. év őszén be lettek fejezve, az épület már ez év július havában tető alá került, a hosszú, száraz nyári időben teljesen kiszáradt, úgy, hogy semmi aggódnia nőin merülhetett fel, hogy az épület nedvessége ártani fog a betegeknek. De he nem is száradt volna ki tökéletesen, ez nem lett volna a betegekre olyan káros, mint a levegő hiánya, melyet a régi közkórházban élveznek, a hol egy 6 köbméter űrtartalmú szobában 20 beteg szívja be a kevés levegőt, míg ellenben az új kórházban ugyanennyi betegre 20 köbméter űrtartalmú terem áll rendelkezésre.

   Déva és Vidéke, 1895. november 7. Megyei közgyűlés.
   F. évi május hó 25-ik napjára Hollaky alispán, a főispán intézkedésével rendkívüli közgyűlésre hívta meg a törvényhatósági bizottság tagjait, — a gyűlés egyetlen tárgya lesz a dévai közkórház felépítésénél többletmunka címén fel merült költségtöbblet fedezete céljából felveendő 9000 frt kölcsönt és annak visszafizetésére vonatkozó határozathozatal.

    Magyar Polgár, 1896. november 17. Árvaház a volt közkórházban.
   A dévai nőegylet, mint levelezőnk írja, már régóta tervbe vette egy megyei árvaház létesítését, azonban sok időn át vajúdott az ügy. Végre br. Szentkereszty Györgyné szül. gr. Kornis Klementina vette kezébe a nőegylet vezetését, mint annak megválasztott elnöke és sikerült a nemes grófnénak az eszmét megvalósítani. Fáradhatatlan buzgóságával, a vármegye támogatása és egyesek adományai folytán megalakította az árvaházat.
Hunyadmegye új közkórházat építtetvén, a régi kórházi helyiségeket az árvaház rendelkezésére bocsájtotta, amelynek lélekemelő megnyitása ünnepélye f. hó 15-én d. u. 2 órakor folyt le.

   Déva és Vidéke, 1897. november 11. Hunyadvármegye közkórháza Déván.
  Szám 1576 — 897. Versenytárgyalási hirdetmény.
   Hunyadvármegye dévai közkórháza 1898. évi szükségletei biztosítására a versenytárgyalás ezennel kiíratik és a zárt írásbeli ajánlatok benyújtására f. 1896. november hó 20 ik napjának délután 3 órája tűzetik ki a midőn is az ajánlatok bizottsági meg¬nyitása a kórház igazgatói irodában meg fog történni.
   A külön beadandó egyes zárt ajánlatok tárgyai a következők:
1. Ágy és fehérneműek szállítása. Kikiáltási ára 1848 frt óvadék 185 frt készpénzben.
2. Irodai és egyéb szükségletek. Kikiáltási ára 1591 frt 80 kr. óvadék 160 frt készpénzben.
Minden zárt ajánlat, a fent kiirt óvadékon kívül, az ajánlott százalékot betű és számmal kiírva, ezenkívül vállalkozó azon nyilatkozatát kell tartalmazza, mely szerint vállalkozó az ár lejtési ís szerződési feltételeket teljesen ösmerve, magát azoknak aláveti.
Az árlejtési és szállítási feltételek mai naptól fogva a kórház gondnoki irodában betekinthetők.
Déva, 1897. november hó 1-én. Az igazgatóság

   Pesti Hírlap. 1897-12-09/340. szám. Orvosi fizetések.
   Bizony-bizony nem valami jól folynak az orvosok dolgai sem, különösen a vidéken, a járásokban és a kisebb városokban. Igen csöndesen éldegélhetnek, akár letették a tiszti orvosi vizsgát, akár pedig nem. Pedig eddig az volt a hit, hogy azok, akik tiszti orvosi vizsgát tesznek, hamarosan boldogulnak. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy járásorvos és városi orvos csak az lehet, aki a doktori diplomán kívül még tiszti orvosi képesítéshez is jut. A kvalifkáció tehát nagyobb lett, de mit ér ez, ha a járrásorvosokat és a városi orvosokat legnagyobb részben még mindig rosszul fizetik. Erdély néhány járásában hiába hirdetnek pályázatokat, mert pályázó nem akar. Egyszerű orvos, aki talán hajlandó volna elfoglalni az állást, nem kell, az az orvos pedig, aki már tiszti orvosi vizsgát is tett, nem pályázik. Az állások tehát nincsenek betöltve s az orvosok, ilyen vagy olyan okból, nem jutnak álláshoz. Hogy milyenek a fizetések Erdélyben, azt Déva város pályázati fölhívása is bizonyítja, amely szerint a városi orvos javadalmi száma Déván évi kétszáz forint. Ha tehát valaki nyolc évig gimnáziumba jár, azután elvégzi az egyetemeit, leteszi az orvosi vizsgát, ráadásul a tiszti orvosivizsgán is keresztülgázol, akkor kilátása van arra, hogy Déván városi orvos lehet és kétszáz forint évi fizetést kap. Ilyen viszonyok között az anyák alighanem meggondolják magukat és nem szülnek olyan fiúkat, akikből orvosok lennének.

