A dévai Ipartestület 1881-1931.
Az Ipartestület 1886. július 25-én alakult meg. Hivatva volt a város iparosait összefogni, az iparosok és munkások jogait védeni. Idővel temetkezési alapot és betegsegélyezési alapot is létrehozott. Kulturális téren is aktív tevékenységet folyatott, saját énekkara, zenekara, saját zászlója, könyvtára volt. Gyakran szervezett különböző célokra táncestélyeket, jelmezbálokat, kirándulásokat.
Magyar Ipar, 1880-10-31/20. szám. Egyesült iparegylet Déván.
F. hó 7 én gyűlés tartatott a Déván alakulandó iparegylet tárgyában. Megválasztattak: ideigl. elnöknek ügyvéd Tóth László, jegyzőnek Hirsch Adolf, pénztárnoknak Csáky József és gazdának Hennel Mihály. Bizottmányi tagok: Weingartner Ignácz, Lengyel Gergely, Issekutz Pál, ifj. Dávid József, Sebestyén Károly és Draskovich József. Az alapszabályok kidolgozására Tóth László elnöklete alatt bizottság küldetett ki.
Magyar Ipar, 1880-11-15/21. szám. Ipariskola Déván.
Soós Antal a dévai képezde tanára az iparos- és kereskedő-tanonczok számára továbbképző és ismétlő iskolát szervez. A tanítás teljesen ingyenes és nov. 1-én okvetetlenül kezdetét veendi az állami tanítóképezdében. Hogy Soós ura tanórákat minél czélszerűbben rendezhesse, múlt hó 31-én de 11 órakor a városházánál értekezletet tartott, mely az iskola szervezetének főbb pontjait megállapította.
Magyar Polgár, 1881. január 18. Az új állami ipartanoda
Semmi sem új a nap alatt, és így hír sem, melyet e napokban a lapok egy Déván felállítandó ipartanodára vonatkozólag hoztak. Az „Ellenzék” 20. számában következőt olvasunk illetőleg: „B. Kemény Gábor miniszter a Déva vidéki ipar előmozdítására Déván állami ipariskolát fog felállíttatni. Az előmunkálatok megtételével az ottani tanítóképezde igazgatója bízatott meg.” Hasonló módon és csaknem ugyanazon napon nyilatkozik e tárgyról az „Egyetértés” is.
Hogy mennyiben áll e hír, melyet kormánylap közölt először, még pedig biztos forrás után, és mennyiben nem, nem tudjuk, de nem is kutatjuk. Sőt a második mondat szavai ellen sem zúdulunk föl és még a „risum teneatis” kiabálását is másokra bízzuk: föltéve, hogy e mondat szavai valóban testté válnának.
Az itt felállítandó ipariskola kérdése, sokkal újabb keletű, hogy sem ahhoz érdemlegesen hozzászólni lehetne. Megelégszünk, a kilátásba helyezett e szép ajándékért, a miniszter urnák köszönetét mondani; és üdvözölni ő exellenciáját a helynek szerencsés megválasztásáért.
Jobb és üdvösebb lett volna a tervezett iskolával más és műveltség tekintetében talán előrehaladottabb megyét megajándékozni, fogják némelyek mondani; hiszen Hunyadmegyében — Szászvárost kivéve, — az ipar még a csecsemő koráig sem jutott, s a nép is hátrább áll a kultúra dolgában Erdély majdnem minden megyéjénél.
Ez mind igaz lehet; de nem szabad felednünk, hogy Déva és vidéke az utolsó tíz év alatt annyit haladt, hogy a megye kultúráját előtüntető mappáját készítő urak szinte bátran írhatták és állíthatják, hogy a város és különösen a megye ma már nem utolsó a hazában. És nem is túlozunk, mert a közművelődés jótékony sugarai, s a sok idegen és képzett ember ide telepedése, csakugyan jó adag koromfeketeséget szívtak ki a régi mappa színéből.
