Természeti jelenségek Déván 1879-1940

   Víz nélkül nincs élet, de az sem kényelmes, ha a Jóisten elfelejti a csapokat elzárni. Természetes jelenség az eső, még akkor is, ha hosszasan tart, csak az ember szokott el tőle. Mielőtt tovább lépnénk, el kell mondani, hogy minden folyónak vagy folyamnak volt egy természetes árterülete, amelyet időnként visszakövetelt magának. Ritkán, de mindig csak addig öntött ki. Azonban az embereknek megfelelő volt, ha közel a víz, így az árterületek lecsapolásával szántóföldeket nyertek, mások pedig a folyó árterületére építettek. A folyó az emberek költözködését szabályozásait évtizedeken át tűrhette.
   A Dévára telepített bukovinai magyarok aránylag jó helyeken kaptak földeket, elnevezésük Felső-Forduló, Alsó Forduló, Tóállás, Holt-Maros, Sziget, Hargas (Horgas) stb. Persze a földek nem várták őket tárt karokkal, ugarolni kellett, nádast irtani, előkészíteni a földet a termésre. A második telepesek 1909-1910 között álltak neki földjeiknek, tulajdonképpen 1911-re született meg az első termés. Mire a második is meglett volna, hatalmas árvizek keletkeztek Erdély szerte, s nem ritka esetben a házakat is elsodorták, nemcsak a termést. Tény az, hogy bukovinai őseinknek nem volt könnyű. Mire kissé „megkapaszkodtak” volna, jött három év (1912-1913-1914), amikor nem volt termés, majd utána az első világháború (1914-1918), a rendszerváltás (1919) majd a földreform (1921).
   Ha átnézzük az 1930-40-es térképeket rájöhetünk, hogy akkoriban Déva nyugati dombjairól több patak folydogált a városba. Megfelelő időben ezek a patakok nem voltak nagyok és hozamuk sem túlzott, de felhőszakadás estén elöntötték a várost és megtöltötték hordalékkal, mint 1939-ben is történt. De nézzük a kor lapjainak jelentéseit:

  Magyar Polgár, 1879. Déva, dec. 10.
  A pusztító árvizek a 4. és 5-ki esőzések folytán keletkeztek. A Körös Brád községét nagyobbrészt elöntötte, több ház összedűlt. Az ínségesek részére könyöradományokat gyűjtenek s a belügyminisztériumtól segélyt kértek.
  A Maros alantabb részeiben medréből kicsapott. A kisebb hegyi patakok az utak legnagyobb részét megrongálták. A Maros apadóban van ugyan, de a vízállás és a jégtorlódás miatt a veszély folytonos, a hajózás lehetetlen.

  Hunyad, 1880. február 18. Részleges vízáradás volt Déván. A Cserna vize Csáklány György telke körül megtolulván, az úgynevezett Hajóst (a mostani Mihai Viteazul utca környéke) annyira elöntötte, hogy némely lakókat közbiztonsági tekintetből ki kellett költöztetni.

  Hunyad, 1880. március 6. A Marosról, közép vízállás mellett, szépen rendre takarodik a jég. Déva alatt a víz tükre ma már tiszta a jégtől.

   Hunyad, 1880. június 5. Jégverés. Május 30-ikén egy nem nagy területű felleg verődött össze északon Nagyág felett és gyorsan közeledve, zúgva kerülte meg Dévát. A jég oly sűrűn omlott belőle, hogy a második sorban levő dévai hegyek még 2 óra múlva is egészen fehérek voltak. A termőhatárnak kevés részét érte; csak a Karolina-szőlőt pusztította el. Maros-Solymos határának felső részét azonban egészen tönkre tette. A búzából semmi sem maradott, a szőlőtőket pedig egyenesen ki kell vágni, mert a fa is össze van rombolva.

  Hunyad, 1880. október 9. Földrengés Déván. A folyó hó 3-ikán egész Erdélyben észlelhető földrengés 6 óra 40-45 percz körük Déván is érezhető volt. Már másodikán estve és harmadikán kor reggel a légnyomásnak 750-ről 742-re hirtelen esése jelezte, hogy valami van készülőben a természet nagy műhelyében. A mondott időben három erős D. Ny-ról jövő lökés rázkodtatta meg a földet. A tünemény kb. 3 m. perczig tartott.

   Magyar Polgár, 1881. március 11. Árvízveszély Déván.
  Levelezőnk írja: Már 7-én délelőtt megindult Déváról a jég, de csakhamar megakadt Déva és Sólymos között, s a jégtáblák Dévánál összetorlódván, a folyó vizét a parttal egy színvonalra emelték délutáni 4 óratájban.
  A városi hatóság nagy buzgalommal, s a rendelkezésére álló csekély erő teljes megfeszítésével a szükséges előintézkedéseket megtette: a mentőcsónakokat a veszélyben forgó utcákon elhelyezte, s éjjeli őrséget rendelt ki; este a Maros túllépte medrét, s a Görögvárost elönté.
  A tegnapi nap folyamán a víz a vasúti töltés átereszein is keresztül törvén, itt is nagy területet borított el; befolyt a róm. kath. plébánia templomba, s hozzáférhetetlenné tette a járásbíróság helyiségeit. Szerencsénkre a jég leúszott s egyelőre a nagyobb veszély elmúlt városunkról, ámbár az éjjelt is nagy félelem közt tölték el, mert az ég csatornái megeredtek, dörgött, villámlott; még esti 10 órakor is riadót fújtak a tűzoltók.

Hunyad, 1881. március 12. E héten Dévának is bőven kijutott a vízből. A Maros jege megtorlódott a Cserna torkolata alatt, s az úgynevezett Görögvárost egyfelöl a Maros, másfelöl a Cserna egészen elöntötte. Az első áradás e hó 7-én d.u. 2 és 3 óra között jelentkezett. Akkor mentett ki a rendőrkapitány és 2 csendőr a Kokelin-féle téglavetőből 4 czigánycsaládot. Ettől kezdve a víz folyton nőtt.
  A városi tanács intézkedett, hogy a Maroson levő jégtorlasz dinamittal robbantassék szét. Töltényeket dobáltak be, szét is robbantak azok, de a torlasz csak állott, mint Sion hegye, s 7 órakor már az egész Görögváros víz alatt volt. Megkezdődött a mentés. Rendőrkapitányunk, csendőreink s néhány polgár nemsoká 23 házból hordták ki az embereket, bútorokat és házi állatokat. E 23 ház közül 10 részint megrongáltatott, részint összeomlott. A Maros jege 8-án délután 4 órakor vonult el a város alól. Ekkor a kiáradt víz is visszavonult medrébe. A jég azonban lejjebb megint megállt, és 7 órakor ismét áradni kezdett.
  A másodszori áradás éjfélig tartott. Ekkor rongálta meg a víz a legtöbb épületet, kerítéseket szakított le, s oly erővel rohant végig az utczákon, hogy a mentőknek a legnagyobb elővigyázattal kelle járniok. Az árvíz által okozott kár igen nagy lehet. Ki az országútig minden pincze szinültig tele van vízzel. További veszélytől azonban nem tarthatni.
  Önfeláldozó emberek. A közelmúlt napokban lefolyt áradás alatt néhány ember igazán önfeláldozóan viselte magát. Ezek között vannak Sulucz Sándor rendőrkapitány úr és derék csendőreink, kik éjjel-nappal a vész színhelyén működtek, mentettek embert, állatot és bútorokat, nem ritkán övig gázolva az árban. Az ők önfeláldozó buzgalmuknak köszönhető, hogy több kár nem esett a meglevőnél. Dicséretet érdemelnek még Bordán János pályafelügyelő és fia, Jakab és Gáspár hadnagyok, Böszörményi Sándor és Pacurár Niculai városszolga, kik a csónakok biztos kezelése által könnyítették meg nagyban a rendőrkapitány és csendőrök munkáját.
  Olvadás. Az enyhe időjárás folytán hegyeinkről majdnem minden hó elolvadt, csak itt-ott látható 1-1 szakadozott fehér szalag. A további olvadás tehát nem sokkal fogja növelni sem a Marost, sem a Csernát.
  Árvízi vészbizottság Déván is megalakult. Feladata lesz az árvíz által okozott károk fölvétele és megbecsülése. Elnöke az alispán, tagjai a polgármester, rendőrkapitány, főmérnök, városi orvos, a tűzoltó-egylet főparancsnoka, Rigó Gyula és Terbócs Bertalan.

  Hunyad, 1881. március 26. A közelmúlt napokban lefolyt áradás Déva, Maros-Illye, Lapusnyak, Briznik és Dobra határaiban jelentékeny károkat okozott. A lapusnyaki határban egyedül Lázár Pál Oszkárnak egy 35 holdas őszi búzatábláját tette tönkre a szó valódi értelmében.

  Hunyad, 1881. április 2. A megszünt esőzés folytán az áradás mostmár szünőfélben van. A hatóságok előrelátó intézkedései folytán emberélet nem esett áldozatul. Maros kiöntése következtében Déva, valamint a szomszédos falvak határa is víz alá került. A város mélyebben fekvő részei veszélyeztetve vannak. A vetéseket az ár elpusztította. A víz egyre árad.
  A Maros medre szinültig tele van. E héten csaknem folyton esett, a havasok hótömege most indult olvadásnak; újabb áradástól tarthatunk. Az illyei, brizniki, laupsnyaki és dobrai határok már el is vannak öntve.

  Hunyad, 1881. április 16. A Maros áradása egész hónap óta tart, tömérdek kárt okozva völgye egész hosszában a vetésekben. Múlt vasárnap óta azonban a kiáradt víz kezd visszahúzódni a rendes mederbe.

  Hunyad, 1881. május 18. Déva város marosparti részeinek e tavaszon másod ízben is kijutott az árvízből. A múlt heti nagy esőzések újólag annyira megnövelték a Marost, hogy az fenyegetőleg megáradt és túllépve a partokat, a rétek, legelők, szántók megszállása után a Görögvárost fenyegette pusztítással. A városi elöljáróság gondoskodása és Sulucz Sándor rendőrkapitány úr elismerésre méltó buzgalma folytán azonban nagyobb kár nem történt, mint a mi megvan, s a minek jelen körülményeink közt emberi erővel úgy se lehetett volna eleit venni.
  Az első áradás 14-ikén délben jelentkezett, 15-ikén már kiöntött s 16-án csak csolnakon lehetett közlekedni a görögvárosi utczákon, a mi 17-ikén is tartott. A városi őrség éjjel-nappal künn volt, s a védők szorgalmasan működtek élükön a kapitánnyal.
A pincék mind szinültig megteltek, kertekben és vetésekben igen nagy a kár.
  Meggyűlt a bajuk a szegény tutajosoknak. Vasárnapra virradó éjjel életveszélyek közt mentettek ki derék védőink az áradat közepette zátonyra jutott néhány tutajost. A holt Marosban most is ott áll néhány gazdátlan tutaj. Hogy gazdáik hol lehetnek, nem tudhatni; azt beszélik, hogy hat tutajos a vízbe fult, a mi éppen nem látszik valószínűtlennek.

  Hunyad, 1881. május 21. Nagy zápor zúdult ránk 18-ikán délután. Innen keresztül húzódva a Sztrigy völgye felé, felhőszakadássá változott és rohamosan megtöltötte a hegyi patakokat. A vasúti hidakat is úgy megrongálta, hogy Piski és Russ közt 3 napra meg van szüntetve a közlekedés.

   Hunyad, 1881. június 11. E héten igen sokat esett. Néha egész záporok hulltak le. A patakok meg is áradtak és több felé nagyobb károkat okoztak. Déván is kiöntött a Cserna malomárka. A Görögvárosban több kert és udvar víz alatt áll. A pinczék is telvék vízzel ismét. A Marosnak se kell sok, hogy ismét kiöntsön. Medre szinültig tele van. Mint mondják, egy-egy falu határa már is víz alatt van. A sok esőzés folytán, a légkör is meghivesült. Mintha nem is nyári hónap volna ez a június.
  Roppant jégeső volt f. hó 6-ikán Laposnyak és környéke határán, mely még azt is tönkre tette, mit a gyakori áradások megkíméltek. A jég pusztítását növelte a zápot folytán megáradt patakok kiöntése, megrongálva ige sok hidat és utat és kimosva minden terményt a kertekből. Itt valóban semmi termés nem lesz e nyáron se az ősziből, se a tavasziból.