   Déva és Vidéke, 1898. június 2. Pályázati hirdetmény.
   A dévai megyei közkórháznál rendszeresített ellenőri állásra pályázatot hirdetek.
  Felhívom mindazokat kik ezen 700 frt évi fizetéssel javadalmazott állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I t. czikkben körülirt minősítésüket s eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat hozzám legkésőbb folyó évi június hó 15-ig annyival is inkább nyújtsák be, mivel az elkésetten be nyújtott folyamodványok figyelembe nem vétetnek.
Déván, 1898. évi május hó 19.
Hollaki Arthur alispán.

   Déva és Vidéke, 1899. december 21.
   Régi nóta:
„Pesten jártam iskolába“
Térdig jártam a rózsába“
ezt most így lehetne travesztálni:
„Déván jártam iskolába,
Térdig jártam pocsolyába.“
   A Hunyadi úton, a közkórház felé és azon túl is térdig eső sárban gázol az ember; sajnálattal nézzük a szegény iskolába járó gyermeket, kik csaknem elmerülnek a sártengerbe. Ez abnormális állapot onnan ered, mert az útmentén a vízárkok bedugultak, a víznek lefolyása nincs. Ajánljuk becses figyelmébe az illető hatóságnak, melynek kezelése alá ezen útszakasz tartozik.

    Hunyad, 1900. szeptember 15. A kórházi levezető csatorna kitoldása.
   A dévai közkórházból a piszkos víz vezetésére a csángótelep melletti árokig, mely az úton át húzódik a Cserna felé, egy földalatti csatorna szolgál; a csatorna végénél a kifolyó víz bűzhödtté vált és annnyira kellemetlen szagot terjesztett, hogy a közeli lakók panasza folytán a rendőrség elrendelte, hogy a csatorna még 22 méterrel a híd alatt keresztül megtoldassék s azontúl meg 16 méternyi cementezett falu nyílt csatornával folytatódjék.
    A közegészségügy érdekében örömmel vesszük tudomásul ezt az intézkedést, melynek következtében a piszkos víz gyors lefolyása teljesen biztosítva lesz.

   Déva és Vidéke, 1902. október 23. Apácák.
  Ha már fölépítették a modern megyei közkórházat Déván, üdvös dolgot művelnének az illetékes körök, habár áldozattal is, de oda hatnának, hogy apácák alkalmaztassanak ápolónők gyanánt a kórházban. Ez a mostani rendszer nem felel meg az újabb kor követelményeinek, a felfogadott és évenként többször változó ápolónők nem tudják, nem bírják úgy teljesíteni kötelességeiket, amint azt a szenvedő emberiség igényei megkövetelik.
Ha beoktatják is őket az orvosok a betegek mikénti kezelésére, ez csak felületesség, náluk ez nem hivatás, de kenyérkereset. Az efféle, időközönkint felfogadott ápolók és ápolónők durva bánásmódjának sokszor ki van téve a szenvedő beteg, de a gyöngéd lelkületű apáca-nőknél ki van zárva az ilyen eset, ezek önfeláldozóan, szelíden és szakértelemmel végzik minden időben kötelességeiket. Ha tán fináncziális szempont az akadály (?) — ezt le kell győzni minden¬áron. Az államsegély, melyet sok intézmény érdemtelenül élvez, e célra is megnyerhető volna.

   Déva és Vidéke, 1903. augusztus 20. Hunyadvármegye Közkórháza.
   Amint előző számunkban megírtuk, a közkórház orvos-igazgatói állása Dr. Reichenberger Zsigmond önkéntes lemondása folytán megüresedett. Ezen állás elnyerése céljából már régóta megindult a verseny. Az olvasó közönségnek alig lehet fogalma azokról az intrikákról, a melyek az egyik vagy másik jelölt érdekében a kulisszák megett történnek.
   Mi személyes harcot nem folytattunk soha és nem is fogunk folytatni, így tehát jelen esetben sem óhajtunk az egyik vagy másik jelölt érdekében állást foglalni. Azt azonban kijelentjük, hogy ezen ügyet éber figyelemmel kísérjük és elvárjuk az illetékes hatóságtól, hogy az igazgatói állás betöltésénél minden személyi és családi tekintetek figyelmen kívül hagyásával egyedül a közönség érdekeit fogja szem előtt tartani.

   Déva és Vidéke, 1903. október 22. Kinevezés.
  Mint biztos forrásból értesülünk, a dévai közkórház igazgató főorvosává Dr. Motz Miklós dévai közkórházi orvos neveztetett ki. Reméljük, hogy ezen kinevezéssel végleg megszűnnek az áldatlan személyi torzsalkodások, a melyek eddig a kórház áldásos működését megbénították.

   Déva és Vidéke, 1904. május 26. Nyilvános köszönet.
  Hetessy Ala¬dár városi műkertész a közkórház betegei részére egy orvosi fűzőt, nagyobb mennyiségű kötszert és gyógyszereket adományozott, amelyért e helyen mondok köszönetét. Dr. Meskó tb. vm, főorvos. kórházi műtő orvos.

   Déva és Vidéke, 1904. október 6. Városi közgyűlés.
  Déva város képviselőtestülete folyó évi szeptember hó 22-én közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatából különösen két pont emelendő ki.
Hunyadvármegye alispánja leiratot intézett Déva városához az iránt, hogy a közkórház mellett elvonuló új utcza onnan helyeztessék el. A vármegye ugyanis megvásárolta Záránétól azon telket, amelyet a közkórháztól a kérdéses utcza választ el.
   Minthogy pedig ezen új telek a közkórház czéljaira vétetett, a vármegye érdeke azt kívánná, hogy e telek a kórházhoz csatoltassék. Hajduczky József képviseleti tag, mint a szépészeti bizottság előadója, részletes és beható fejtegetések során azt indítványozta, hogy a status quo fenntartásával az utcza továbbra is fennmaradjon. A tanács ugyanis szintén így határozott, csakhogy határozatát azzal toldotta meg, hogy azon esetre, ha a vármegye kijelenti, hogy az utcza áthelyezése különösen érdekében áll, akkor ebbeli kérelmének hely adassék. A közgyűlés ezen toldalék mellőzésével Hajduczky József indítványát fogadta el.