A viszonyok sok, s mondhatni min¬den tekintetben javultak, csak egyben, az iparban nem. Iparosa a városnak — két vagy három embert leszámítva, ma is ép úgy nincs, amint 10 évvel ezelőtt nem volt. Hisz tekintsük csak a kereskedői világot. Vajon kikből állott ezen sem a hunyadmegyei „haute-volée“-hez, sem a „Veniturákhoz” magát számítni nem akaró osztály csak 2—3 évvel ezelőtt? És vajon csodálkozhatunk-e azon, hogy a kasztok e fővárosában, illetőleg megyéjében, az iparosnak ma sincs meg azon helyzete, mely őt más városokban joggal megilleti?
Más, e megyénél jóval kisebb, s a természet adományaiban jóval mostohábban megáldott megyében rég átértették, Smilesnek a nagy nemzetgazdásznak szavait is megtanulták, hogy a társadalom sarkkövét korántsem a tollat forgató, s még kevésbé a blatt nehéz munkájában ásítozásig fáradozó urak képezik, ha¬nem igen is az iparosok. E megdönthetetlen elvet hazánkban is kezdik belátni; így látunk az ország különböző részein felső és alsó ipartanodákat, az ország anyagi jóllétének alaptőkéit keletkezni.
Az elmondottakból kitűnik, hogy a kormány az új ipartanoda számára alig találhatott volna helyesebb vidéket, mint a dévait. Mert az anyag, melyből ipart teremteni, még pedig virágzót rövid idő alatt lehet, bővében van e vidéken. Hiszen hol rejt a föld mélye több kincset magában, mint itt? És hol van égetőbb szükség az ipar keletkezésére, mint e megyében, hol a nép még ma is szégyennek tart bizonyos foglalkozást, nem pedig aranybányának?
Aranybányává válhatok a fém, bőr és szövészeti ipar: azzá és pedig kevés fáradsággal, a sok és nemes gyümölcs okszerű kezelése, kiviteli cikké tétele.
Soraink végére jutva ismételten is csak azt kívánjuk: hogy a szó mielőbb testté váljék, s hogy e megye mielőbb dicsekedhessék azzal, mivel a sok század előítélete miatt eddig nem dicsekedhetett.
Magyar Polgár, 1883. július 13. (részlet)
Zárjelentés a dévai kereskedő- és ipartanonc iskola 1882—83. tanévi állapotáról.
I.
Az 1882—83. tanévet bezáró vizsgák 1883. júl. 1-jén tartattak meg az állami tanítóképezdében d. e. 11 —12-ig a kereskedő- és d. u. 3—8-ig az iparos tanoncokkal. Jelen voltak a vizsgák folyama alatt: Tájcsek Ferencz, mint a helyi kereskedő- és ipartársulat elnöke, ki a vizsgákat is vezette; Nagyságos Réthi Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő úr, Tóth László ideigl. polgármester, Hetyey Gábor képezdei igazgató, László Ignácz igazgatótanácsos és több érdeklődő közönség.
A lefolyt 1882—83. tanévben járt iskolába: a) kereskedő-tanonc 20; b) iparos-tanonc 65; együttesen=85 tanonc, mely szám a múlt tanévinél kevesebbet tüntet fel 10-zel.
A jelen tanévi kevesbedést részint a bukott kereskedők kimaradt tanoncai, részint a felszabadult kereskedő- és iparos-tanoncok okozták. Csak iparos-tanonc volt a múlt tanévben 75 s így 10-el több a jelen tanévi összegnél. De ha tekintem azon 24 iparos-tanoncot, kiket a jelen tanévben mestereik az iskolától visszatartottak: akkor a jelen tanévi iskolakötelezett iparosok létszáma a múlt évit felülmúlja 14-el.
II.
Órarend a lefolyt 1882—83. tanévben a következő volt: a) az iparosok heti 10; b) a kereskedők heti 2 órában; összesen heti 12 órában nyertek oktatást.
