TÖRTÉNELEM MÁSKÉPP
„1849. október 6-án - szándékosan a bécsi forradalom és Latour halálának első évfordulóján - Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet.
Négyüket a 25. császári és királyi gyalogezred 2. zászlóaljából alakított kivégzőosztag lőtte agyon (az osztagban büntetésből besorozott bécsi forradalmár ifjak is voltak), kilenc honvédtiszttel Franz Bott, a brnói hóhér végzett a bitón.
Magyarország és Erdély teljhatalommal felruházott ura, Haynau táborszernagy 14 tagú haditörvényszéke - tanúk meghallgatása, védők részvétele nélkül, két tárgyalás után - olyan honvédtiszteket ítélt halálra, akik a szabadságharc kitörése előtt a császári és királyi seregben tényleges tisztként szolgáltak és a szabadságharc alatt tábornoki rangot értek el, vagy önálló seregtestet vezettek.
E katonák sokban különböztek; néhányan forradalmárnak vallották magukat, mások csak esküjükhöz kívántak hűek maradni; a magyarokon kívül volt közöttük német, osztrák, horvát és szerb; kisnemes, polgár és főnemes; dúsgazdag és vagyontalan; voltak közöttük barátok és ellenfelek, de egyben azonosak voltak: hősiesen harcoltak a magyar szabadságért, nemzeti függetlenségünkért, s ezért életüket áldozták.
Amikor az évfordulón rájuk gondolunk, az emlékezés szép percei nem felhőtlenek: zavartan és kényszeredetten döbbenünk rá, hogy a 13 hőst legtöbben nem tudjuk felsorolni, eljutunk három-négy névig, Damjanich János, Nagysándor József, Vécsey Károly, Knézić Károly nevére még emlékezünk, s azután megtorpanunk, elbizonytalanodunk, szégyenkezünk. Ez a füzet ezért készült.
Nem kívántuk feleleveníteni e derék, tisztességes katonák teljes életútját, bemutatni emberi erényeiket és gyengeségeiket, hadi tetteik, győzelmeik és vereségeik teljes lajstromát. Csak egyet akartunk: felidézni a legendás 13 vértanú nevét, felvillantani a nevek mögött rejlő embereket, s egy-egy mozzanat felelevenítésével átélhetővé tenni tragikus sorsukat, hősi halálukat.” Eddig az idézet.
Hogy a szabadságharc után rögtön semmit sem lehetet tenni az elhunytakért, az tény: nyomozások, letartóztatások, feljelentések, megfélemlítések zajlottak rendszeresen, nem egy alkalommal ártatlanok is szenvedték a törvény kezének súlyát. De az már érthetetlen, hogy az 1867-es kiegyezés következtében teljesen feledésbe merültek a vártanúk. Mert akkor, jól megrögzött szokás szerint, a „haza bölcse”, vagyis Deák Ferenc keményen küzdött a másik bölccsel, Kossuth Lajossal. Azok, akik jövőjüket, családjukat és életüket adták egy nemes eszme miatt, akik java még magyar sem volt származásilag, feledésbe merültek. Évtizedek és évszázadok múlnak el majd, hogy bizonyos eseményekre megemlékezzünk. Sokan és tévesen ünneplésnek nevezik a rendezvényeket, de személy szerint én nem tudom, hogy miként lehet a halottakat ünnepelni. Ha végignézünk történelmünkön, mindig a legnagyobb katasztrófák évfordulójáról emlékezünk, Mohács, 1848, Trianon, stb. Azt már kevesen mondják, hogy a trianoni szerződést Horthy ellenforradalma pecsételte meg. Mert 1919-ben, francia megszállás alatt, az ellenforradalom szervezése a franciákat teljesen a nyakunkba ültette. Ezalatt, mások bizonygatták rokonságukat a franciákkal. És nyertek.
Nézzük a hálás utókort, a tábornokokat illetően: ötnek a földi maradványait kimosta a Maros, 1932-ben, vagyis kivégzésük után 83 évvel, kettőt 1913-ban találtak meg (64 év után), mondhatni véletlenül, Dessewfyt kettéfűrészelve lopták ki egy év után, Kiss Ernőt és Leiningent három helyre is eltemetették….
AULICH LAJOS honvéd tábornok
Maradványait az 1932 májusi aradi árvíz idején találták meg, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak.
KNÉZIĆ KÁROLY honvéd tábornok
Az ő csontjait is az 1932. évi aradi árvízkor találták meg, örök álmát az emlékoszlop kriptájában alussza.
NAGYSÁNDOR JÓZSEF honvéd tábornok
Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor elvégzett gátépítés során kerültek napvilágra, végső nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.
POELTENBERG ERNŐ LOVAG honvéd tábornok
A kiegyezés után családja megkísérelte felkutatni maradványait, de csontjait csak 1932-ben, az árvízi gátépítéskor találták meg, most az ő sírja is az emlékoszlop kriptája.
TÖRÖK IGNÁC honvéd tábornok
Csontjait a gátépítési munkálatoknál, 1932-ben találták meg, maradványai az emlékoszlop kriptájában nyugszanak.
DAMJANICH JÁNOS honvéd tábornok
Teteme 125 évig felesége rokona, Csernovics Péter temesi főispán mácsai kastélyának parkjában pihent, 1974 óta az emlékoszlop kriptájában nyugszik.
LÁHNER GYÖRGY honvéd tábornok
Holttestének elszállítását a már említett Csernovics Péter temesi főispán szervezte meg, teteme Damjanichcsal együtt nyugodott a főispán mácsai birtokán, míg 1974-ben végleges helyre, az emlékoszlop kriptájába kerültek csontjai.
DESSEWFFY ARISZTID honvéd tábornok
1850 tavaszán maradványait unokatestvérei ládában, kettéfűrészelve csempészték a margonyai Dessewffy-birtokra, jelenleg is ott - mai nevén Marhaňban - van a sírja.
KISS ERNŐ honvéd altábornagy
Tetemét a kivégzést követő második napon ásta ki tisztiszolgája, hat hétig hamis sírfelirattal nyugodott az aradi temetőben, majd tizenhat évig Katalinfán volt eltemetve, végül maradványait átszállították Alsóeleméribe - mai nevén Elemir -, a családi sírboltba. Ma is ott pihen.
LÁZÁR VILMOS honvéd ezredes
Maradványait - hosszas keresés után - 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában; végső nyughelyet ő is az emlékoszlop sírboltjában lelt.
SCHWEIDEL JÓZSEF honvéd tábornok
Csontjait 1913-ban, Lázár Vilmos maradványaival együtt találták meg, nyughelye az emlékoszlop sírboltja.
LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY GRÓF honvéd tábornok
Tetemét felesége családjának sikerült megszereznie, egy ideig sógora monyorói birtokán pihent - a sír helyét közvetlenül a fegyverletétel előtt maga választotta meg -, később a borosjenői templom sírboltjában helyezték el. 1974-ben maradványait átszállították az emlékoszlop kriptájába.
VÉCSEY KÁROLY GRÓF honvéd tábornok
Holttestét feleségének egyik ismerőse az aradi köztemetőben hantoltatta el, itt pihent 1916-ig. Ezután maradványai az aradi kultúrpalota kriptájába kerültek, 1974 óta ő is az emlékoszlop sírboltjában nyugszik.
RÉTHY ENDRE és TAKÁCS LÁSZLÓ ARADI VÉRTANÚINK összeállítása után, saját kommentekkel fűszerezve.