   Déva és Vidéke, 1906. március 15.
  Eladó Sztojka Sándornak Déván a közkórház mögött fekvő lucernás földje. – Bővebben értekezhetni Sztojka Gusztáv fodrász-üzletében, a Hunyadi-úton.

   Déva és Vidéke, 1906. március 29. Déva város közgyűlése. Déva város képviselő testülete folyó évi április hó 3-án délutáni 3 órakor közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata ez: 1. A m. kir. Belügyminisztériumnak 13742|905. sz. alispáni intézkedéssel közölt 114473'905. sz. leirata a dévai közkórház csatornázása tárgyában.

   Déva és Vidéke, 1906. június 9.
  A vármegye alispánjának átirata folytán a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegyei székház és a közkórház czéljaira átengedi a „Kolcz" forrás vizét azon feltétel alatt, ha ezzel szemben a vármegye viszont a város lakosainak a saját költségén egy közkutat épít.
   Ezen elvi határozat felett szintén a legközelebbi közgyűlés fog érdemben határozni.
   E tárgynál Réthi Lajos bizottsági tag rendkívül érdekes fejtegetések kapcsán felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a »Sváb«-nak nevezett városrészen nem is olyan régen már volt ilyen vízvezeték. Ennek nyomai még most is mutatkoznak. Nagyon czélszerűnek tartaná tehát, ha a vezeték csövei felhasználása mellett fognak hozzá az újabb vezeték kiépítéséhez.

   Déva és Vidéke, 1906. augusztus 4. Meghívó.
   A dévai képviselő testület f. évi augusztus 7-én d.-u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. Tárgysorozat:
1. A redout épület megvétele tárgyában érdemleges határozat hozatal.
2. A Kolcz-forrás vizének a dévai közkórház és vármegyei székház épület czéljaira átbocsájtása iránt érdemleges határozathozatal.
3. A Czigány-utcza rendezése tárgyában megtartott versenytárgyalás eredményének előterjesztése.
4. A városi képviselő választók névjegyzékének összeállítására kiküldendő bizottság tagjainak megválasztása.

   Déva és Vidéke, 1906. augusztus 25. (kivonat).
  Ugyancsak névszerinti szavazással, de már csak szótöbbséggel határozatba ment, hogy Déva városa a Kolcz vizét díjtalanul engedi át a vármegye házának és a hunyadmegyei közkórháznak azon czélból, hogy az a nevezett két házba bevezettessék. Feltételül csak az köttetett ki, hogy ennek viszonzásaként a vármegye köteles a saját költségén a vármegyeház előtti téren olyan közkutat felállítani, amely a Kolcz vizét a városnak díjtalanul szolgáltatja. Ezzel szemben a kisebbség javaslata az volt, hogy a vármegye arra is köteleztessék, hogy a közkórház csatornáját a Marosig építse ki. Ez által a Cserna vize kíméltetnék meg attól a sok piszoktól, amellyel a közkórház most táplálja.

   Déva és Vidéke, 1907. november 2. Tűz a dévai kórházban.
   Múlt hó 29-én tűz ütött ki a hunyadmegyei közkórház sebészen pavilonján. A dévai önkéntes tűzoltóság dicséretre méltó ügyességgel nyomban megjelent a helyszínen és a polgárság segítségévéi először is a pavilonban elhelyezett betegeket szállította ki az égő pavilonból, majd pedig nagy aparatussal hozzá fogott a tűz oltásához. Ennek a nagy buzgóságnak köszönhető, hogy két órai működés után a tűz lokalizáltatott.
   A tűz keletkezesének oka eddig felderíthető nem volt. E helyen soroljuk fel a dévai önkéntes tűzoltóságnak azon tagjait, akik úgy ezen tüzeset mint más ilyen esetek alkalmával veszélyt és faradságot nem ismerve, buzgó és ügyes munkásságukkal a polgárság tiszteletet és elismerését vívjak ki maguknak. E férfiak: Tóth Ferencz to. parancsnok, Schumann Ernő, Lurcz Vilmos szakaszparancsnokok, Ráday Ferencz, Szász Miklós másodosztálybeli tisztek, Karrész Frigyes, Gutt, Hirsch Mór és Gonda
H. Sándor tűzoltók.

                                                                                                       Déva egykori legöregebb háza a kórház mögötti utcában. Lebontva.

   Déva és Vidéke, 1908. december 5. A közkórház kibővítése.
  A dévai közkórháznak egy fertőző osztállyal leendő kibővítése lévén tervbe véve, múlt hó 27-én Déván időzött dr. Kerekes Pál egészségügyi felügyelő és Jendraszik N. miniszteri műszaki tanácsos, kik Pogány Béla alispán és Mahler Ignácz főmérnök kíséretében dr. Mótz Miklós igazgató-főorvos kalauzolása mellett megtekintették a kórházat és tanácskoztak az építendő fertőző osztály elhelyezéséről.
   Később bevonták a tanácskozásba Kontz Domokos polgármestert is, mivel a kórházra nézve is égetően szükségessé vált a városi, vízvezeték és csatornahálózat felállítása. A bizottság abban állapodott meg, hogy ezen kérdés eldőltéig e kérdés függőben marad, bár a fertőző osztályra nagy szükség lenne, de vízvezeték és csatornázás nélkül a kérdés igen
nehezen lenne megoldható.