Ezen óraszámból esti időszakokra esett 8 óra és nappali időszakokra 4 óra. A 12-órából kettőt a rajztanár foglalt le egész tanéven át az iparosok III. osztályának rajztanításával.
A tanórák következőleg voltak beosztva: kedden estve 6 - 8-ig az iparosok I. osztálya; szerdán estve 6 - 8-ig az iparosok II. osztálya; csütörtökön estve 6 - 8 az iparosok III. osztálya; pénteken estve 6-8-ig a kereskedők osztálya; vasárnap d. u. 2 - 4-ig az iparosok I. II. osztálya; vasárnap d. u. 2 - 4-ig az iparosok III. osztálya.
Vígh Ferencz rajztanártól külön tanteremben tanult rajzot a III. osztály, míg a többi osztályokat a fenti 10 órán magam egyedül tanítottam.
Magyar Polgár, 1883. október 11.
Az iparoktatás Déván, a miniszteri leiratok kívánalmainak megfelelőleg, utóbbi időben jelentékeny mérvű lendületet vőn. Az iparos tanoncok szakoktatásának céljából u. i. a helyettes polgármester elnöklete alatt egy bizottság alakult, mely közbenjárt arra nézve, hogy három tanár az oktatás vezetésére fölkéressék. Buzgólkodásukat siker követte, s ma már a három tanár heti tizenkét órán át tanítja a három csoportba osztott iparos tanulókat.
Magyar Ipar, 1885 1885-01-15/1. szám. A heti vásárok.
Az új ipartörvény értelmében az iparosoknak nem lévén szabad heti vásárokra járniok, e miatt (így írja a Déván megjelenő Hunyad) mint Barcsay K. alispán a közig. bizottságban jelentette, úgy iparosaink, mint bányászhelyeink károsodást szenvednek, mert utóbbiak nem kapván meg lakóhelyeiken a szükséges iparczikkeket, azok beszerzése végett máshová kell menniök. A közigazgatási bizottság azt kéri a kormánytól, hogy a bányászhelyek heti vásárjai e szempontból országos vásár jellegével ruháztassanak fel.
Déva és Vidéke, 1895. március 28.
Van szerencsém az igentisztelt közönség becses tudomására hozni, miszerint az Ipartestület helyiségében levő vendéglőt mai napon átvettem és ezentúl magam fogom vezetni. Becses látogatásaikkal megtisztelni kérve, maradtam alázatos szolgája
özv. Rummel Henrickné
Déva és Vidéke, 1895. június 20. A dévai ipartestület jubileuma.
A dévai iparestület f. évi július hó 7-én fogja megünnepelni fennállásának 10-ik évfordulóját. A hazai összes ipartestületeket felszólítja a részvételre, hogy annál impozánsabban sikerüljön az ünnepély az elmúlt tíz-év küzdelmeinek elfeledésére és a jövőbeni előmenetelhez való új erő merítésére. Az ünnepély programja:
1. Július hó 6-án a különböző vonatokkal érkező vendégek fogadása és elszállásolása; ugyan e nap ismerkedési estély a Nemzeti Casinó kertjébe.
2. Július hó 7-én reggel 3/4 10 órakor gyülekezés az iparestület házánál, innét testületileg, saját zászló alatt, az ipartestületi zene kíséretében lemenés a r. kath. templomba hálaadó isteni tiszteletre
3. Isteni tisztelet után, az iparestületi zenekar kísérete mellett, az iparestület helyiségébe való vonulás a dísz-közgyűlés megtartására; a gyűlés megkezdése előtt a dévai iparos ifjak dalköre (EMKE daloskor) a „Hymnusz“-t fogja énekelni.
a) Tajtsik Ferencz ipartest, elnök megnyitó beszéde után az iparestületi tagok
felvett csoport-képének leleplezése.
b) Az iparos ifjak dalkörének éneklése után, az iparestület 10 évi működéséről szóló rövid emlékirat felolvasása, Telegdy Ede ipartest. alelnök által; a gyűlést berekeszti az iparos ifjak dalköre által elénekelendő „Szózat.“
4. A dísz-közgyűlés után a testületnél beirt iparos tanoncok által készített vizsga-munkák megtekintése, a Bethlen-utczában levő tanoncz-iskolába.