  Hunyad, 1881. június 11. Roppant jégeső volt Hunyad megye zarándi részeiben f. hó 9-ikén. Kőrösbányán dió nagyságú jég esett, éspedig olyan mértékben, hogy lapáttal lehetett mérni. Mindent tönkre tett annyira, hogy a kertekben és mezőn egyebet a puszta földnél nem láthatni.

  Hunyad, 1881. augusztus 27. Oly rémítő meleg 20 esztendő óta nem volt Déván, mint ezekben a napokban. Napfényen 42 R. fokot mutatott a hőmérő, árnyékban pedig 34-et. Csaknem lehetetlenné vált minden mozgás és munka az emberre nézve.

  Magyar Polgár, 1882. január 21.
  Hunyadmegyét a múlt évben sokféle nyomorúság látogatta meg. A legnagyobb volt az, hogy a termés az egész megyében rosszul ütött ki. Emiatt itten általános is a panasz. Nem egy gazdától lehet hallani, hogy a földbirtok 1881-ben a műveltetési költségeket se térítette meg. A hivatalos gazdasági tudósítók némelyike mégis jónak látta kielégítő termésről tudósítani a kormányt. Kaptak is ezért leckét nem mástól, mint magától a közigazgatási bizottságtól, mely egyik múlt évi ülésében, ha jól emlékszem, éppen a megye érdemes alispánja felszólalása folytán elhatározta, hogy a termés igaz volta felől feliratban fogja tájékoztatni a minisztériumot. Tehát rossz, igen-igen rossz volt a múlt évi termés.
  E mellett sok kárt okoztak a gyakori áradások. A megye azon részében, mely Dévától lefelé a Maros völgyén terjed, nem egy birtok maradt a múlt év folyamán bevetetlenül. Azaz hogy az őszi vetést kimosta az árvíz; tavasszal, mikor az áradat visszavonult rendes medrébe, bevetették tavaszi gabonával; ennek se lett aratás a jutalma, mert újra áradás következett; harmadízben kukoricát és talán negyedízben még burgonyát is vetettek; egyikből se lett semmi, mind a gyakori áradások miatt. A gazdák helyett vízimadarak arattak itten.

   Ellenzék, 1882. november 8. Árvíz-veszélyes községek az erdélyi részekben.
  A közmunka és közlekedési miniszter rendeleti úton fölhívta Hunyadmegye közönségét, hogy a Maros folyó kanyarulatai által, a megyében fenyegetett községeket jelölje meg. A megjelölés egy felterjesztésben megtörtént és abban Balonicz, Benczencz, Gyógy-Gyalmár, Arany-Nagy-Rápolt, Déva (város), M.-Sólymos, M.-Némethi, Maros Illye, Szakamás, Sztrettye-Gurászáta nevű községek foglaltatnak, mint olyanok, melyek a Maros által komolyan veszélyeztetve vannak. A felterjesztés - azon szempontból indulva ki - hogy a fennjelölt községek a védelmi munkálatok költségeire mitsem utalványozhatnak, a műszaki munkálatokat hivatalból és állam-költségen kéri keresztül vitetni.

   Hunyad, 1883. május 5. Áradás és vízbefúlás. Hétfőn egész nap omlott az eső, közben-közben zápor módjára, vidékünkön. E miatt a Maros is kiloccsant, a Peták patak azonban valóságos rohamossággal lepte el Fel- és Alpestes községeket. Az épülőfélben levő vajdahunyadi vasút töltéseiben sok kárt okozott. Ember élet is esett áldozatul: a Makray család csabai születésű szakácsnéja, a ki át akarván menni a kiáradt vizen, elsodortatott és beléfulladt.

  Hunyad, 1883. június 10. Szőleink és a június 1-sei jégverés. Azon számos bajok és csapások között, a melyeknek az amúgy sem irigylendő sorsú gazda évente ki van téve, a jelen évben első helyet foglalják el a korai tavasztól a folyó hóig több alkalommal beállott víz-áradások, a mi a minket legközelebbről érdeklő Maros és Cserna folyók medreinek bételése és ki nem kotorása miatt történik. Ezen folyó többszöri kiáradása tönkre tette a dévai határnak nagy részét. Két hóig folytonosan tartó esőzések lehetetlenné tették, vagy igen megnehezítették a tavasziak elvetését, a mi által a határnak alig egy tized része van bevetve, a sok eső okozta víz a szépen mutatkozó őszi vetéseket is nagyon megrongálta, így összesítve gazdasági állapotunkat, őszi vetéseink nagy része eliszapolva, a kukoricza elvethetése tökéletesen lehetetlenné téve. Ezen csapásokat még tetézte a június 1-én délután 4 óra tájt néhány percz alatt hirtelen támadt szélvészes vihar, magával hozva a rohamos esővel vegyült nagy mennyiségű jéghullást, a mely csaknem egészen tönkre tette a dévai Mocsár, Veresmál, Dobron, Tekerő, Patak, Csikmál és Rots nevű szőlők idei s még jövőbeli szőlőtermését is…

   Ellenzék, 1883. július 15. Déva, júl. 15.
  Hetek óta annyi a vihar és felhőszakadás, hogy a föld már egészen eliszaposodott, jégverés azonban még nem volt. Tengeri szépen ígérkezik. Az aratást ezen a héten kezdettük; az eredmény búzában jó közép, a rozsban silányabb. A szőlő jól fejlődik; kielégítő szüretre számíthatunk.

  Ellenzék, 1884. július 25.
  Hunyadmegyében az utóbbi napokban roppant viharok és esőzések voltak. Az áradások rendkívül megrongálták az utakat. A Vajda-Hunyadtól délkeletre eső Kalán, Zeykfalva és Kitid községekben olyan jégvihar volt, hogy mindent tönkre tett.

  Ellenzék, 1885. május 22. Déva, máj. 19.
  Maros vidékét zimankós vad idő látogatta meg 17-ről 18-ra virradóra, Szászváros vidékén a kapás növények mind elfagytak. Különben az utóbbi esőzés se pótolhatja azt a kéthavi szárazságot s Hátszeg vidékén a gabonavetéseket kénytelenek kiszántani. A kukorica alig emelkedett ki a földből s a sok szél a gyümölcsöt lerázta.

   Ellenzék, 1885. szeptember 4. Nagy vihar Déván.
  Múlt napokban a Déva mellett levő Deczebal nevű hegy felett borzasztó vihar tört ki, mely Déva városra és határára is kiterjedt és irtózatos erővel dühöngve rettenetes mérvet öltött és sok kárt okozott. A szél oly erővel bírt, hogy fiatal fákat földig hajlította, a korosabbakat pedig eltörte. Majd megeredt az eső sűrű jéggel, a melyek között nem egy tyúktojás nagyságú volt. Több ablakot s a kereskedések kirakatait porrá törte a jég, s immens kárt okozott a szőlőhegyek és kertekben. Dacára, hogy alig tartott pár percig a futó zápor, az utcákat tengervíz borította, s mihelyt elvonult a zivatar ismét kisütött a nap.

   Hunyad, 1885. november 7. Szerencsétlenség a Maroson.
  A maros-németi révnél, a Maros folyón, múlt hó 30-án este olyan szerencsétlenség fordult elő, melynek emberélet is esett áldozatul. A szállító hajó ugyanis, vásáros nap lévén, a gyakori és nagy teherszállítmányok alatt annyira megrongálódott, hogy midőn újabb teherkocsik átvétele végett a németi part felé igyekezett, hirtelen ketté vált, s a benne lévők a vízbe merültek. A hajóban voltak: Preiszig révhaszonbérlő, hat révész és egy gyolcsárus tót. A révészek, kik a folyó sodrával ismeretesek voltak, a hajó roncsaiba kapaszkodva, a hajótörés színhelyétől nem messze szerencsésen a partra vergődtek. A gyolcsárus tót szintén egy darab deszkába kapaszkodott s éle halál közt lebegve vitetett le a vízen egészen Branyicskáig, hol valami sátoros czigányok figyelmesekké lettek kiabálására és szerencsésen partra húzták. Preiszig azonban, ki a szerencsétlen révnek éppen haszonbérlője volt, kapzsisággal párosult bűnös gondatlanságáért életével fizetett. Állítólag ő is egy darab deszkába kapaszkodott s úgy vergődött jó ideig a víz felszínén, ismeretlen helyen azonban a víz alá merült. Hulláját a szerencsétlenség után hatod napra sem találták meg.

   Hunyad, 1885. deczember 19.
  Állandó nyomorúságunk, amarosi közlekedés fennakadása, a jégzajlással megint előállott. A megyének a Maroson túl fekvő részébe több napig nem lehetett postát küldeni. A kőrösbányai postát, több napi bizonytalankodás után Branyicskára terelték Déváról. Mégis felette ősi állapot ez: hogy ekkor megyének egyetlen marosi hídja se legyen!

   Ellenzék, 1886. február 28.
  A Maros szabályozása létkérdéssé vált Maros-Illyére nézve. E végből f. hó 15-én birtokossági közgyűlés volt M. Illyén. A közlekedésügyi miniszter kiküldöttje és Hunyadmegye érdemes alispánjának részvételével. A szükséges nagy költségek miatt még mindig nincs eldöntve, hogy lesz-e valami a sokszor emlegetett szakamási és esetleg a burzsuki átmetszésekből, vagy csak a felülről tervezett part-erősítések lesznek szintén nagy költséggel keresztül vive? A legnagyobb bajt az okozza, hogy mióta a sót többé nem hajókon, hanem vasúton szállítják, a folyam medrét sohasem takarították, minek következtében a folyam medrében számos apró sziget képződött.

   Magyar Polgár, 1886. május 2. Földrengés Déván. Ápr. 29. délután 5 óra 30 perckor, csendes derült idő mellett, Déván földrengés volt, miközben a járókelők megtántorodtak s a bútorok összekoccantak. A földrengés iránya kelet-nyugati volt. A rengést erős zörej kísérte. Az épületekben semmiféle kárt nem észleltek.

  Magyar Polgár, 1886. május 11. Déváról írják máj. 6-ról:
 A Maros mentén május 4-ről 5-re átmenőleg az esőzés hóra fordult s a hőmérséklet hirtelen nagyot csökkent. Kapás növényekben a kár máris szembeötlő, szőlő, gyümölcs szintén megsínyli. 6-ra a hó átment, de aznap a völgyekben elolvadt csak a magaslatokon tartja meg magát. A gazdák aggódva néznek a jövő elé.

   Ellenzék, 1886. június 26. A megáradt Maros.
   Déváról írják: A Maros és mellékvizei az utóbbi esőzések és gyakori záporok következtében szintén kiáradtak tömérdek kárt okozva mindenfelé. Déva rétjei, mélyebben fekvő szántói víz alatt állnak most is. Lovakat, ökröket, sőt embereket ragadott néhol magával az árvíz.

   Magyar Polgár, 1887. május 23. Déva, május 23.
  A Maros áradása következtében az alsó városrész és a környékbeli szántók, rétek víz alá kerültek. Marosillye mezőváros lakosságának egy része a múlt éjjel barmaival együtt a hegyekbe menekült. A vasúti közlekedés teljesen elakadt. Ter¬ményekben és állatokban nagy a kár. Az egész Maros-völgy tenger.

   Ellenzék, 1888. december 7. Földrengés.
  Déván, kedden délután három negyed 1 órakor földrengést észleltek. Már egy héttel azelőtt szintén éreztek földrengésformát, de az csak pár pillanatig tartott. Ezúttal sem volt erős, de nagy zörej és zaj követte s egyes épületekben határozott ingást is észleltek.

   Ellenzék, 1889. január 8.
  A Maros-híd építése is közeleg megvalósulásához s a kivitel gyorsítása szempontjából a legközelebbi rév tulajdonosa: Kun Géza gróf részére előrelátható károsodása némi kárpótlásául 400 frtot ajánld meg egyhangúan a közgyűlés.

   Ellenzék, 1889. április 23. Hunyad megyei hírek.
  Hunyad megyének május hó 15-ére összehívott tavaszi közgyűlése igen népesnek és élénknek ígérkezik. Be fog töltetni a főjegyzői, egy főszolgabírói (a hátszegi) és egy szolgabírói (a puji) állomás. A tárgysorozatban fog szerepelni a Sólymosnál építendő Maros híd ügye is.