   Déva és Vidéke, 1909. április 10. A dévai villanytelep. (kivonat).
  A megyei közkórház szintén kedvezményes áron fog áramot kapni, ami által végre vége vettetik annak a szégyenletes és városunkhoz nem méltó állapotnak, hogy a villanyvilágítási berendezés beporosodott, ásító lámpái mellett egy pár nyomorúságos petróleumlámpa ontsa kétes értékű világítását és annál érezhetőbb bűzét.

   Déva és Vidéke, 1909. május 22. Törvényhatósági közgyűlés. (kivonat).
   A dévai közkórház tisztviselő és kezelőszemélyzetének fizetés- és lakbérrendezése. A dévai közkórháznál egy állandó díjnoki állás rendszeresítése. A dévai közkórház gazdasági épületének átalakítására szükséges 23700 korona fedezéséről való gondoskodás.
A közkórház világítása. Arról értesülünk, hogy a közkórház tárgyalásokat folytat a villanyteleppel a villanyvilágítás újból való bevezetése tárgyában. A vezetékek ugyanis mindenütt el vannak helyezve s mégis petróleum mellett eszközöltek nem egyszer életveszélyes operációkat. Úgy halljuk, hogy a tárgyalások alighanem sikerre fognak vezetni.

   Déva és Vidéke, 1909. szeptember 11. A kórház bővítése.
   Lapzártakor vesszük az örvendetes hírt, hogy a belügyminiszter 23.700 koronát utalványozott a dévai közkórháznak azon célra, hogy mosó- és főzőkonyhát építsenek ezen összegen. Az új konyha a mo¬dern higiénia minden követelményének meg fog felelni és így kórházunk fokozottabb mértékben lesz képes megfelelni hivatásának.

    Déva és Vidéke, 1909. október 23. Versenytárgyalás.
   Hunyadvármegye közkórházának igazgatósága a vármegye kórházi bizottságának rendelete alapján a közkórház 1910 évi ágy- és fehérnemű-szükségletének biztosítására versenytárgyalást hirdet és a zárt írásbeli ajánlatok benyújtására november hó 10.-ének déli 12 órája tűzetik ki.

   Déva és Vidéke, 1909. november 27. Kórházak.
   Szomorú adatokat gyűjtenek Hunyad-megye egészségügyéről a m. kir központi statisztikai hivatalban. Megdöbbentő az eredmény, szomorú a tanulság. Mi lehet ez elszomorító kimutatások oka? Kétségtelenül, hogy első sorban a nép nagyon is elmaradt kultúrélete. Fél a tudománytól, inkább a babonához fordul. Ez oknak elég nagy ok, de semmi esetre se akkora, hogy az előmutatott és kitüntetett eredményt kellőképen igazolni tudná. Mi azt hisszük, hogy e téren a közhatóságok fokozottabb éberségére és főleg a törvényhatóság, leginkább pedig az államnak anyagi támogatására volna szükség. Mert hiszen éppen ily alacsony kultúréletet élő parasztság körében, mint aminő a megyebelieink is, van szükség fokozott közegészségügyi preventiv intézkedésekre és eszközökre. Hunyadmegyének jelenleg egy számbavehető közkórháza van és ez a dévai.
   Van még a me¬gyében elszórtan 3—4 kisebb kórház is, ezek azonban alig számítanak, működésüket csakis szűk körre tudják kiterjeszteni, befogadó képességük tehát minimális. Hogy tehát a statisztikai hivatal számadatain enyhítsünk, első sorban kórházaink számát kellene gyarapítani, a meglevőket pedig az igények kielégítésére alkalmasabbakká tenni. Egy ily nagy megyében, a megye kellős közepén elhelyezett közkórház képtelen a szükségletet ellátni, még ha a jelenleginél kétszerte nagyobb volna is. Hiszen a súlyos betegeknek vasúton vagy tengelyen 24—36 óráig való utaztatása a leggyakrabban lehetetlenség. Nemcsak az, hanem egyenesen veszedelem is. Még a tavasszal, midőn Déván több tífuszos tünet mutatkozott, éppen a szakemberek tették szóvá ezt a szállítást. Ha a megye túlsó végében ragályos betegség történik, nosza, felpakolják a beteget, végighurcolják az egész vármegyén, inficiálnak egy sereg tárgyat, még több embert, míg a dévai közkórházba érkeznek. Ezenkívül a megye székhelyének örökösen reszketnie kell, ha a megye legtávolabbi falujában lép is fel a ragály, mert hiszen mutatványszámot okvetlenül kapunk egy-egy beteg képében.
   Mi se könnyebb, minthogy ily ragály egy-kettőre átcsapjon a kórház falain.
   Hogy ez nekünk dévaiaknak a város fejlődése szempontjából mennyire használ vagy árt, felesleges fejtegetni. A helyzetet természetesen súlyosbítja az a körülmény, hogy dévai közkórházunk képtelen ezt a rengeteg igényt kielégíteni.
   A ragályosak osztálya aránylag kicsiny. Az ott ápolt sifilitikus betegeket igen bajos a járványos betegektől kellőleg elkülöníteni. Ahelyett tehát, hogy a kórház javí¬tana az egészségügyi viszonyokon, a szűkös keretek miatt néha bizony ront is.
   Természetes, hogy panaszkodni igen könnyű, de a panasz egymagában soha se hozza meg a kívánt eredményt. Igen jól tudjuk, hogy a vármegye financiái nem oly rózsásak, hogy még egy közkórház fölállítását valami könnyen bírná el; mert véleményünk szerint a legsürgősebb teendő nem a dévai kórház bővítése, hanem a megye túlsó sarkában egy új kórház felállítása volna. Ennek felépítése, berendezése és karbantartása pedig rengeteg pénzt emésztene fel. Ismételjük, a megye ezt ma alig bírná el. De igazság szerint nincs is erre szükség.
   A betegek java részét ugyanis a Zsil völgye szállítja. Ezen betegek pedig az állam betegei. Ott vannak a hatalmas állami szénbányák, melyek összegyűjtik a világ minden nációját, szóval az a mi saját külön betegséggyárunk. Ha ezt a vidéket leakasztanák a dévai kórház nyakából, a megye felső része mindjárt arány¬talanul könnyebben lélegzene. Ha az állam milliókat áldoz a szénbányászat fejlesztésére, akkor nemcsak humánus, hanem célszerű és gazdaságos dolog is volna néhány százezer korona költségen egy modern kórházat építeni, mely a Zsil völgye és Hátszeg vidékének kielégítésére szolgálhatna. Hiszen kétségtelen, hogy ott a legrosszabbak az egészségi viszonyok, kétségtelen, hogy egy modern kórháznak Petrozsényben leendő felépítésével ezen viszonyok tetemesen javulnának és mivel végül kétségtelen, hogy kedvezőtlen egészségi viszonyú vidéken a munka ára is magasabb, egészséges vidéken pedig alacsonyabb, végezetül az állam se veszítene a munkabérek fokozatos csökkenése után valami rengeteget humánus intézkedésén. Reméljük, hogy ezen most felvetett kérdés illetékes körökben kellő vízhangra talál. Szükséges is. Mert a valóság rideg és megdöbbentő!