5. Déli 1 órakor közebéd, Müllner Mihály nagy vendéglős úr nyári ebédlő-helyiségében. Egy teríték ára 1 frt 20 kr.
6. Délután 5 órakor levonulás a vasúti indóház mellett levő sétakertbe, hol tánccal egybekötött különféle mulatságok rendeztetnek, mint tornázás, tanoncok által versenyfutás, nemzetközi posta, tűzijáték és tombola. A tombolához a sorsjegyeket iparos nők és serdülő leányok fogják árusítani. Ezen mulatságra a belépti-díj: személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona, minden belépti-jegy mellé 1 darab sorsjegy adatik ingyen; különben egy sorsjegy 10 kr.
7. Július hó 8-án reggel kirándulás a Várhegyre, hogy a vendégek gyönyörködhessenek a szép kilátáson; innét megtérve villásreggeli a Népkertbe.
8. E nap további folyamán a vendégek lekísérése a vasúthoz és búcsúzás.
Déva és Vidéke, 1895. december 19.
Van szerencsém úgy a helybeli, mint a vidéki t. vevőim becses tudomására hozni miszerint főüzletemet fióküzletemmel egyesítettem. mely jelenleg az „Ipartestület” épületében létezik. Kérve t. vevőim további pártfogását, maradtam kész szolgájuk, özv. Schuller Albertné.
A mostani Castello.
Déva és Vidéke, 1896. május 21. Hirdetmény.
A dévai ipartestületnek a Magyar-utczában lévő új épülete, mely a kor kívánalmainak megfelelő módon van építve, több évre haszonbérbe kiadó.
Van benne: a fő-utczára 2 szoba, a Magyar-utczára 2 szoba, ugyanennek vonalában beljebb egy terjedelmes, (mintegy 1702 méter) kávéháznak megfelelő épület, ehhez csatolva kényelmes konyha és kamra, alatta pincze és a bérlő számára 2 szoba, összesen 6 szoba, 2 konyha, 2 kamra, 2 pincze és a 2 nagyterem: a kávéház és ebédlő helyiség 1896. június l-től akár 3 évre, akár több évre kiadó.
Az évi haszonbér, valamint a feltételek megtudhatók az ipartestület elöljáróságától. Pályázók figyelmeztetnek, hogy ebbeli szándékukat írásban is közölhetik az ipartestület elöljáróságával.
A mai napon tartott rendes választmányunk határozatából. Déva, 1896. ápr. 27.
Az Ipartestületi Elöljáróság
Az épület eredeti állapota (DJANH. FOND PRIMARIA DEVA 8/1921)
Déva és Vidéke, 1896. június 18. Házszentelés.
Az ipartestület újonnan épített házát folyó hó 14-én szentelte föl ünnepélyességek közt a hitfelekezetek négy papja közreműködésével. Az ipartestület elnöke beszédet tartott,— csak azon csodálkozunk, hogy a bankett elmaradt. — Délután nyári táncmulatság volt hirdetve a vasúti indóháznál, de ezt is elmosta az eső.
Déva és Vidéke, 1899. december 14. Vendéglő megnyitás.
A dévai ipartestület tulajdonát képező s a Magyar utczában a kir. törvényszéki palotával szemben fekvő ipartestületi házban eddig Pászk Elek által bérben bírt a „Vadászkürt”-höz címzett vendéglőt és kávéházi helyiséget át és birtokomba vettem s azt az újabbi kor igényeinek megfelelően átalakítva saját vezetésem mellett üzembe hoztam, s azt folyó hó 10-én ünnepélyesen megnyitom a nagyérdemű közönségnek rendelkezésére bocsájtom.