   Magyar Polgár, 1893. május 16. Halál a Marosban.
  Borzasztó szerencsétlenség történt a napokban Déva mellett a Maros kompjával. Hat utas érkezett az átjáróhoz s beszállóit a csolnokba, melyet Ferkő Mihály hajtott. A Maros meg volt áradva s elkapta a csolnokot. Ferkő Mihály és az utasok közül hárman a hullámokban lelték halálukat.

  Magyar Polgár, 1893. június 12. Árvizek.
  Az erdélyi részekben támadt nagy árvizekről, melyek most már mindenütt apadóban vannak, e hó 10-iki kelettel a következőket írják:
  Déva. A Maros-völgy mindenfelé víz alá került. Minthogy a mellékvizek rohanó áradatát a magasabb hegységek hóolvadása is fokoz¬za, a túláradás folytonosan emelkedik. Déva alsó területe, a Görögváros el van árasztva. A római katholikus zárda templomát torlaszokkal védik. Több kisebb ház bedűlt és a vízárban rekedt lakosságot csónakokon élelmezi a hatóság. Az ár ma egy méternyire áradt ismét. Cserna és a Sztrigy-völgy szintén víz alá került. Magától értetődik, hogy az árvíz tömérdek károkat okozott. Az esőzés tegnap megszűnt és így remélhető, hogy pár nap múlva a vizek a rendes mederbe visszatérnek, de az elárasztott vetések menthetetlenül oda vannak.

   Magyar Polgár, 1893. június 14. Déva, (Hunyadm.), jún. 11.
Amit félve sejtettünk, már napok óta, bekövetkezett. A sok víz nem fért el a Maros medrében, az kilépett és óriási termőterületet elárasztott. A nem árteres helyekről a vetések állását jelezni lehetetlen a még folytonos esőzés miatt, mely egyéb károkon kívül még a mezei munkákat is megakasztotta.

   Déva és Vidéke, 1893. június 18. Árvíz mindenfelé.
  Sok elemi csapás sújtotta országunkat az idén. Mig a Királyhágón túli részekben a tűzvészek pusztítottak el virágzó községeket és népes városokat, addig Erdélyben az árvizek okoztak kiszámíthatlan anyagi károkat. A folytonos esőzések következtében számos folyó és patak kiáradt, részben vagy teljesen elpusztítva a szép reménnyel kecsegtető termést.
  Az eddigi jelentések szerint a Maros, Ompoly, Kis- és Nagy-Küküllő, Olt, Szamos folyók és sok patak öntöttek ki nagyobb területen. Maros- Ilye és Alsó-Maros-Váradja községeket a Maros teljesen elöntötte s az utóbbiban mintegy 40 ház romba dőlt. Gyulafehérvár egy részét szintén elöntötte a Maros s a környéken több ezer holdnyi területen elpusztította a vetést. Tövis és Piskin, valamint Ugra és Kerelő-Szent Pál között a folyó árja valóságos tengert képez. Az Emke algyógyi földmives-iskolája jelentékeny károkat szenvedett az áradás következtében. Nagy Enyed, Medgyes, Balázsfalva, Erzsébetváros, Gyulafehérvár, Segesvár, Kőhalom, Alsó-Rákos, Hévíz, Királyhalma, Szászváros és Déva határain óriási terü¬leteket lepett el az árvíz, Kolozsvárt pedig a postarét s a Szentgyörgyhegy alatti szántók állanak viz alatt.
   A Maros és Temes a Bánátban szintén kiöntött nagy területen. A lakosságot mindenütt kétségbe ejtette a súlyos elemi csapás, mert a mellett hogy nagy kárt okozott a lakásokban és gazdasági épületekben, a vetéseket s a takarmányt is elpusztította. Hozzávetőleges számítás szerint az árvíz által okozott kár több millióra rúg. Újabbi jelentések szerint különben az ár jelentékenyen apadott.

   Magyar Polgár, 1895. március 7. Árad a Maros.
  Maros vize ezúttal csak a népdalban folyik csendesen, a valóságban elbizakodottan tobzódni és áradni kezd, különösen az erdélyi részeken, Déva táján, ahol méghozzá, két nap óta tartó állandó eső szaporítja a szennyes hullámokat. Gyulafe¬hérváron és Déván már megtettek minden előkészületet az árvízveszedelem esetére.

   Déva és Vidéke, 1895. március 26. Az árvíz Déván.
  A nagy esőzés és a beállott hirtelen olvadás következtében Déván a Maros kiöntött, és az egész tóhát, marosmente, a vasúti töltésig víz alatt áll; a görögvárosból a lakók kiköltözködtek hajókon; a Hajós nevű utczából is egynéhányan. A városi hatóság minden intézkedést megtett és a veszély bekövetkeztére előre számítva, a mentéshez kívántató minden eszközt ideje korán beszerzett és elhelyezett.

   Magyar Polgár, 1895. március 26.
  Az időjárás Hunyad megyében, mint levelezőnk írja - rendkívül változó és szeszélyes. Verőfényes napsugár és hózivatar váltakozik naponta többször is; közben olyan fergeteg tombol végig, hogy még a szilárd házak is meginognak; azon közben olvad a nagy hótömeg s a Maros már kicsapott medréből, a dévai Tóállás, valamint Haró maros parti része víz alá került.

   Pesti Hírlap. 1895-03-28/86. szám. Déva, márc. 27.
  Dévánál a Maros erős áradásban van. A város alsó részeit víz borítja. A lakosság egy része lakásaiból kiszorult. A vasúti állomásra csak kocsival lehet jutni. Az áradás nőttével nagy károk fenyegetnek.

   Déva és Vidéke, 1895. április 4.
  Az árvíz a folytonos esőzés és a hirtelen hó-olvadás következtében kezd Dévára is veszélyessé válni; már a Hajós utcza elején másfél méter magasságot ért el a víz, ha még emelkedni fog, a vasúti indóházhoz közeledni nem lehet kocsival, legfeljebb csolnakon.

   Déva és Vidéke, 1895. április 11. Árvíz Déván.
  A tavaszi árvíz ez idén is megkívánta a maga áldozatát; nemcsak Déva vidékét öntötte el a Maros, hanem az egész Marosmente nyakig úszott az árban; nálunk a veszedelmet még okozta a Cserna folyó kiöntése is s ez által kétszerezve éreztük a víz romboló hatását. Nem elég, hogy az idei árvíz házakat döntött romba, de megakadályozta teljesen a közlekedést; hátráltatta a mezei munka megkezdését; ez a nélkül is takarmány szükségben szenvedő gazdákat megfosztotta azon reménytől, hogy marháikat mielőbb a legelőre hajthassák.
  Csak egyszer jutott volna eszébe a magas kormánynak, mely az utóbbi időkben olyan meddő reformokkal tölti el minden idejét, hogy megkérdezze az áradó vizektől sújtott Maros-, Cserna-menti községeket, hogy hát mit csinálnak?...mint védekeznek a rakonczátlankodó folyamok dolgában?...csak egyszer jutott volna eszébe valamelyik országgyűlési képviselőnek, hogy kerületébe minden évben ismétlődő csapásokra felhívta volna az illetékes körök figyelmét; miért nem sürgették, hogy legalább a tavaszi árvizek idején a súlyosan fenyegetett helyekre szakértő folyam-mérnök kiküldessék, ki tanulmányozva a terep viszonyait, a kiáradó folyam medrét, a víz szabad lefolyásainak akadályait, hogy egy tervet adhatott volna be az áradások meggátlására.
  Ha az árvíz-veszedelem csak úgy szórványosan 4—5 évenkint látogatna meg bennünket, még talán föl se vernénk; némi államsegély, adóelengedés, országos ínséges segély-adományok könnyítésének a vízkárosultak nyomorán, de nálunk az áradás minden évben mathematikai pontossággal és következetességgel beköszönt, tehát keresnünk, fürkésznünk kell az okokat, melyek ezt előidézik.
   Nem kell oda nagy műszaki tudomány, hogy fölismerjük a bajt, hisz nálunk a legegyügyűbb szegény-paraszt is tudja a kútforrását a bajnak; ujjal tudja megjelölni azokat a helyeket, hol a víz medréből kilép és megtudja határozni a védelem eszközöket; laikus létére teljes tudatában van annak, hogy minő vízszabályozási munkálatok szükségeltetnének, hogy a folytonos kiáradások, ha nem is véglegesen, de megkevésbíttetnének.
  Csak itt a dévai határba két rövid átmetszést kellene végrehajtani, már a Maros folyó rohama ez által megtöretnék; a Cserna szabályozásával pedig a Maros völgyén elterülő szántó-, kaszálóföldek meg lennének mentve a beiszapolástól.
  Csak egy kis jóakaratú mozgalom indulna meg az illetékes körök részéről és az ártérben fekvő községek szívesen hozzájárulnának minden áldozathoz; nevezetesen az átmetszés által előforduló kisajátítási költségekhez és közmunkával a vízszabályozási munkálatokhoz, csak egy kis jóakarata kellene a kormánynak ahhoz, hogy a Marosmentén ármentesítő társaságot létesítsen, hogy erre a vidékre is kiküldené a folyam-mérnökét, közegeit legalább a veszély idején; ezt a jóakaratot pedig megérdemelnénk már csak azért is, hisz mindig szabadelvűpárti képviselőt küldünk az országgyűlésre.

  Déva és Vidéke, 1895. május 16.
  A tavaszi árvíz nagyobb károkat okozott: M.-Illye, Sztrettye, Sárfalva, Gyalmár és Déva területén. Összesen mintegy 288 család jutott e miatt Ínségbe. Ezek érdekében úgy a belügyminisztériumtól, valamint országszerte és megyeszerte megindított gyűjtés útján könyöradományt, illetve államsegélyt igényeltetett.

  Magyar Polgár, 1895. augusztus 12.
  Nagy vihar vonult el 6-án d. u. 5 óra körül Déva fölött, mely egy óránál tovább tartva házfödeleket bontott és kéményeket tört; különösen sokat szenvedett a vármegyeház fedele. A rákövetkező éjjel jó eső áztatta a kiaszott földet és azóta a nagy hőség is enyhült; Déván a nappalok, habár még mindig nagyon melegek, de legalább tűrhetők, az esték s reggelek épen hűvösek.

   Pesti Hírlap. 1896-03-18/77. szám. A Maros áradása.
  Déváról írják: A derült tavaszi napok következtében a Maros folyvást árad, a partokat azonban még sehol sem lépte át. A zátonyok és kisebb szigetek nagy része víz alatt van.

                                                                                                                                               1913

  Déva és Vidéke, 1896. szeptember 17.
  Nagy zivatar volt f. hó 12-én délután 3 és 4 óra közt Déván; a Víz-utcában most épülő korcsma alapzatából kihányt földtömeg és a Dobolyi-utcza kövezéséhez nagy garmadába rakott kőmennyiség a lerohanó vizet feltartóztatta és a szomszédos pinczelakásba hatolt a víz, honnan a lakók alig bírtak kimenekülni, vagyonuk egy része is megrongálódott.
  Most az a kérdés, ki fogja e szegény emberek veszteségét kárpótolni? Hanyagság terheli a városi hatóságot, hogy a földet ideje korán el nem hordatta; az épület már tető alatt áll és a kihányt föld még mindig ott díszeleg.

  Déva és Vidéke, 1897. május 20. Áradás.
  Ha még pár napig fog tartani az esőzés, mely április közepétől mostanig csekély megszakítással folytonosan boldogít, félni lehet a maros kiöntésétől, mely semmivé tenné az idei termést, már a sok esőzés úgy is végtelen kárt okozott, mert a mezei munkát teljesíteni nem lehetett.

   Pesti Hírlap. 1897-07-06/185. szám. Déva, július 5.
  Múlt éjjel 10—2 óra között óriási vihar pusztított Déván és környékén. Dévának összes középületeit, főleg a megyeházát, az állami leányiskolát erősen megrongálta a szélvihar. A vihar fákat csavart ki. A jégverés az ültetvényekben és a szőlőkben roppant kárt tett.

  Déva és Vidéke, 1897. november 18. Ver az Isten mind a két kezével.
Nem volt elég, hogy az évi termését gazdáinknak semmivé tette a 3 hónapig tartó esőzés — és a júliusi árvíz, — a mostani hideg száraz fagyos idő tönkretette az őszi vetéseket. Pár napja ugyan meglágyult az idő, gyenge esőzés állott be, de kérdés, hogy segíthet-e már a pusztulásnak indult mezőkön?