    Szászváros. 1910. szeptember 22.
   Tüdővész Hunyadmegyében. Hogy mily irtózatos pusztítást visz véghez hazánkban a tüdővész, azt a nagy fáradsággal összeállított statisztikai adatok igazolják. Ez a rettenetes betegség egy év alatt több embert visz a sírba mint a legvéresebb háború. Magyarországon 1908. évben 65.694 egyén halt meg tüdővészben 1910. év február havában pedig 6047 egyén. Ez utóbbi számból 97 egyén esik Hunyadmegyére. Megyénk a sorozatban a 18-ik, Erdélyben pedig a legeslegelső. Nagyon szomorú a statisztika, amely Hunyadmegyének ily vezető szerepet biztosít. 

   Városok Lapja. 1914-02-28/9. szám. Kórház Hátszegen.
  Csulay Lajos Hunyadmegye h. alispánja folyó hó 18-án a hátszegi városháza tanácstermébe gyűlésre hívta össze az érdekelteket a Hátszegen létesítendő kórház ügyében. A gyűlésen Déváról, Hátszegről, a hátszegi járás és puji járásból több mint százan jelentek meg, tanúságot téve arról, hogy feltétlenül szükségesnek tartják a kórház felállítását Hátszegen. Csulay Lajos h. alispán az értekezleten kifejtette, hogy Hátszegen és Szászvároson új kórházak létesítendők, míg Déván a közkórház tovább bővítendő egy elme- és járványosztálylyal, azonkívül az ápolásra szoruló szegényeknek egy szegényház állítandó fel Déván. Az új közkórházak közül először a hátszeget kell létesíteni, mely 50 ágygyal számítva 200,000 koronába kerülne. Csulay Lajos h. alispán indítványára határozatba ment, hogy polgármester, főszolgabírák, illetve jegyzők hassanak oda, hogy a kórház céljaira a 2%-os hozzájárulást és esetleg a füst utáni koronát az illetékes testületek szavazzák meg.

   Magyarország. 1915-06-26/176. szám. A dévai kórház csatornája.
  Ma, mikor az egész országban a hatóságok fokozott éberséggel őrködnek a közegészségügy felett, Déváról panaszos levelet kapunk, hogy a kórház szennyvízlevezető alagcsöve a város egy részének levegőjét megfertőzi. A kórház csatornája ugyanis az utcára, a Cserna mellett levő árokba van kivezetve, de az árok szintje mélyebben fekszik, mint a Cserna-patak s így a kórházból kifolyó fertőzött, büdös víz az utcai árokban folydogál, dögletes bűzt árasztva. A lakosság hiába emel panaszt ennek a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésére, mert a hatóságok nem érnek rá az elsőrendű közegészségügyi intézkedések megtételére.