Eddigi üzleti jó hírnevem elég garancziát nyújt arra, hogy a nagyérdemű közönség igényeit minden tekintetben kielégítve találja és én ígérem, üzletemben mérsékelt árak mellett a kitűnő ételek és italoknak a nap bármely szakában pontos kiszolgálását, melyek után magam személyes ügyeletem mellett tisztelettel ajánlom. Minden vasárnap és szerdán zeneestély pénteken, pedig halestéllyel összekötött zeneestély.
Azon reményben, hogy törekvésemet a nagyérdemű közönség is pártolni fogja még egyszer a nagyérdemű közönség kegyébe ajánlva maradtam tisztelettel,
Árgyán György, vendéglős.
Déva és Vidéke, 1900. május 17. Mulatókert megnyitás.
Argyán György, az ipartestület vendéglőjének a bérlője egy modern nyári mulató kert-helyiséget alakított a szomszédos Nádasdi-féle telken. Van egy minden kívánalomnak megfelelő tekepálya, nyári színpad kisebb színielőadások és más efféle előadások tartására öltöző szobákkal és szép helyiséggel ellátva. A tágas kerthelyiségben csinos kis asztalok állanak a vendégek rendelkezésére. Az egész kerthelyiségbe gázvilágítás van bevezetve. Amint értésünkre esett, a kert megnyitása Pünkösd ünnepén fog megtörténni, mely alkalomra a Gyulafehérvárit állomásozó gyalog-ezred zenekara is lerándul. Ajánljuk a mulatni vágyó közönségnek e szépen felszerelt nyári helyiséget, mely egy régen érzett hiányt van hivatva kipótolni.
Déva és Vidéke, 1901. július 18. Haszon-bérbeadási pályázati hirdetmény.
A dévai ipartestület közhírré teszi, hogy a tulajdonát képező s a Főutca és Magyar-utcára néző sarokháza, a melyben van egy üzlethelyiség. — és egy 4 szobából álló úri lakás konyha, kamra, pincze, külön padlás és fáskamra, — továbbá ugyanezen épületben, a magyar-utcai oldalon van egy Vendéglő-helyiség, melyhez tartozik két lakószoba, konyha, kamra, kettős pincze, külön padlás, sertés-ól, kút, egy kis udvar s az ezekhez tartozó ebédlő, kávéház és két osztályra osztott csapszékkel együtt — külön-külön, vagy együtt is folyó évi október hó 1-étől kezdve 3, esetleg 6 évi időtartamra haszonbérbe adatnak.
Felhivatnak mindazok, akik a fölsoroltakra pályázni óhajtanak, hogy írásbeli zárt ajánlataikat, az egy évi haszonbér összegét számmal és betűvel kitüntetve 5 % bánatpénzzel együtt — f. évi augusztus hó 20-ig az. Ipartestület irodájába beküldeni szíveskedjenek. A beérkezendő ajánlatok feletti határozat f. évi szept. hó 1-én fog meg ejtetni.
Az ipartestület fenntartja magának a jogot az ajánlatok közül azt elfogadni, mely legkedvezőbb, avagy a beérkezett ajánlatok közül egyiket sem fogadni el.
Déva, 1901. július 15. A dévai ipartestület.
Déva és Vidéke, 1902. március 13. Ügyvédi iroda megnyitás.
Dr. Pap Jusztin Déván, az ipartestület házában, a kir. törvényszéki palotával szemben, ügyvédi irodáját megnyitotta.
Déva és Vidéke, 1905. január 5. Vendéglő átvétel.