  Déva és Vidéke, 1898. július 14. Árvíz.
  A nagyobb mérvű jégveréstől még ez ideig a dévai határ megmenekült, hanem most az árvíz teszi tönkre, a Cserna patak mely szabályozatlan állapotában megölő átka e vidéknek újból kiáradt és a tóállás holt maros nevű düllőkbe fekvő tagbirtokokat elárasztotta.
  Nagy indolentió úgy a birtokosság valamint a hatóságok részéről, hogy e patak szabályozása végett mind ez ideig nem indítottak semmi moz¬galmat a néma gyermeknek az anyja se tudja mi baja, ha az illető érdekeltek nem panaszkodnak, ha nem ösztökélik minden lépten nyomon a kormányt, mely mindenütt szabályoz csak éppen Hunyadmegyét felejti el, ha nem hívjuk fel figyelmét a terményeinket minden másod évben megsemmisítő patak szabályozására, ha ország gyűlési képviselőink szemet hunynak a helyett, hogy figyelmébe ajánlanák a bölcs kormánynak égető bajunkat, — akkor ez az állapot így fog tartani még évtizedeken át és Maros mentén elterülő legtermékenyebb földjeinknek csak minden harmadik évben fogjuk hasznát vehetni.
  Kevés állami hozzájárulással a birtokosság részéről is némi kevés áldozattal a Cserna folyó szabályozható lenne, egy pár átmetszés a Maros folyón a vaspálya töltésén egy tágas nyílású áteresz megszabadítana minden bajunktól. Talán egy képviselő választás előbbre vinné ügyünket?...megfélemlítenénk a szabadelvű kormányt hogy átcsapunk az ellenzékhez és nem választunk kormánypárti képviselőket, talán e kényszer hatása, alatt sok adót fizető gazda közönség vitális érdeke, állami szempontból is figyelembe jönne.

  Magyar Polgár, 1898. augusztus 8. Halál a Marosban.
  Kádár Szabó János, dévai iparos 16 éves fia, Gyulay György hentes tanonca, egyik délután a vágóhídról a Marosba ment fürödni. A figyelmeztetés daczára rossz helyen ugrott a vízbe; rögtön alámerült és fuldokolni kezdett. Egyik fürdő gyermek utána úszott, hogy kimentse, de a halálküzdelemben levő a mentőt görcsösen megragadta. Ez a pillanat veszélyét érezvén, hatalmas lökéssel kiszabadítván magát, a vízbefúlót sorsára hagyta. Hulláját szombat reggel vetette ki a víz a partra. A rendőrség a hullaházba szállította.

  Déva és Vidéke, 1899. augusztus 3. Szárazság.
Mintha a dévai határ meglenne bűvölve a természettől, míg körülöttünk mindenfelé szakadó esők vannak — nálunk a forró katlanba kiszárad minden, a tengeri már elpusztult, most már a szőlőn is látszik az aszály nyoma.

   Déva és Vidéke, 1899. augusztus 10. Jótékony eső.
  Valahára a nagy szárazság után f hó 9-én reggelre megeredt az eső és azóta szórványosan folyton esik, és annyira lehűlt a levegő, hogy a nyári ruhák viselését abba kellett hagynunk. A hosszú időig nélkülözött eső a szőlőnek még használt, de a tengerinek alig hisszük.

  Déva és Vidéke, 1899. szeptember 7. Felhőszakadás Déván.
A sok elemi csapás, mely ez évben a gazdákat érte Hunyadmegyében, úgy látszik, hogy f, hó 3-án a délelőtti órákban bekövetkezett felhőszakadással véget ért. Ilyen esőre a legrégibb emberek se emlékeznek,— délelőtt rekkenő hőség volt, és délfelé sötét felhők takarták be a láthatárt; és pár perez alatt dörgés, villámlás közt olyan eső zúdult Dévára, hogy pár perez alatt víz alatt volt az egész város, a piaczon elárusítás végett felhalmozott dinnyéket, zöldségeket a rohanó ár sátorostól együtt ragadta magával.
  Szerencse, hogy ez a végítélet nem tartott sokáig, egy óra alatt lefutott az egész víz a Marosba — a fellegek megritkultak és a jóltevő nap újra ránk mosolygott.

   Déva és Vidéke, 1900. augusztus 16. A Maros áradása.
  A folytonos esőzés miatt a Maros annyira megáradt, hogy félni lehet, hogy elönti a Marosmenti községeket.

  Déva és Vidéke, 1901. január 10. Hideg tél.
  Alig emlékeznek rá, hogy az erdélyi részekben ilyen rettentő hideg tél köszöntött volna be. De általában mindenfelől nagy hidegről értesítenek. A szegény madarak beröpdösnek a nyitott ajtón-ablakon, — künn élelmet nem találnak s reggelenkint megfagyva találunk az útszélen számtalan állatot, melyeknek éjjelre menhely nem jutott.
  Azt a bolond, kötni való német professort Falbot, kellene egy éjjelen át valami csángó-szekéren megsétáltatni, hogy élvezze jóslásának következményét, a midőn azt állította, hogy az idén — enyhe, meleg telünk lesz.
Maros-Solymoson a román karácsony estéjén megfagyva találtak két embert, egyik már halott volt, a másiknak a lábai fagytak el s beszállították a dévai közkórházba.
  Hasonlóképpen két vándorló mesterlegényt hoztak be a kórházba, kiknek lábuk és kezük elfagyott. Ilyen 20—22 Reamur-fok hidegben az elemi iskolákat és a templomokat, be kellene zárni. Az a sok, apró szegény gyermek majd eldől az utcán, midőn reggel korán az iskolába mennek; és a templomokban hányán betegszenek meg, kiket a buzgóság a nagy hideg daczára oda vezérel, hogy ott egy órát kalaplevéve eltöltsenek?

                                                                                                                                                     1913

   Déva és Vidéke, 1902. július 24. Nagy viharok.
  Az ország minden részében dühöngő viharokról egymást érik a jelentések, értesítések. E viharokból nekünk, hunyadmegyeieknek bőven kijutott részünk. Nincs egy nap, mely elmúlna a nélkül, hogy eső, jég, villámhullásban ne lepne részünk.
  F. hó 20-án és 22-én az éjfél előtti órákban olyan égiháború vonult el felettünk, melyhez foghatót még a legöregebb emberek sem észleltek, a villámlás, dörgés egy másodpercig sem szünetelt, ki volt világítva az egész vidék, úgy, hogy a villám-fény mellett olvasni lehetett. Számtalan helyen lecsapott a villám, hogy emberélet esett-e áldozatul, még eddig nem tudjuk, Ez az abnormális időjárás a már aratott búzakalásznak ártalmára van, a sok esőzés miatt kicsirádzik a kévében és a szeme kipereg. —Elmondhatjuk mi is: adtál uram esőt, de nincs köszönet benne.

  Déva és Vidéke, 1902. augusztus 7. Hőség.
  Amit a nyár eleje elmulasztott, kipótolja a nyár közepe, óriási a hőség — a gyógyszertár ajtaján kiszöge¬zett barométer a déli órákban 39—40 fok Reamurt mutat. — Ilyenkor áldás egy jó uszoda, amivel itt Déván nem dicsekedhetünk, több oldalról panaszkodnak, hogy a vizet igen ritkán bocsátják ki belőle, pedig ilyen rekkenő hőségben az állóvíz megromlik s a helyett hogy könnyebbülést szerezne, sokat árthat.
  Nincs szerencsénk a fürdők dolgában, a gőzfürdőt is bezárták, mert az épület rendőri szempontból is kifogás alá esett. Igen üdvös dolgot művelne a tulajdonosa, ha mielőbb eleget tenne a követelményeknek és megnyitná a fürdőt.

  Déva és Vidéke, 1903. szeptember 17.
  A szokatlanul hosszantartó szárazság felette nagy károkat okoz. A kukorica, mely tavasszal nagy termést ígért, egészen lesilányult: alig ad valami hasznot. A rétek, legelők kiégtek. A barmot istállóra kell fogni, pedig a szénatermés télire sem volt elég. A folyók néhol egészen kiapadtak. A Marost ily csekélynek soha sem láttuk. Esdve várná a nép az esőt, de nyoma sem mutatkozik.

   Déva és Vidéke, 1904. október 6.
  A szárazság utóhatása. A nyári tartós szárazságnak még csak most érzik, az utóhatásait Déván. A legtöbb kútból teljesen kiapadt a víz és a források nyomtalanul eltűntek. Egy -egy utcában alig van kút, amelyből a víz ki nem apadt volna. Remélhető, hogy a bekövetkezett esős időjárás mellett a források ismét visszanyerik vizüket a dévai vendéglősök legnagyobb — bánatára.

   Déva és Vidéke, 1907. július 6. Óriási jégvihar Déván.
  A napok óta tartó rettenetes hőség borzasztó módon bosszulta meg magát. Folyó hó harmadikán délután négy óra felé Déván és a szomszéd községekben hirtelenül elborult az ég és óriási vihar, majd felhőszakadás keletkezett, a végén pedig ökölnyi nagyságú jégdarabok estek. A jégeső teljesen tönkre tette a vetést, hüvelyes és más veteményeket. Még ez kellett a szegény gazdáknak.

  Déva és Vidéke, 1907. augusztus 3. Felhőszakadás.
  Az elmúlt szombaton valóban már nem is esett, de szakadt. Szakadt olyannyira, hogy azok a lapok hasábjain állandóan szereplő „legöregebb emberek” sem igen emlékezhetnek a közel múltban hasonló áradatra, mely Déva utcáin hömpölygött.
  A közlekedés teljesen megakadt, nemcsak amíg esett, de vagy egy teljes óráig azontúl is, amíg a hegyekről lerohanó vízlavina elhagyta a várost. Az utcák egyik oldaláról a másikra jutni csak merész vállalkozók tettek kísérletet. A törvényszéket pedig csakis tutajokkal lehetett volna megközelíteni, ha ugyan akadt volna olyan ember, aki még ilyen időben is — az igazságot keresi. A kávéházakban piccolózó férjek jártak még a legjobban. Mindössze félórai kimenőt kaptak a házi imperatrix-től, amelyből azután akaratlanul (?) is jó harmadfél óra lett, ami kártya mellett — valljuk meg őszintén — nem is olyan sok. Lám odafönt mégis csak a férfiakat jobban szeretik.

  Déva és Vidéke, 1909. március 6. Kiáradt a Cserna.
  A két hónapig tartó kemény téli időt hirtelen kellemes tavaszi időjárás követte, mely a felgyülemlett félméteres havat hirtelen olvadásnak indította. A hegyekről oly nagy mérvben zúdult alá a víz, hogy Déva utcái két napig csaknem járhatatlanok voltak s f. hó 3-án a Cserna is kiöntött. A Görög-város nagy része víz alatt áll. Félő, hogy a Maros is kiönt, ami nagy anyagi kárt jelentene.

   Déva és Vidéke, 1909. április 10. A Maros áradása.
  A tavaszi hóolvadás és esőzések következtében rendkívül megnőtt a Maros vize, ugyannyira, hogy kiöntéssel fenyeget. Rendőrségünk ez esetre az előkészületeket már megtette. Szászvárosról és Algyógyról szintén magas vízállást jelentenek.

   Pesti Hírlap, 1912. május 29,
  Déva. május 28. A Maros áttörte a gátakat és a partmenti vetéseket és réteket ellepve a víz, amely Déva egyik külvárosának, az úgynevezett Görögvárosnak egy részébe is behatolt. Az áradás nemcsak a gabonaföldeket tette tönkre, hanem a lekaszált rétek gazdag szénatermését is elsodorta. A lakosság nagy aggodalomban van, mert az áradás még egyre tart és a Maros felső folyásának vidékeiről táviratilag folyton áradásokat jelentenek. Az éj folyamán néhány óra alatt a víz négy méterrel emelkedett. A kültelki kertek és a házak víz alatt állanak. A rendőrségét és katonaságot kirendelték gátak emelésére, a víz azonban ezeket a gátakat egymásután söpri el. A fenyegetett részeken állandó katonai őrjárat teljesít szolgálatot. A veszélyeztetett pontokon Csulay alispán megtette a szükséges intézkedéseket.
   Déva, május 28. Az áradás egyre tart. A vészbizottság permanenciában áll. A katonaságot készenlétbe helyezték, hogy szükség esetén a lakosság segítségére legyen. Déli egy óra tájban a víz túlemelkedett a gáton és a szennyes ár elöntötte a földeket, áttörte a Cserna hídját.
A Hungária-gépgyár és a Ziallas- féle gőzmalom csak csónakon közelíthetők meg. A várost az árvíz veszedelmétől különösen a magas vasúti töltés védi, úgy hogy az összes védelmi intézkedések csakis egy gátra fordítattnak.