   Déva és Vidéke, 1916. december 23. Hirdetmény.
   Mely szerint alolírott kórház igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy a kórháznál hasznavehetetlenné vált ágy- és fehérnemű s más értéktárgyaknak, a kórházi bizottság által kiküldött bizottság által ejtendő kiselejtezése folytán az eladása folyó év és hó 29-én délután 3 (három) órára tűzetett ki. Ugyanakkor fognak eladatni az elhaltak után visszamaradt ruhadarabok is.
   Az árverésen részt venni óhajtók a kitűzött időben a kórházban jelenhetnek meg, hol az árverés is tartatni fog. A nyilvános árverésen megjelenők, az általuk megvett tárgyakért a vételárt azonnal készpénzben kötelesek fizetni a gondnoki irodában.
   Déván, 1916. évi december hó 16-án. Az igazgatóság.

   Déva és Vidéke, 1923. augusztus 18. Nemsokára befejezést nyer a járványkórház.
  A városi járványkórház, amelyet a városi tanács most szinte egészen újból építtetett, nemsokára befejezéséhez közeledik. A bútorok elkészítése már javában folyik, úgy, hogy talán egy hónap múlva már használatba vehető lesz. A szobák tisztán, a legszükségesebb bútordarabokkal lesznek felszerelve.
Az építkezést a város maga eszközölte s így a régi óvodától s a Fehér-Kereszttől megmaradt anyagokat is felhasználta, ami által az építkezési költség lényegesen csökkent. A pályázati terv szerint a járványkórház 320 000 leibe került volna, így körülbelül 170.000 lei kiadás lesz vele.

   Déva és Vidéke, 1923. szeptember 22. Befejezték a járványkórházat.
   A járványkórház renoválása most már teljesen befejezést nyert. Az épület felügyeletével, jókarban és tisztántartásával a városi tanács Ioan Nicolae nyugdíjas őrmestert bízta meg, aki egy szoba, konyha, kamra és kert használatáért el is vállalta azt. A járványkórház így újra a város szegény betegeinek a javára szolgálhat. Tizenkét ágy van benne elhelyezve s a fehérnemű beszerzése is most van folyamatban. A polgármester ezúton is felkéri a közönséget, hogy akinek nélkülözhető párnája vagy ahhoz való anyaga van, ajándékozza a városi járványkórház részére.