Van szerencsém Déva város és vidéke n. é. közönsége becses tudomására hozni, hogy a dévai Ipartestület tulajdonát képező ipartestületi vendéglőt átvettem s azt a mai kor igényeinek megfelelően átalakítottam. — A vendéglőt apósom, Klein Sámuel fogja vezetni. Főtörekvésem oda fog irányulni, hogy a n. é. közönség megelégedését jó, ízletes magyar ételek, kitűnő, hamisítatlan italok, figyelmes és körültekintő
kiszolgálás által kiérdemeljem.
Amidőn magamat a n. é. közönség jóindulatába ajánlom, kérem kegyes pártfogását, s vagyok Déván, 1904. decz. hó mély tisztelettel, Schwarcz N. vendéglős
Déva és Vidéke, 1905. április 20. Hirdetmény.
A dévai ipartestület közhírré teszi, hogy a tulajdonát képező vendéglő helyiséget örökáron eladja. Az eladásra vonatkozó feltételek az ipartestület helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Felkéretnek a venni szándékozók, hogy ajánlataikat szóval vagy írásban folyó évi április hó 23-én délután öt órakor tartandó elöljárósági ülésen tegyék meg.
Déva, 1905. április hó 16-án. Maskaric Árpád titkár, Telegdy Ede, elnök.
Déva és Vidéke, 1908. január 18. TAJTSIK FERENC. Déva, január 17.
Tipikus alakja volt városunknak e név viselője, aki f. hó 12-én este 7 órakor — végelgyengülésben — hunyt el 86 éves korában. Mint építőmester telepedett le várósunkban egy félszázaddal ezelőtt, férfi kora virágában. S mert állandóan élénk érdeklődéssel viseltetett a társadalmi életnek e helyen történt megnyilvánulásai iránt: késő, agg koráig tevékeny részt is vett e hosszú idő alatt városunk közéletének minden mozgalmában, sőt nem egy életrevaló alkotás kezdeményezője, megteremtője éppen ő volt.
A közügyek iránt való nemes lelkesedése hozta létre az ipartestületet, amelynek egy negyed századon át vezető elnöke s e téren szerzett különös érdemei elismeréséül örökös díszelnöke volt; ennek kebelében a halotti társulatot és a Dévai Iparosok Hitelszövetkezetét. Az ő ügybuzgósága és áldozatkészsége teremtette meg — igazán a semmiből — az Ipartestület állandó hajlékát.
Déva és Vidéke, 1924. április 12. A 40 éves dévai ipartestület.
A dévai ipartestület fennállásának és működésének 40-ik évéhez érkezett. Negyven esztendő nemcsak egy emberéletben, de egy társadalmi alakulásnak, egy társadalmi csoportnak az életében is hosszú idő. Idő, amely alatt emberek munkásságát ismertük meg, amely munkásság az eszköznek szükséges és nélkülözhetetlen voltát bizonyította be. Mert e negyven esztendő, mely a dévai ipartestület mögött van már, nemcsak azt mutatja, hogy az iparostársadalomnak szüksége van erre a testületre, hanem azt is, hogy a fejlődés csak ezáltal a szerv által vált lehetségessé s válik a jövőben is azzá. Fejlődés alatt nemcsak az iparosok szervezettségét, hanem tudásbeli állományuk növekedését s az általános műveltség és kultúra szélesbedését is értem. Hiszen a társadalmi alakulatok nemcsak azért vannak, hogy a szorosan vett pénzexistenciát biztosítsák, hanem azért is, hogy tagjaikat a lelki műveltség terén is a haladással egyvonalba tudják állítani.
1886 julius 25-én nyitották meg Déván az 1884 évi XVII. t. c. 139 §-a alapján a dévai ipartestület első közgyűlését, amelyen 62 képesített iparos vett részt. A 40 év, ami munkában és körültekintő előrelátással telt el, e számot megötszörözte, mert ma mintegy 300—350 képesített kisiparos lakik Déva város területén. S elmondhatjuk, hogy az ipartestület vezetősége mindenkor hivatása magaslatán állt s úgy vezette a testület ügyeit, hogy zökkenőt, vagy széleskörű elégedetlenséget sohase vont maga után.