 Szászváros. 1912. augusztus 15. Vihar és villámcsapás. Folyó hó 7-én a rendkívüli nagy hőség rendkívül nagy vihart hozott, amely 8-án megismétlődött Déván és környékén. A vihar éjjel jött valóságos orkán és felhőszakadás kíséretében, mit a rettenetes villámlás még félelmetesebbé tett. Másnap reggel lehetett csak látni a vihar pusztításának rettenetes következményeit. Déva vidékén a gyümölcsösökben lerázta a félig érett és éretlen gyümölcsöt, összetépte a szőlők hajtásait, de legnagyobb a kár a kukoricában, amelyet a vihar a földre fektetett annyira, hogy nagyon sok része a földön is fog maradni. A vihar 8-án délben megismétlődött és ekkor a villám a csángótelep gazdasági szérűjébe csapott, felgyújtván a kicséplés után felhalmozott szalmakazlak közül a legszélsőt. Már-már úgy látszott, hogy a több szekérnyi szalma menthetetlen, amikor a szél elállt és a tűzoltóság, valamint a segítségül siető katonaság együttes munkájának sikerült a pusztító elem¬nek gátat vetni úgy, hogy csak az egy kazal szalma égett porrá.

 Majd ősszel...
  1912. szeptember. Napi hírek. Az árvíz pusztításai.
Az esőzés és vihar, amely átvonult az ország délkeleti részén és úgyszólván egész Erdélyen, még egyre végzi pusztító munkáját. Újabb záporesők paskolták a tájakat, miáltal még jobban megdagadtok a folyók meg a patakok és így mindenfelé csak növekedett a veszedelem, amiről megdöbbentő adatokban tanúskodnak itt következő távirataink:
  Déva, szept. 6. A Maros áradása egész éjjel tartott. A vízállás magasabb, mint tavasszal volt, az áradás idején. Dévának Görögvárós nevű külvárosa egészen víz alá került. Maros szigeten az ár elöntötte a Pap és Lázár-féle birtokokat és behatolt az istállókba. A marhaállomány elpusztult. Déva elöntött részeiből a lakókat és állatokat csónakon szállították ki. A Maros egész völgye Alvincig, körülbelül hetven kilométernyi távolságban víz alatt van. A takarmány, mely behordásra várt, tönkre ment, szintúgy a kukorica és káposztatermés is. A lakosság kétségbeesve nézi egész évi munkájának pusztulását. Az egész vidék ínségnek néz elébe.
   Déva, szept. 6. Mára kiderült az idő s az eső már nem esik. Az elöntött városrész még mindig járhatatlan részein csónakokon és tutajokon közlekednek és a még megmenthető tárgyakat az elöntött házakból elszállítják.
  Déva, szept. 7. Az árvízveszedelem a tegnap beállott apadás után ma újra növekedett. Az éjjel Alvinc környékén újabb felhőszakadás volt, ami a vizet újra megnövesztette. A városi hatóság és a partmenti községek őrsége egész éjjel talpon volt. A dévai gőzmalmot a víz teljesen körülzárta és a földszint ablakáig ér. Az időjárás állandóan borús és esős. A MÁV igazgatósága jelenti: Az árvíz okozta forgalmi akadályok elhárítása folytán a hortobágyfalva—vurpodi vonalon az összes forgalom ismét megindult. A forgalom megindult a nagyszebeni—verestorony—országbatári vonalon is. A fogaras—brassói vonalon Ósínka és Újsinka között egyelőre csak a személyforgalmat kezdték meg.
  Déva, szept. 7. A nagy árvíz miatt a tűzoltóság Tóth Ferenc főparancsnok vezetésével megkezdette a veszélyeztetett házak ingóságainak mentését. Az árterület közelében levő kutakat elzárták, mert az árvíz a föld alatt behatolt a kutakba. A tűzoltóság, valamint a melléje rendelt közmunkaerő permanenciában van. A hadgyakorlaton résztvevő katonaságot hazavárják, mert a hatóság a hazaküldésük iránt, fordult a honvédelmi miniszterhez. Algyógynál egy román paraszt kocsijával át akart hajtani az áron; az ár azonban lovastól a Marosba sodorta, melynek hullámaiba a kocsi a kocsissal együtt odaveszett.
  Déva, szept. 7. Az esőzés még ma is tart. Az árvíz egyre nő és már a parttól távolabbra eső községeket is az elöntés veszedelmével fenyegeti.
  Déva, szept. 7. Az áradás Arad irányúban terjed és most már Szoborsin, Zám és Tótvárad környéke is víz alá kerültek. Az áradás oly hirtelen jött, hogy a lakosság teljesen tehetetlenül áll vele szemben.
  Az árvízveszedelem. Országos zápor.
  Már a második hete, hogy állhatatos egyformasággal tart a mogorva, lehangoló idő. Kevés megszakítással minduntalan záporeső paskolja a tájakat. Ilyen körülmények között csak növekednek mindenfelé az árvíz veszedelmei. Az esőzések vigasztalan állapotokat teremtenek mindenfelé. Kivált az erdélyi részekre vár siralmas romlás és pusztulás. Egyre-másra érkeznek a komor hírek a veszélyeztetett vidékekről, mint alábbi távirataink tanúsítják.
  Déva, szept. 13. Az árvíz ma reggel óta ötven centiméterrel nőtt. A közúti közlekedés Arad irányában el van zárva. Az országutat ellepte a víz és ezen az utón az ár közeledik a város felé. A honvédség gyakorlóterét már teljesen ellepte. A rendőrség végigjárta a víz alatt levő utcákat és különösén a Gőzmalom-utcában a veszélyeztetett házak lakóit kilakoltatta.
  Déva, szept. 13. Az ár folyton nő és most már a Görögváros egészen víz alatt áll. Azonkívül ellepte a városi közvágóhidat. A Hungária gépgyár udvara és raktárai víz alatt állnak. A Bolgár-utcában a kocsik tengelyig járnak a vízben. Az Arad felé vezető országutat a víz Déva határában átvágta és járhatatlanná tette.
  Déva, szept. 13. Egész éjjel esett az eső, minek következtében a víz nagymértékben emelkedett. Az alacsonyabb helyen fekvő házak lakói elhagyták lakásaikat és a magasabb fekvésü helyekre menekültek. A víz ellepte a ferencrendi zárda környékét is. A vasúti töltés mindkét oldalát ellepte a víz. A tűzoltóság állandóan a veszélyeztetett helyek közelében tartózkodik, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson. Reggel négy órakor elállt az eső, sőt ki is derült az ég, de még újabb esőkre van kilátás.

  A dévai árvíz 1913
  Nagy árvízkatasztrófa sújtotta mostanában Magyarország délkeleti vármegyéit. A folytonos zivatarok és esőzések megdagasztották a folyókat, amelyek azután kiöntöttek medrükből és pusztító áradatként hömpölyögtek réteken, szántóföldeken, emberlakta területeken át; megrongálták a házakat s a szántóföldeken elpusztították a szegény emberek egész évi keserves munkájának eredményét. Jellemzően mutatjuk e fényképfelvételeink, hogy milyen nagy volt a árvíz. Déván a Maros áradása okozott nagy kárt s e képünkön az úgynevezett görög-városrés két utcáját látjuk. 1. A Maros áradástól elöntött utca. 2. A lakosság menekülése a házakból az elárasztott utcán. A Maros 3-6 kilométernyi széles és 12-12 kilométernyi hosszú területet öntött el a városban. A lakosság nagy kárt szenvedett a katasztrófa miatt.

  Déva veszedelme. Déva, június 30. Az árvízveszély óráról órára nő.
  A tűzoltósági megkezdte a Görögváros nevű külváros kilakoltatását. A vízmennyiség még nagyobb mint az őszi árvíz alkalmával. Branyicska és Marosillye között a vízár már elérte a vasútitöltés tetejét és a síneket mossa. A közlekedés megakadt. Nagyszeben irányában mindenfelé árvizek vannak. A lakosság ijedelmét növeli és a mentést megnehezíti, hogy az eső vigasztalanul szünet nélkül tovább zuhog, minek következtében az ár folyton növekszik. A katonaságés tűzoltóság a külvárosban dolgozik. Utászcsapatokat is kértek segítségül.

  Déva, június 30. Az árvíz elöntötte éjjel 11 órakor az egész Marosvölgyet. Ameddig a szem ellát, mindenütt piszkos víztömeg látható. Az árvíz a   Cserna-patak vizét viszszatolta és elöntötte a Görög várost. Ma reggel óta már csak csónakon lehet közlekedni. A katholikus templomot a mellette lévő ferenczrendi zárdával együtt ellepte a víz. Az utászcsapatok még nem érkeztek meg. A kár kiszámíthatatlan. Tönkrement a harcárban az egész termés és a lakosság nagy nyomor előtt lásd.
  Déva, június 30. Tegnap estekissé kiderült, de éjféltájban ismét beborult az ég és azóta tovább esik az eső. A Görögvárossal csak csónakon lehet közlekedni. A tűzoltóság Tóth Ferencz főparancsnok vezetésével egész éjjel talpon volt és igen, sokat dolgozott. Ma reggel Gyulafehérvárról megérkeztét a segítségül kért utászzászlóalj katonai pontonokkal. A víz alatt levő utczákban a meggyengült házakból kitelepítették a lakosokat és egyelőre a magasabban fekvő iskola épületekben helyezték el őket. Az Arad felé vezető országutat is ellepte az ár, úgy hogy errefelé a közlekedést be kellett szüntetni.
  Elpusztult községek. Déva, június 30. Az árvíz lassan kint az egész vármegyére kiterjed. A megáradt Maros vize visszanyomja a folytonos esőzéstől amúgy is színültig megtelt mellékfolyóit, ezek pedig a hegyi patakokat.
  A víz elöntött három községet. Szászváros mélyebben fekvő részeit a három nap óta folyton növekvő ár elöntötte. Nagyrápolt és Benczencz községeket a Maros tönkretette. A Sztrij-folyó mentén Tompa, Bácsi és Batiz községek vannak leginkább veszélyeztetve, melyeknek lakossága segélyt kér. A legveszélyesebb helyzetbe Szacsal község került, ahol két hegyi patak egyesülve ömlik a Sztrijbe. A megáradt vizek elárasztották a községet s a házakat elsöpréssel fenyegetik.
  Az elöljáróság katonai segítséget kért. Ma reggel különvonattal egy század honvédet küldtek a veszélyeztetett község védelmére. Tegnap délután Szászváros és Algyógy között az ár annyira alámosta a vasúti fővonal töltését, hogy a vonatok csak átszállással közlekedhetnek. Az éjszaka folyamán a töltést megerősítették és így a forgalmat egyelőre akadály nélkül tudják lebonyolítani. Marosvásárhelyről a városi tanács táviratilag értesítette a dévai hatóságokat, hogy a folytonos esőzés miatt onnan még nagyobb víztömegek várhatók. A nép kétségbeesetten nézi vagyonának pusztulását, mert a termésből még akkor sem lehetne semmit sem megmenteni, ha a vetésről a víz hamarosan le is folyna.

     Déva, június 30! Délután 3 óra.
 Az eső egyre szakad, s a veszély perczenként nő. A vidékről ijesztő vészhírek érkeznek. Boér Gábor főszolgabíró tegnap és ma bejárta a veszélyeztetett helyeket, s megtette a szükséges óvóintézkedéseket. Sárfalvára, hol legnagyobb a veszély, utászcsapatokat kért a főszolgabíró. Alpestesen egy ház összeomlott, három utcza lakosságát kilakoltatták. Lesnyék községben több ház összeomlott. A kiáradt Maros az országutakat több helyen átvágta, a hidakat elvitte. A dévai katonai gyakorlótér egészen víz alatt áll. A külvárosokban a közlekedés lehetetlen.