   Déva és Vidéke, 1925. április 18. Hunyadvármegye 1924 évi egészségügyi statisztikája. A megyei egészségügyi hivatal évi jelentése vármegyénk közegészségügyi helyzetéről. Hunyadvármegye közegészségügyi hivatala csak most készült el az 1924 évi egészségügyi statisztikák összesítésével, illetőleg a megye egészségügyi helyzetéről szóló jelentésével. Tekintettel arra, hogy eme nagy fontosságú dolog olvasóközönségünk bármely rétegét egyformán érdekli, a jelentést teljes egészében az alábbiakban közöljük:
   Hunyadvármegye egészségügyi hivatali szervezete.
   Hunyadvármegye a múlt évben 26 egészségügyi körletre és 4 városi körre volt beosztva, egy főorvos vezetése alatt, akinek székhelye Déva. Romosz és Románbrettye kivételével ezen körleteknek orvosuk is volt. Az alkalmazottak fizetését az állam folyósítja, a körorvosok lakbérén kívül, amelyet a körben lévő községek fedeznek. A román impérium alatt az úgynevezett járásorvosi állások megszűntek és helyettük a körorvosi állásokat szervezték meg.
   Orvosi működés.
Hunyadvármegye területén az elmúlt évben működött: 1 főorvos, 24 körorvos, 4 városi orvos, 3 katonaorvos, 4 kórházi orvos, a beteg- segélyzői orvosokon kívül, 2 szanatóriumi és 32 magánorvos. Az utóbbiak közül a legtöbben a betegsegélyzőnél foglalnak állást. Az 5 városi egészségügyi kerületen kívül a rendes körletben 10 egészségügyi segéd működött, akiknek tevékenysége nagyban elősegítette a körorvo¬sok munkáját a járványos betegségek megakadályozásában.
   Szülésznők működése.
Az egészségügyi minisztérium 1923 július l-ével a megyében 26 körbábai állást szervezett, állami költségen, akiknek kötelességük a körlet összes községeire kiterjedt! A szegényeket ingyen kezelték. Székhelyük vagy az orvosi körlet székhelyén, vagy ahhoz közel volt. A körbábákon kívül működött 147 községi bába, akiket a községek fizetnek és 52 magánbába. A megye 417 községéhez arányítva, a bábák száma igen kevés, aminek oka abban keresendő, hogy a mostan kötelezővé tett 2 évi tanfolyam miatt csak igen kevesen választják ezt a pályát. Ezen a téren más intézkedés válna szükségessé. Működött még ízen kívül 6 ápolónővér.
   Fogászat.
Több fogorvos mellett 1924-ben vármegyénkben 4 diplomás fogtechnikus működött az egészségügyi minisztérium engedélyével.
   Gyógyszertárak és drogériák.
Megyénk 35 gyógyszertárában 38 diplomás gyógyszerész működött. 1 drogéria van Déván. A betegsegélyzőnek három gyógyszertára van és pedig Déván, Petrozsényben és Vulkánban egy-egy.
   Kórházak.
A kórházak az állam kezelésébe mentek át. Két kórháza van a megyének, egy Déván 240 ággyal, több osztállyal (belosztály, sebészet, vérbaj, elmebeli megfigyelő) a második Kőrösbányán 40 ággyal, külön a férfiak és külön a nők számára. A betegsegélyzőnek a következő helységekben van kórháza: Petrozsényben kettő, egy 49 és egy 25 ággyal, Vulkánban 59 ággyal, Lupényban 68 ággyal és Brádon 20 ággyal. A kórházak mind jól fel vannak szerelve. A Cfr.-nek Piskin van egy kórháza alkalmazottat részére. Algyógyon szanatóriumunk van 100 ággyal. A szanatórium a hunyadi vasgyár tulajdonából ment át az állam tulajdonába. Járványkórházunk van egy Déván és egy Szászvároson,
kellő felszereléssel.
   Ivóvízellátás.
Legtöbb helyen kutakból nyerik az ivóvizet, amely nem a legegészségesebb, mivel azok primitívek és sokszor nem elég mélyek. Ezen föltétlenül változtatni kell. Központi vízellátása csak Petrozsény városnak van, ahová 15 km. távolságból a Jieț folyóból szállítják a vizet. Ugyanez a vízmű látja el Petrillát és Lónyát is vízzel. A vezeték hossza 41 km. és 3,500.000 liter vizet szállít naponta.
   Népstatisztika.
Hunyadvármegyébeu 1924-ben született 4033 fiú, 3237 leány. Meghalt 2966 férfi és 3237 nő, tehát a lakosság 8 %-ával több volt a születés, mint a halálozás. Halva született 128 fiú és 131 leány. A körorvosok által 1924 évben 3561 ingyenes kezelés volt, amikor ingyenes gyógyszert is igénybe vettek. Az oltások eredményesek voltak. 6283 oltásból csak 76 és 6308 újraoltásból csak 190 maradt eredménytelen.
Fertőző betegségek statisztikája.
Skarlát: 22 községben volt 111 férfi és 85 női megbetegedéssel. Az év elején talált 24 férfi és 15 női beteggel együtt. Meghalt 10 férfi és 4 nő, azaz a megbetegedések 7%-a.
Meggyógyult 77 férfi és 80 nő, 1925-re maradt 1 nő kezelés alatt. Kórházakban 40 férfit és 42 nőt kezeltek, a többiek otthon kezeltették magukat.
Kanyaró: 19 községben a január 1-én volt 2 férfi és 7 nővel együtt 77 férfi és 60 nő megbetegedés. Halálozás nem volt.
Difteritisz: 7 községben a január 1-én talált 5 férfivel együtt 8 férfi és 3 nő. Mind meggyógyultak.
Hastífusz: 22 községben a január 1-én talált 5 férfi és 4 nővel együtt 66 férfi és 48 nő megbetegedés. Meghalt 3 férfi és 4 nő, tehát a betegek 8%-a.
Vérhas: 5 községben 9 férfi és 5 nő meg¬betegedés. Meggyógyultak.
Szamárhurut: 6 községben 51 férfi és 42 nő.
Antrax: 6 községben 5 férfi és 1 nő megbetegedés. Meghalt 1 férfi. A lépfene elleni szérum kitűnően bevált. A körorvosok által 275 szifiliszes egyén is kezelve lett.
   Tuberkulózis ellen 418 egyént kezeltek.
   Általános helyzet.
Az egészségügyi helyzet általában az 1924 évben kedvező volt, ami nagyrészben a kör¬orvosok lelkiismeretes működésének az eredménye. Járványszerűen egy betegség sem lépett fel.
   A csecsemők halandósága.
Ami a kisdedek nagyszámú halálozását illeti, ennek oka legtöbb esetben maga a szülő, aki nem tartja be a táplálkozási rendet. Ezenkívül nagyban pusztít közöttük a szifilisz és a tuberkulózis, amelyek következtében születésük után pár nappal vagy hónappal végelgyengülésben szenvednek ki.
   Vérbaj elleni intézkedések.
A vérbaj továbbterjedése ellen minden intézkedés megtétetett, sajnos a tervezett ambulatóriumot nem állíthatták fel, mivel nem kaptak alkalmas helyiséget. E célra ugyan kétszer rekviráltak, de a miniszter a rekvirálást nem hagyta jóvá, tekintettel arra, hogy csak tisztviselők és katonák részére lehet rekvirálni. Az ambulatórium eszméjét vármegyénk prefektusa is nagyban pártolta s annak felszerelésére 50.000 leit utalványozott ki a megyei alapokból.
   Nincsenek fertőtlenítő eszközeink.
A fertőtlenítés tekintetében nincsenek megfelelő modem eszközeink, ezért legtöbb esetben a meszelés és a lúggal való lemosás jelenti az alkalmas eszközt. Vármegyénk e tekintetben feltétlenül pótlásra szorul.

   Déva és Vidéke, 1925. október 24. Tüdőbeteg szanatórium Déván.
  A napokban a polgármesteri hivatalhoz a belügyminisztériumtól leirat érkezett, amelyben a miniszter felhívja a polgármesterek figyelmét arra, hogy olyan helyeken, ahol tüdőbeteg szanatóriumnak alkalmas hely van, azon legyenek, hogy ottan szanatóriumot vagy legalább is ambulatóriumot létesítsenek. Ezzel kapcsolatosan Herbay Ágoston polgármester azt a nyilatkozatot tette lapunknak, hogy ő Dévát nagyon alkalmas helynek tartja egy szanatórium céljára, nemcsak azért, mert már volt egy ilyen Déván s amely most magánlakásul szolgál, hanem azért, mert a hely kiválóan megfelel, hiszen már klimatikus gyógy¬helynek is akarták minősíteni. A szanatórium céljaira a csengő aljában lévő Ulain-féle villa felel meg a legjobban, amely most Koplovics Mendel birtokában van, de aki erre a célra hajlandó áruba bocsátani a telket, amely cca. 8—10 holdat tesz ki.
   Dr. Mauks szászsebesi orvos és dr. Róth orvos már ezelőtt 2 évvel érdeklődtek a szanatórium iránt s ha ennek az eszmének ma is megnyerhetők, úgy a polgármester felfogja ajánlani erre a célra ezt a telket.
   Reméljük, hogy eme nemes eszme városunk minden polgárának csak tetszését nyerheti meg és támogatását ebben az ügyben nem fogja megvonni városunk polgármesterétől.