62 iparosmester és 48 segéd, akik közül már sokan mesterek lettek s már el is haltak, volt a kezdő állomány. A munka a kezdés szerénységében indul meg, de hovatovább nemcsak a folyó ügyeket öleli fel, hanem erőt és önérzetet is kezd adni tagjainak. Az iparos önérzet kifejlesztésénél nagy szerepe volt és van ma is az ipartestületeknek, azok nélkül a kisipar egy mindenkinek kiszolgáltatott keserves kenyér lenne, így bizony néha még irigyelendő helyzetűnek is gondolják.
E 40 év alatt az ipartestületnek a következő elnökei voltak: Porzsolt József, csizmadia 2 évig, Tajtsik Ferenc építész 25 évig, Dobozi Károly cukrász 1 évig, Telegdy Ede lakatos 6 évig, Szoboszlay Samu fogtechnikus 3 évig, dr. Cserey Zsigmond fogorvos 1 évig és Bencsik Zsigmond, aki ezelőtt 2 évvel lett a testület elnöke.
Déva és Vidéke, 1926. március 13. A dévai ipartestület székházünnepe.
1891. március 15-én szentelték fel a dévai ipartestület székházát. — A közgyűlés határozata értelmében a székház felszentelésének 35-ik évfordulóját f. hó 21-én, vasárnap fogja a testület megünnepelni.

Déva és Vidéke, 1926. március 27. Székházavató emlékünnep.
A dévai ipartestület f. hő 21-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel ünnepelte meg a székház felszentelésének 35 éves fordulóját. Az ünnepélyt, amelyen mintegy 70 iparos vett részt, Chinda Miklós, ipartestületi elnök nyitotta meg, összetartásra és munkára buzdítva az iparosságot, majd az aranyserleget Őfelsége és a királyi család egészségére ürítette. Oprea Mircea polgármester, valamint Ilie Ioan iparhatósági biztos szintén megjelentek az ünnepélyen és szintén ürítettek a hagyományos aranyserlegből, néhány megértő szót intézve az iparossághoz.
Az ipartestület tanácstermének falába elhelyezett emléktáblára ez alkatomat ismét felfűzték azt a szalagot, amelyet a dévai iparosnők 1897-ben adományoztak a testületnek s amelyen a következő aranybetűs felírás áll: „Emlékül a dévai iparosnőktől 1897 március 15-én“.
Déva és Vidéke, 1929. szeptember 28. Megalakult a Dévai Iparos Dalárda.
Örömmel adhatunk hírt arról, hogy Déván újból megalakult a Dévai Iparos Dalárda s így remény van arra, hogy egy nagy és munkás dalegylet fogja ismét megkezdeni működését.
A lelkes ifjúság s a megjelentek valóságos buzgósága legalább is azt sejtteti, hogy az újonnan megalakult dalárda tevékenységét igen sikeresen és igen sok ízben fogja megmutatni.
Az új dalárdát a dévai Iparos Kaszinó kebelén belül alakították meg, így a gyűlés is az Ipartestület tanácstermében folyt le 1929 szept. 22-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel. A mintegy 60—70 megjelent érdeklődő gyűlését Kolozsváry Árpád nyitotta meg, aki szép beszédben tárta fel a dalárda szükségességét s feltette a kérdést, hogy óhajtják-e a megjelentek a dalárdát megalakítani? A válasz természetesen az igen volt s a dalárdát megalakultnak jelentették ki az Iparos Kaszinó kebelén belül, miért is elnöknek a Kaszinó elnökét Luch Ioan testületi elnököt választották meg. Kandidáló bizottság közbejöttével megválasztották alelnöknek Kolozsváry Árpádot, titkárnak Bubárnik Miklóst, jegyzőnek Szász Józsefet, pénztárosnak Apa Jánost és kottatárosnak Csávásy Józsefet. Ellenőrök: Mischung Antal és Stuchlich József.