   Magyarország. 1913-07-01/154. szám.
  Árvíz a délvidéken. Falvak pusztulása Hunyad- és Krassó-Szörény megyékben. Elpusztult az egész termés. Déva, Lugos és Karánsebes veszedelme. Az utóbbi napoknak Hatalmas, felhőszakadásszerű esőzései nagy árraveszedelmet zúdítottak ismét a délvidéken, Hunyad megyében, a Maros mentén, Krassó-Szörény megyében pedig a Temes mentén fekvő községekre, városokra és ezek határaira. Különösen nagy a pusztulás a Maros völgyében, amely, valóságos tengerhez hasonlít. A piszkos ár eddig már több községet pusztított é s erősen fenyegeti Szászváros és Déva városokat, amelyeknek alacsonyabb részeit már elöntötte az árvíz. Fokozza a veszélyt az, hogy Marosvásárhelyről a Maros további emelkedéséről adnak hírt. Krassó-Szörény megyében, Lugos és Karánsebes környékén pusztít az árvíz, ahol a Temes és patakjai elárasztották az egész vidéket, elpusztítva itt is az egész lábon álló terméstt…

  Magyarország. 1913-07-04/157. szám. Déva, július 3.
  A Maros tegnap délután óta apad. A víz az elöntött területekről még nem húzódott vissza, idle aalcsonyabb már. Déván a marosvásárhelyi 22-ik horvát gyalogezred utászcsapat-különítménye Szabo műszaki tiszttel élén a mentésnél emberfölötti munkát végzett. A várható házbeomlások miatt a katonai különítmény állandó permanencziában van. A Kajánpatak Bezsan Kajanel községet elöntötte. Kecskedagánál hegycsuszamlás történt.

  Magyarország. 1913-07-09/161. szám. Újabb árvízveszély. Déváról táviratozzák.
  A Sztrigy és a Cserna völgyében felhőszakadásszerű eső zuhogott egész napon át, majd jég esett. A kisebb folyók és patakok erősen áradnak. A Maros is újra kezd áradni.

   Magyarország. 1913-07-11/163. szám. Déva, július 10.
  Két nap óta tartó rendkívüli esőzés folytán a napokban medrébe visszahúzódott Maros folyó ma éjjel újra beáradt és Déva város Tóállás nevű dűlőjében 500 holdnyi területet öntött el. A görög város mélyebben fekvő része ismét vis alatt áll

   Magyarország. 1913-07-13/165. szám. Déva, július 12.
  A Maros áradása az éjjel még emelkedett. A város vízmentes utczái is víz alá kerültek az éjjel. A víz alá került utczák lakosságát kilakoltatják. A hatóságok permanencziában van-nak. Az éjjel újabb felhőszakadás volt, mely tönkre tettea távíró- és telefonpóznák nagy részét.

  Magyarország. 1913-07-15/166. szám. Déva, július 14.
  A szombaton jelzett árvíz vasárnap óriási mennyiségben jelentkezett. A víz vasárnap egész, napon át nőtt. A két nap óta növekedő víz az előző heti árvizet hasonlíthatatlanul felülmúlja. Gyuláifehérváron felül, mint jelentik, két községben a víz a házakat ellepte és a családos férfiak gyermekeiket házukra kötözve, a fákra menekülnek, ahonnan katonaság segítségével jönnek le. Vasárnap reggel Gyulafehérvárról a marosvásárhelyi 21. honvédgyalogezred utászkülönítménye 15 emberérl és öt csónakkal Dévára érkezett és emberfölötti erővel végzik a mentési munkálatokat. Az utászcsapat kevésnek bizonyul és attól tartanak, hogy kimerülnek. Gyulafehérvárról éjjel vett hivatalos jelentés szerint, 80 tutajt az ár elszakított a partoktól, a rajta lévő emberekkelegyütt. Három embernek sikerült megmenekülni, a többi a tutajokon maradt, s sorsuk egyelőre ismeretlen. A megyében a hatóságok intézkedésére mentésükre csónakok czirkálnak a Maroson. Marossolymos víz alá került.

    Szászváros. 1913. július 17. (kivonat). Ezek után a vármegyei főorvos, Meskó Aladár dr. közegészségügyi jelentése következett, amely szintén szomorú képet nyújtott a vármegyéről. A megye tele van járvánnyal, a rossz időjárás növeli a megbetegedések számát és még Déva városban sincsen tisztességes ivóvíz, valamennyi kút szennyezett vizű. A főorvos jelentéséhez hozzászóló tagok valamennyien megerősítik e szomorú állapotokat. Hajduczky József azt javasolja, hogy leiratot kellene intézni Déva városához, hogy a vívezetéki munkálatok terveit, valamint az összes előmunkálatokat ne tévessze soha szem elől és sürgesse, mert ez a város egészségének feltétele. A bizottság az indítványt elfogadta, továbbá pedig utasította a fő¬orvost, hogy a megyében levő kórházakban tartson vizsgálatot. Ugyancsak a főorvos indítványára kimondotta a bizottság, hogy augusztus 1-től kezdve Marossolymos községben a körorvos a Maros-jobbparti községek számára hetenként rendelést fog tartani.

   Magyarország. 1913-07-29/178. szám. Az árvízkárosultak segítsége.
  Déváról táviratoztak: Ghillány báró földmivelési minisztert, aki az erdélyrészi árvízsujtótba vidékeket most utazza be, holnapra várják Dévára. A földmivelési miniszter innen Marosujvárra fog utazni, ahol találkozik Sándor János belügyminiszterrel, akivel együtt beutazza azután az árvíz által sújtott vidékeket.

  Magyarország. 1913-10-15/244. szám. Az első hó.
 Déváról jelentik: Ma reggel a környező hegyeket hó lepte el. Az idő teljesen téliesre változott. A le nem szüretiett szőlőket fagy fenyegeti.

  Magyarország. 1913-12-31/308. szám. Árvízvédelmi munkálatok Déván.
  Déváról jelentik. Megírtuk, hogy Déván árvízvédelmi bizottság alakult, mely a nagyszebeni kultúrmérnökihivatal mérnökeivel megállapította a védelem módozatait. Eszerint a Maros és a Cserna mentén 11 kilométer hosszúságú védgát fog épülni, mely nemcsak Dévát védené meg az örökös árvízektől, de mintegy 1500 katasztrális holdnyi szántóföldet is mentesítene. A töltés 2—4 méter magas volna és 50 méter árteret hagynának. A Maros szeszélyes kanyarulatait is át akarják vágni és a szétterülő vizeket egy széles és mély mederbe akarják terelni.

                                                                                                          ROMÁN VILÁG

  Déva és Vidéke, 1926. január 2. Árvizek Hunyadmegyében.
  Déván a Maros a görögváros mélyebb részeibe hatolt be, a sósfürdőnél az országutat is ellepte. A csángótelep egy részét a Cserna öntötte el.

   Déva és Vidéke, 1926. január 2. A Cserna áradása Déván 24 óráig víz alatt a város néhány utcája - A tűzoltóság a polgárság segítségével min¬tegy 50 családot mentett ki a vízből — Miért nincs a városnak egyetlen egy csónakja sem — Apad a Maros.
Az erős hidegű télre december 21-én jégolvasztó meleg köszöntött be. A nagymenyiségű hó és jég hatalmas árban úszott le a völgybe, ahol a folyamokat megduzasztotta s a kisebb patakokat is medrükből való kilépésre kényszerítette.
   Hunyadmegyében is hatalmas árvizek voltak, amelyek nagy károkat okoztak. Déván december 22-én, kedden délután a Cserna hagyta el medrét es elöntötte a Hajós és Téglagyár utcát, végighömpölyögve a harói úton is. A rendőrség azonnal értesítette a tűzoltóságot, amely Breier Sándor tűzoltófőparancsnok vezetésével már fél hétkor meg is kezdte a mentési munkálatokat.
  A víz a munkálatok megkezdésekor a Hajós és Téglagyár utcában mintegy 30—40 cm. magas volt, a harói utón ezzel szemben 80—90 cm. magas és egyre nőtt. Éjjel egy órakor érte el zenitjét, amikor a város területén 80—90 cm. míg a harói utón másfélméter
magasságot ért el.
  A Cserna áradása szerencsére az ijedtségen kívül nagyobb veszedelmet nem hozott, számításon kívül hagyva azt a kárt, amit a min¬tegy 50 kilakoltatot családnak okozott.
  A dévai tűzoltóság derekasan teljesítette munkáját a családok kimentésénél. A serény munka tűzoltó felszereléssel mintegy 12 csángó szekérrel és valamenyi fiakeres segítségével egész a hajnali óráig folyt, ameddig sikerült a veszélyeztetett házakból a családokat a szárazra hozni. Három családot minden bútorával együtt kilakoltattak
  Roppant furán festett, hogy mindössze egy csónak állt rendelkezésre s az is privát tulajdon volt, jóllehet a városnak minden körülmények között kellett volna hogy készen létben legyen legalább 10 csónakja.
  Sokat köszönhetett a veszélyeztetett területen lakó lakosság a Seiger-cég teherautójának, táblás szekerének és kocsijának, amelyek egész éjjel rendelkezésre állottak. Dicséret illeti: Onițiu Aurel, Guia Péter, Seiger Bernátot, Springer soffőrt, a fiakereseket, valamint a csángókat és még másokat. Önzetlen tettükért a kimentett családok hálája kíséri őket.
   A munka Breier Sándor tűzoltó főparancsnok vezetésével a tűzoltósággal annak irányítása mellett folyt, amelynek következő tagjai érdemelnek elismerést: Breier Sándor főparancsnok, Stoica Mihály alparancsok, Bubárnik Miklós, Bartha Mózes, Ruhmann Sándor, Fürst Simion, Kocsis Márton, Károlyi Gyula, Máyer Lajos, Kiss István, Trifán Emil, Daradics Péter, Sebestyén Sebestyén, Dobozi Pál, Barabás Pál, Lovász Imre, Király István, Strauți Niculae, Schneider Dezső és Jósán Petru.
  A víz szerdán délelőtt már apadni kezdett, ugyanyira, hogy az egyes házakból és pincékből 23-án délután már szivattyúzni lehetett. A szi¬vattyúzás megszakításokkal egy egész hétig tartott. Itt említjük meg, hogy a tűzoltóság most, is nagyon érezte egy jelzőkészülék hiányát.
Értesülésünk szerint azonban tervbe van véve egy villanyos sziréna megvétele, amelyet a városháza ormán helyeznének el. Reméljük, hogy az mielőbb meg is fog valósulni.
  A Maros csak december 24-én csütörtökön lépte ál medrét és árasztotta el a földet úgy, hogy péntek délután minte 40 cm. magas vízréteg borította a görög város mélyebben fekvő pontjait. Péntek estétől azonban egyre apadt s apadása máig is tart, ha csak az újabbi esőzés nemdagasztja meg ismét a folyót.

                                                                                                                                       Filmezik az 1913-as árvizet

   Déva és Vidéke, 1926. május 8. Megindulnak az út- és hídépítkezések a megyében.
  Mint értesülünk Dr. Groza Péter közmunkaügyi miniszter a dévai államépítészeti hivatalnak út- és hídépítkezésre nagyobb összeget utalványoztatok ki, úgy, hogy ezek a munkák most nagyobb erővel fognak megindulni. A vármegye csak köszönettel veheti ezt az intézkedést, annál is inkább, mivel a decemberi árvíz rombolásai is csak most kerülnek likvidálás alá, már pedig az árvíz által okozott rombolások helyrehozása az előző miniszter kötelessége lett volna. A munkálatok között szerepel a brettyei híd felépítése is.

  Ellenzék, 1929. július 18. Hunyadmegyében is áradással fenyeget a Maros. Dévai tudósítónk jelenti: A Maros, amely 1912-ben történt áradása alkalmával felbecsülhetetlen károkat okozott egész Hunyadmegyében, most újra áradással fenyegeti a megyét. Az óriási arányokban meg növekedett víz az alacsonyabban fekvő helyeken már ki is lépett medréből, kisebb-nagyobb károkat okozva a termésben. Dévának a Görögváros nevű városrésze közvetlen közelében folyó úgynevezett Holtmaros is annyira megduzzadt, hogy több helyen mindössze pár centiméter választja el a kiöntéstől.