   Déva és Vidéke, 1927. augusztus 6. Déva város tanácsának ülése.
  …Perián polgármesteri ezután felhívja a tanács figyelmét arra, hogy a megyei közkórházban nincsen műtőszoba és röntgenkészülék, amiért is minden sebészi beavatkozásért Segesvárra, Aradra vagy más kórházakba kell vinni a betegeket.

   Déva és Vidéke, 1929. augusztus 31.
  Nyugalomba vonult Dr. Moțiu Miklós, a dévai közkórház igazgató-főorvosa. Kevesen vannak olyanok, akik még életükben elérik azt, hogy munkásságukat értékeljék, elismeréssel és hálás szeretettel vegyék körül. Aki a közéletben munkálkodik, tudja, hogy köszönetét nem várhat a köznek tett jókért. De nem is kell várjon. A jó tettek magukban is jutalmaznak és ha valakit jólesően tölt el a nemes cselekedetek nyugalmat adó érzése, úgy Dr. Moțiu Miklós egész biztos egyike azon keveseknek, kik értékes munkásságukra visszatekintve, átengedhetik magukat e fenséges érzésnek.
   Dr. Moțiu Miklós 1890-ben végezte be a budapesti egyetemet. Ugyanabban az évben segédorvosi minőségben a dévai közkórházba került. A kórház akkor még a Bethlen-ucca és Patak-uccai saroképületben volt elhelyezve. Dr. Reichenberger volt az igazgatója a kórháznak, mely még igen szerény keretek között működött. 1897-ben költözött át a kórház a jelenlegi épületekbe. A kórház akkor még puszta falakból állott és hosszú, fáradtságos munkával sikerült berendezni. 14 évi szorgalmas, fáradtságot nem ismerő munka után 1904-ben Dr. Moțiu Miklóst a kórház igazgató-főorvosának nevezte ki Barcsay Kálmán akkori főispán. Innen kezdődik életének érdemdús teljesítménye.
   Törhetetlen szorgalommal fogott hozzá a kórház felszerelési beszerzéséhez. 1907-ben Röntgenkészüléket kapott a kórház, mely a koriban még igen hosszú ideig a megye egyetlen apparátusa volt. 1914-ben még a háború kitörése előtt Dr. Moțiu a kórházban önkéntes ápolónői tanfolyamot tartott, melyen igen sokan vettek részt és szép sikerrel zárult. A háború kitörésekor még ugyanabban az évben újabb tanfolyamot tartott, melynek végeztével a Vörös-Kereszt főorvosi címmel és a II. oszt, hadiékítményi díszjelvénnyel tüntették ki. Egyidőben felesége a Vörös-Kereszt kisrendjelét nyerte el odaadó ápolónői tevékenységéért.
   A világháború alatt Dr. Moțiu Miklós gigászi munkát fejtett ki. A kórházat felerészében katonakórháznak alakították át és ekkor veszélyesebbnél-veszélyesebb operációkkal mentette meg az életnek a félholt harcosokat, akik közül számtalan emlékezik meg a legmélyebb hála hangján élete megmentőjéről.
   Dr. Moțiu Miklóst a román kormány részéről két ízben is érte kitüntetés 1922-ben az „Ordinul Coroana României în gradul de ofițer" és 1925-ben Crucea „Meritul Sanitar" clasa I. A legnagyobb orvosi rendjelt adományozták számára elisméréséül értékes orvosi működésének. E kitüntetéseket Dr. Moțiu Miklós valóban megérdemelte. Szaktudása előtt, mely különösen a műtétekben kulminált, kartársai is fejet hajtottak és ma is hajtanak.
    A román impérium óta egészségügyi tanára a helybeli Școala Normálának.
   Huszonöt éves igazgató főorvosi működés után, melyhez még 14 évi segédorvosi működés járul, nyugalomba vonult Dr. Moțiu Miklós. 39 éve tölti be nemes hivatását és mindig mintaképe volt az önzetlen, hivatásának élő emberbarátnak, ki minden igyekezetével azon volt, hogy tudásával másokon segítsen. Megérdemelt nyugalomhoz kezd Dr. Moțiu Miklós. Harminckilenc év jótettekben gazdag működése adja meg a nyugalom jóleső elégedettségét.

   Déva és Vidéke, 1931. április 18. Megszűnt a dévai járványkórház.
   Április 15-ével a dévai járvány kórházat a város polgármestere megszüntette. Az indok az, hogy legnagyobbrészt falusiakat helyeztek el a kórházban, amely így nem szolgálta a város érdekeit. A kórház épülete ezentúl egyszerű szigetelő helységgé fog átalakulni, itt fogják elhelyezni ugyanis a fertőző járványos betegeket, arra az időre, amíg jelenlétükkel a családban is fertőzést okozhatnak.