A gyűlés a leglelkesebb hangulatban ért véget a déli órákban, a legtöbb reménnyel kecsegtetve a tagokat, annál is inkább, mivel az egyhangúlag megválasztott Sarkadi Elek karmesterben mindenki a buzgóságot s a kitartó munkásságot tanulta — eddigi működése során is — megismerni.
Az új dalárda már meg is kezdte működését. Minden kedden és pénteken próbákat tart az iparosok gyűléstermében este fél 9-től fél 10-ig. S a próbákon az aktív tagok nagyon szép számmal jelennek meg. Itt kell megemlítenünk, hogy a Dalárda első szereplése 1929. november 24-én lesz, amikor a Kaszinó emeleti helyiségében Katalin-esthez hasonló estélyt fognak rendezni. A rendezőbizottság tagjai: Sarkadi Elek, Kolozsváry Árpád, Bubárnik Miklós, Szász Ferenc, Dubovszky Pál, Tavaszy József és Apa János. A szép est elé a dévai közönség várakozással tekint. Addig még több alkalmunk lesz szólni erről a fényesnek ígérkező előadásról.
Déva és Vidéke, 1930. április 26. Ügyvédi iroda áthelyezés.
Dr. Șuiaga Victor ügyvédi irodáját a Motz-féle házból az Ipartestület házába, Aurel Vlaicu utca 1 szám alá, helyezte át.
Déva és Vidéke, 1931. január 17. Átalakítják a dévai ipartestület székházát.
A tanácstermet színházteremmé bővítik ki s esetleg jövőre emeletet húznak a székház fölé. A dévai ipartestület választmányának nagyszabású s városunk fejlődését célzó kiválóan szép tervéről számolhatunk be. A dévai ipartestület választmánya ugyanis legutóbbi ülésén elvben elfogadta azt a tervet, amely szerint az ipartestület szép székházán nagyobb arányú átalakításokat eszközöljenek, amelyek az ipartestület s így az iparosság kulturális fejlődését is még inkább lehetővé fogják tenni.
Arról van szó ugyanis, hogy a székház mai tanácstermét színházteremmé akarják bővíteni. A tanácsterem udvarfelőli falát kitolnák a telek végéig, az óvoda felé eső üzlethelyiséget megszüntetnék, azzal együtt a jelenlegi tanácsterem egy termet alkotna, amiből közbül színpadot s a két szélén két öltözőt lehetne készíteni. Az utca felőli bejárat mindjárt a tanácsterem után volna egy kis folyosóval, ahonnan ruhatárba s 3 ajtó az előadó terembe nyílna
Ezen a terven Segesdy Árpád főmérnök, a hunyadmegyei építészeti hivatal főnöke már dolgozik is. Tervbe van véve — az 1932 esztendőre — az is, hogy az épület többi részei felé emeletet fognak húzni s ha ez megtörténik, akkor a testület jegyzője, házmestere,
az iparos bank s az iroda az emeleten fog elhelyezést nyerni s alul mind üzlethelyiségek lesznek.
Ha tekintetbe vesszük, hogy a kibővített előadóterem 200 négyzetméter nagyságú lesz, amely 400 embert foglalhat magába, számot vethetünk azzal, hogy pláné színpad és öltözők beépítésével, az ipartestület milyen nagy segítségére lesz nemcsak az iparosság kulturális fejlődésének, hanem ezzel egyidejűleg a város kulturnívójának emelésében is. Éppen ezért gratulálunk a tervhez és hisszük, hogy agilis vezetéssel ez a nagyszabású terv, legalább annak az első része, még ennek az évnek a folyamán megvalósulást fog nyerni. A testületnek az átalakításhoz szükséges pénznek egy része már rendelkezésére áll.