  Ellenzék, 1929. október 6. NYOLC MÁSODPERCIG TARTÓ FÖLDRENGÉS VOLT TEGNAP ESTE DÉVÁN. Dévai tudósítónk jelenti:
  Tegnap este kevéssel fél 8 óra után mintegy nyolc másodpercig tartó földrengés volt Déván, amely a város több helyén a lakosság között érthető ijedelmet és pánikot okozott. Több helyen a földrengés oly erős volt, hogy az asztalon levő tárgyak felborultak, vagy a földre estek.

  Ellenzék, 1930. június 5. Árvíz öntötte el Vajdahunyadon a csángótelepet. A mentési munkálatoknál egy katona életét vesztette. Déva.
Tegnap délelőtt irtózatos vihar és jégverés pusztított végig több hunyadmegyei községen, ahol a galambtojás nagyságú jég a szépnek ígérkező gyümölcstermést teljesen elpusztította s a mezőkön is nagyarányú károkat okozott. A vihar legnagyobb erővel Vajdahunyadon tombolt, ahol a jég több helyen a házak ablakait is beverte és egész háztetőket szakított le. A vihar lecsendesülése után újabb átok zúdult Vajdahunyadra, illetve az ottani csángótelepre, amelynek lakossága jajgatva és sírva menekült a magasabban fekvő dombokra és utcákra. A telepen átfolyó Cserna vize ugyanis a hatalmas esőtől annyira megduzzadt, hogy rövid félóra múlva az egész telepet teljesen elöntötte, magával sodorva több állatot, takarmányt, bútorokat és mellékhelyiségeket. A borzalmas csapás hírére a dévai 4-ik granicsárezred is katonákat küldött Vajdahunyadra, hogy a mentési munkálatoknál segédkezzenek. Az egyik katonát, névszerint Logojan Niculaet, munka közben az ár elkapta, s mire társai kimentették, már meg volt fulladva. Vajdahunyad és Felpestes között az ár teljesen elmosta a vasúti töltést, úgу, hogy ezen a szakaszon most a közlekedés teljesen szünetel.

   Ellenzék, 1931. szeptember 15. Ciklonerejű szélvihar söpört végig a Bánságon és Hunyadmegyén. (kivonat). Déva. 
  Tegnap d. u. 5 órakor olyan borzalmas orkán száguldott végig Hunyadmegyén, amelyhez hasonlóra még a legöregebb emberek sem emlékeznek, s amelynek pusztításait eddig még hozzávetőleg sem lehet kiszámítani.
  Az istenítélethez hasonló orkán úgyszólván minden átmenet nélkül, egyik percről a másikra keletkezett s oly elementáris erővel tört ki, hogy az utcákon és a mezőkön levő emberek hanyatt-homlok menekültek a közelben levő házakba, vagy nagyobb fák alá.
  Több embert valósággal a házfalakhoz ragasztott a vihar, Déva határában pedig egy lovas-kocsit gazdástól együtt a Marosba sodort s csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy nagy nehezen ki tudtak menekülni.
  Az orkán, amely az összes cserepekkel fedett háztetőket lebontotta és hatalmas fákat tördelt le Déván, a csángótelepen pusztított a legborzalmasabban, ahol több istállót a bennük levő állatállománnyal együtt 100-200 méterre sodort el.
  A megye többi részén, így a brádi, petrozsényi, szászvárosi, algyógyi, hátszegi és marosillyei járásban is hasonló volt a pusztítás. A legtöbb helyen pedig a mezőkön tett felbecsülhetetlen nagy károkat, ahol egész határok kukorica termését tette tönkre.
  A megye több falujában házakat döntött le az orkán s egyes helyeken a letördelt fák és leszakított házfedelek több embert súlyosan megsebesítettek.

  Keleti Újság, 1931. szeptember 16. Négy emberáldozatot követelt a Temesvár fölött elvonult borzalmas erejű orkán. Déva környékén is orkán pusztított. (Déva, szeptember 14.)
  Szombat délután a ciklon Déva felett is átvonult. Körülbelül fél hat óra lehetett, amikor a sodróerejű forgószél meglepte a várost, ahol rendkívül nagy károkat okozott. Házfedeleket sodort le és fákat döntött ki. Különösen a dévai csángótelepen volt a pusztítás nagyarányú. Szászvároson, az állomáson három üres teherkocsit kilódított a sínekből a szélvész ereje. Aurél Vlaicu községben szintén több fát döntött ki és az országút melletti telefonpóznákat tönkre tette. Hátszegen ugyancsak a házfedelek szenvedték meg a szél erejét.

   Ellenzék, 1931. október 1. Havazások Hunyadmegyében. Déváról írják: A hirtelen beállott hideg időjárás Hunyadmegyében havazásokat eredményezett. Tegnap reggelre különösen a zsilvölgyi, hát¬szegi, kudzsiri és a brádi hegyeket több centiméter vastagságú hótakaró födte. Déva környékén a nagyági hegyláncolat került hó alá.

   Ellenzék, 1931. október 2. MEGRONGÁLTA A VIHAR VAJDAHUNYAD VÁRÁT. Vajdahunyadról jelentik: Az Erdély felett legutóbb elvonuló ciklonszerű vihar erősen megrongálta Vajdahunyad várát. A vár egyik bástyáján a vasvitéz mintegy 15 fokig elhajolt, úgy, hogy a dárda felső vége eredeti helyétől fél méter távolságra hajlott. A vihar a vár tetőzetéről rengeteg cserepet lesodort. A vár eddig is nagyon el volt hanyagolva s a tető több helyen meg van bomolva. A díszterem, az aranyház, zólyomi traktus és az Aranka-torony fölött is nagy pusztítást végzett a vihar.

  Keleti Újság, 1932. március 26. Az árvízkatasztrófának halálos áldozatai is vannak (kivonat).
  Hunyadmegyében a Maros mellékfolyói még mindig áradnak. Déva mellett robbantják a jégtorlaszokat, a megyében egyes helyeken a jégtáblákat, a hidakat veszélyeztetik. A tűzoltóság a jégtorlaszok, eltávolításán dolgozik. Munka közben az egyik jégtorlasz, amelyen 10 ember állott, kettétört és egyszerre 10 ember süllyedt a víz alá, de szerencsére mindegyiküket sikerült kimenteni.
  Ugyancsak itt történt, hogy a dévai tűzoltó-főparancsnok a mentési munkálatok irányítása közben a vízbe zuhant és az ár 25 kilométer hosszúságban ragadta magával és csak nagy nehezen, eszméletlen állapotban tudták kimenteni a vízből. Ugyancsak jelentések érkeztek Hunyadmegyéből, hogy Zsil-folyó vize állandóan emelkedik s a Fekete Körösön is megindult a jégzajlás. A hatóságok mindenütt emberfeletti munkával dolgoznak.
   (Déva, április 4.) Dévát is elérte az árvíz több utcát elöntött, Vajdahunyadon pedig a város piacát kétméteres víz borítja. Brádon is pusztít az árvízi harminc centi magasságban, lepte el a várost.

   Keleti Újság, 1932. április 7. Árvizek Hunyadmegyében. (Déva, április 5.)
  A Maros vízállása már egy hét óta állandóan nő. Vasárnapra virradó éjszaka Hunyadmegyében is kilépett a medréből. Hétfőre, virradóra pedig elöntötte Déva egész Görögváros nevezetű részét s a víz még egyre nagyobb, a hegyi patakok valósággal öntik magukból az óriási piszkos vízmennyiségek.
   Déván a víz a Görögváros mind több pontját önti el, úgy, hogy már az országútig jött ki a víz, sőt a vasúti töltés egyik hídján keresztül egész a sósfürdőig áramlott. A Cserna szintén, kiöntött s így Dévának nagy része víz alatt áll, úgy, hogy a hatóságok több utcasor kilakoltatását vették tervbe s állandóan rendőrségi kocsik, állanak, a megrémült lakosság segítségére, akik közül már nem egy család a város magasabb helyére volt kénytelen költözni.
  A Cserna Vajdahunyadon szintén kiáradt. Az egész vasúti pályatest víz alatt áll, úgy, hogy a vasúti közlekedés is megszakad. Az egész megyében mindenütt nagy vizeket jelentenek.

  Keleti Újság, 1932. április 8. Vajdahunyad katasztrófája.
  Déváról jelentik: A Maros és a Cserna vízállása egyre nagyobb. Hétfőn délután öt órakor Vajdahunyadot kellemetlen meglepetés érte. Délután öt órára két méteres magassága vízáramlat lepte el Vajdahunyad városának a főterét. A városban teljesen megakadt a forgalom, a kereskedők kénytelenek voltak bezárni az üzleteiket. A hirtelen támadt árvíz a késő esti órákban visszahúzódott ugyan, de óriási iszapréteget és piszkot hagyott maga után.
  Az árvíz dévai halottja.
  Déván is egyre nő az árvíz, amely lassanként a város belső területeit is ellepi. Hétfőn éjjel a tűzoltóság inspekciós szolgálatot végzett állandóan folyik a veszélyeztetett házakból a kilakoltatás. A dévai árvíznek szomorú szenzációja, hogy egy bolgár kertész, midőn meglátta, hogy az árvíz a kertjét tönkretette, szívszélhűdésben meghalt. A bolgár kertészt Walko Mihálynak hívják és egyike volt a legszorgalmasabb kertészeknek.
A hirtelen hőemelkedés következtében Déva környékén a Maros is óráról-órára jobban árad. Haró községbe csak csolnakokon lehet a közlekedést fenntartani Déva és Sólymos közötti országúton a víz helyenként másfél méter magas és a közlekedés itt is teljesen szünetel. Brád községben a víz állandóan harminc centiméter magasságot mutat. A lakosság már egy hét óta részben elmenekült a lakásából, részben pedig a házak padlásain várják az apadást.

   Keleti Újság, 1932. április 13. Déván megkezdték az árvízkárosultak természetbeni élelmezését. Déváról jelentik: Az árvíz hatalmas pusztításai és rombolásai után sem állott be enyhülés a veszedelemben. A Maros vízállása egyre nagyobb s mind nagyobb víztömegeket jelentenek. A dévai várról nézve, úgy néz ki a vidék, mintha valóságos tenger volna a két hegysor között. A víz a Piski mellett lévő híres Ócskay-féle parkot is elöntötte, sok helyen kétméteres víz fedi az évszázados és valóságos kultúrkincset érő parkot.
  Déván a víz szintén nagyobb s a kisebb házak közül néhány már össze is omlott. A hatóságok állandóan szállítják a lakosságot a magasabb fekvésű helyekre. Déva város tanácsa árvíz-bizottságot létesített. Ez a bizottság a társadalom minden rétegének közreműködésével s a dévai Seiger cég hathatós támogatásával csütörtökön már megkezdte az árvízkárosultak élelmezését, mintegy 100— 120 embernek osztva ki meleg ebedet. Hátszegen vasárnap délután a sétateret, vásárteret s a Posta-utcát, valamint a cigánysort öntötte el hatalmas vízmennyiség. Több kisebb ház összedőlt, a víz hidakat, kapukat, palánkokat sodort magával.

   Keleti Újság, 1932. április 14. A Maros melletti községek legnagyobb része egy-két hónapig teljesen lakhatatlanná vált. A marosillyei Maros-gát három helyen mégis átszakadt. Déván eddig 15 ház omlott össze, de további házomlások várhatók. Több millió a kár a megyében. (Déva, április 12.)
   Amitől féltek, mégis bekövetkezett, a marosillyei Maros-gát három helyen átszakadt s ez okozta Marosillye tulajdonképpeni tragédiáját. A községben csak a dr. Haragos-féle istállókban, a primárián s egy pár magánházban van még férőhely s ezért intézkedtek a hatóságok, hogy üres vagonok álljanak a hajléktalanok rendelkezésére.
  A marosmenti községek tragédiája ezzel teljessé válik. Ahogy már megírtuk, Stretea és Gyalmár voltak azok, amelyeket a víz teljesen elöntött, de ugyanígy most már Sárfalva is, amely község szintén teljesen víz alatt van. A mostani árvíz azonban nem egy napig rongálta a házakat, hanem immár negyedik napja állandóan áztatja őket, úgy, hogy a marosmenti községekben a lakások, azok, amelyek nem fognak összeomlani, még további 1—2 hónapig lakhatatlanok lesznek, ami csak fokozni fogja az amúgy is nagy nyomorúságot.
   Déván eddig 15 ház omlott össze a városban s további házösszeomlások várhatók, mivel a nedves talajon az összes alapokat megrendítette a víz. A dévai Szentferencrendiek zárdatemplomában kétméteres víz van. Ez a hatalmas kolostor a templommal együtt 1714-ben épült, de ilyen hatalmas árvizet még nem élt meg, lakói az ablakon át létrával közlekednek s kocsival és csónakkal jönnek ki a szomszédos utcába. A segélyezés egyébként megindult, már közel 200 árvízzel sújtott személy kapott eledelt. A készpénzadakozás azonban nem indult meg olyan mértékben, mintahogy azt várták volna, ami a mai nehéz viszonyok között szinte érthető is.
   A megyében a kár szinte áttekinthetetlen. Nem is lehet számokat mondani, mert a víz még alig apadt s ez a kevés apadás is pénteken délben teljesen megállott. Tegnap estig az apadás 37 centiméter volt, sőt újabban Déva felé még újabb, nagyobb víztömegeket jelentettek.

  Keleti Újság, 1934. június 20. Árvíz Déván. (Kolozsvár, június 18.)
  Csütörtökön valóságos ítéletidő vonult végig Déva város felett. Jéggel vegyes felhőszakadás zuhogott órákig, nagy károkat okozva a gyümölcsösökben és mezőkön. A hegyekről leömlő hatalmas vízmennyiség miatt a Cserna folyó kilépett, medréből és félméteres magasságban öntötte el a város utcáit, sőt a magasabban fekvő piacon is negyedméteres víz hömpölygőit végig. Az ítéletidő egyéb károkat is okozott.
  A csángótelepen egy hatalmas villám Szőcs Jákob csángógazdának az istállójába csapott bele s az ott levő bikát agyonsújtotta, úgyhogy néhány perc múlva a bika elpusztult. A villám egyúttal az istállót is felgyújtotta. A tűzoltók azonnal kivonultak és sikerült a tüzet eloltani, a kár, a bikán kívül ötezer lej.

   Erdélyi Lapok. 1934-07-01/131. szám. Déva. Saját tud.
  A Hunedoara (Hunyad) megyén átvonult ítéletidőnek két halálos áldozata is van: Bencze Zsuzsa uras (sárfalva) asszonyt a határban agyonsújtotta a villám, Both Sándor dévai csángógazda feleségét Júliát pedig a vihar földre verte, amitől tüdőgyulladást kapott, s rövid időn belül kiszenvedett.

   Keleti Újság, 1934. július 21. Hunyadmegye veszedelme.
  Hunyad megyében Déván öntött ki a Cserna patak és okozott tetemes károkat. A keddi és szerdai felhőszakadás miatt a hegyekből olyan víztömegek zúdultak alá, hogy a szabályozatlan Cserna patak nem bírta levezetni és a még munkálat alatt lévő gát gyengébb pontjait az ár átszakította és elöntötte a Csángótelep nagy részét. A város kezdeténél lévő Cserna-hídnál az országutat is elmosta a víz, amelyet pedig néhány évvel ezelőtt az áradásokra való tekintettel, két méterrel felemeltek.
Déva árvízveszedelme a patak szabályozatlan volta miatt évenként többször megismétlődik. Legfőbb ideje volna tehát, hogy a város vezetősége minél hamarabb szabályoztassa a Csernát.

   Ellenzék. 1935. május 29. Tornádó szántott végig Déván. Háromszáz méteres sávon mindent elpusztított, ami útjába került. Egyetlen perc pusztítása, milliós kár. DÉVA. (Az Ellenzék tudósítójától.)
   Emberemlékezet óta nem tapasztalt, borzalmas erejű vihar vonult át tegnap délután fél 4 órakor Déva felett. A szélvihar a Decebal-hegy felöl jött, mintegy 200-300 méternyi szélességben nyugatról keleti irányban s pillanatok leforgása alatt óriási pusztítást végzett.
Házak fedelét sodorta le, élő fákat tépett ki gyökerestől, tűzfalakat döntött le s a külvárosi utcákban több kisebb házat rombolt össze. Az ítéletidő olyan hirtelen támadt, hogy a lakosságnak ideje sem volt becsukni a nyitott ablakokat. A pusztító vihar erejére jellemző, hogy a polgári fiúiskola nyitott ablakain behatolva az egész berendezést felforgatta, asztalokat döntött egymásra és összezúzta az épület összes ablakait. A vihar mindössze egy percig tombolt elemi erővel Déva felett pár száz méternyi sávban, míg ugyanakkora város egyes pontjain, amelyek kívül estek a viharzónán, a lakosok semmit sem éreztek. Abban a körzetben azonban, ahol az ítéletidő átvonult, az egy perc leforgása alatt legalább 1 millió lej anyagi kárt okozott, emberáldozata nincs a viharnak.

 

   Keleti Újság, 1935. május 30. Milliós károkat okozott a Déva városán végigszáguldó borzalmas szélvihar. Dévai tudósítónk jelenti:
  Borzalmas vihar pusztított hétfőn délután Déva város környékén. A szélvihar nyugatról keleti irányban lepte meg a várost és egyetlen perc alatt rettenetes rombolásokat végzett. Az iszonyú forgószél több házat teljesen összedöntött a külvárosban, a nagyobb házak fedelét szakította le, és gyökerestől tépte ki a fákat a földből. A meglepett lakosságnak még annyi ideje sem volt, hogy becsukja ablakait, mikor az iszonyú vihar már behatolt a szobákba is, feldöntve az asztalokat és székeket. Érdekes, hogy a városnak azon a pontjain, melyek kívül estek a viharzónán, semmit sem tapasztaltak a szélviharból.
   A rettentő viharnak, mely legalább egymillió lejre becsülhető kárt okozott, szerencsére nem esett ember áldozatául.

   Brassói Lapok. 1939. április 1. Déván a patakok vize betört a városba és helyenként a közlekedést is akadályozza. Az árvíz elmosta a Piski és Ópiski közötti országutat.
   Szó van a Piski és Déva között fekvő Sárfalva község teljes kiürítéséről.
  Déva, március 30. A március 28-ára és 29-ére virradó éjszakákon egész Hunyadmegyében felhőszakadások voltak. A hegyekből ennek következtében rengeteg víz gyűlt össze s az hatalmas erővel zúdult a völgyekbe. A patakok medre s a völgyek térfogata nem volt elégséges ahhoz, hogy ezeket, a vízmennyiségeket rendes úton vezessék le s így a megye nagyon sok helyéről árvizet, jelentenek. Déván hét kis patak utcaszélességben hömpölygött különösen a szerdára virradó éjszaka. Az Andrei Muresan, Aurel Vlaicu utcákon keresztül folyó két patak rengeteg törmeléket hozott azokat a megyeháza előtt s a Ioan Creanga-utca előtt a Regele Carol I. utcán rakta le s hasonlóképpen rengeteg hordalékot tett le a Mihai Viteaz-utcában, a malom mellett. Itt a víz március 29-én is olyan nagy volt, hogy gyalog nem is lehetett közlekedni. Elmosta a hatalmas esőzés és árvíz Ó-Piski és Piski közötti országutat. A víz a Valea Luncoiului-ból kilépett s szerdára virradólag elöntötte Brád piacát. Algyógy járásban két hidat vitt el a víz s elöntötte a Bozes és Ardeu felé vezető megyei utat. Petrillán, a Zsil völgyében a Zsil átszakított egy kisebb gátat. Livazényben egy házba s egy malomba teljesen behatolt a víz, Aninoasán a víz szintén elmosta az utat. A Maros vízállása egyre magasabb. Március 29-én reggel Sólymos körül már kilépett a medréből s elöntötte a községi legelők egy jórészét. Az egész napi esőzés miatt a Maros áradása — mivel a Cserna is színültig megtelt már — egyre fenyegetőbb. Sárfalva község, amely Piski és Déva között fekszik, a legnagyobb veszedelemben forog, mivel alacsony fekvése miatt a Maros teljes döntéssel fenyegetheti. A hatóságok elhatározták, hogy ha az áradás emelkedik, kiüríttetik az egész községet. Bengliu Constantin ezredes-prefektus ezeket, a jelentéseket véve, Stanescu államépítészeti mérnök és Stanescu őrnagy társaságában szerda délelőtt a veszélyeztetett területekre utazott, hogy az intézkedéseket azonnal személyesen tegye meg. Teljesen alámosta az ár a vasúti töltést Marosbrettye és Branyicska között, úgy, hogy szerdán a vonatok már csak csigalassúsággal közlekedtek ezen a vonalon. Ha az áradás így tart, veszélyeztetve van a zárni részen is a töltés, amelyet csak nemrégiben készítettek el újból, mivel itt a víz a rendesnél nagyobb erővel csapódik a töltéshez. Újabb jelentések szerint Hunyad megyében az esőzések tovább tartanak és így a Maros vízállása, egyre emelkedik. Déva árvízveszedelemtől tart.

   Keleti Újság, 1939. április 3. Tetemes károkat okoz mindenütt az áradás. (Déva, április 1.)
  A Maros vízállása Déva, környékén fél méterrel esett, úgyhogy, az árvízveszedelem ebben a tekintetben elmúltnak létszik. A hegyi patakok áradása azonban tovább tart.
  A Vajdahunyad—Piski vonalon az 5. számú, őrháznál az ár elmosta a pályatestet, úgyhogy a forgalmat csak átszállással lehetett lebonyolítani.
Brádon a 107. számra hidat vitte el egy patak vize. Ó-Piskinél s a Holtmarosnál a juhnyájakban okozott tetemes kárt az ár. Éjszaka lepte meg az áradat az állatokat s hatszáz juhot sodort magával. Déva mellett egy juhászbojtár is belekerült a sodró vízbe s halálát lelte a szennyes habokban.
Marosillye mellett az összes alacsonyabban fekvő területek víz alatt vannak. A megyei prefektus személyesen jelent meg a veszélyeztetett vidéken a mentési munkálatok vezetésére.

  Keleti Újság, 1939. augusztus 13. Hunyadmegyében tovább tart a szárazság. Dévai tudósítónk jelenti: Hunyadmegyében még mindig tart a szokatlanul erős meleg. Napokon keresztül 50 fokos, sőt Hátszegen 54 fokos meleget mértek s a valóságos szaharai forróságban a levegő villamossága úgynevezett szárazviharokat eredményezett. A pokoli forróságban kisebb eső is volt, jéggel vegyesen, de a levegő nem hűlt le s a szárazság tovább tart, nagy kárt okozva a mezőgazdaságban.

  Brassói Lapok. 1940. február 23. Déva, február 21. Nemrég beszámoltunk arról, hogy a Zsilvölgyét árvízveszedelem fenyegeti. A rohamosan megindult hóolvadás következtében a patakok és a Zsil vize megduzzadt. Különösen Lupényt fenyegeti veszély, de ha áradás is lenne, a nemrégiben felépített védőgátak biztonságot nyújtanak. Hunyadmegye északi részében a csertési patak kiöntött medréből s víz alá hordotta a kémendi, balátai és harói gazdák partmenti földjeit. A jelentés szerint az őszi vetés ezeken a földeken teljesen tönkrement. Szántóhalmán a napokban megnyitották a Cserna zsilipjeit, hogy azokat kijavítsák, illetve megtisztítsák. A zsilipek megnyitása következtében a Cserna folyóból nagy víztömegek áradtak a Cserna patakba, amely a dévai tisztviselőtelep alatt folyik. A víz a tisztviselőtelepen kilépett medréből a több kertet víz alá borított. Kálmán János városi mérnök azonnal kiszállt Szántóhalmára és intézkedett, hogy a zsilipeket újból lezárják. Ez az eset a város ármentesítési tervének megvalósítását sürgeti.

   Keleti Újság, 1940. február 24. Veszedelmes jégzajlás a Muresen.
  Dévai tudósítónk jelenti: A Mures folyón egyes helyeken olyan tömör jégtorlaszok alakultak ki, hogy a Mures folyását eltérítették eredeti irányától. Nagyobb olvadás esetén közvetlen veszedelem fenyegeti Déva alsóbb városrészeit, és Haró községet. A városvezetőség minden előkészületet megtett az esetleges áradás feltartóztatására.

  Brassói Lapok. 1940. március 15. Déva felkészült az esetleges árvízveszedelemre.
Több ízben beszámoltunk arról, hogy a nagyarányú hóolvadás következtében megduzzadt a Maros, valamint a többi hunyadmegyei folyó vize és árvízveszedelemmel fenyegeti a lakosságot. A megye északi részében Csertés patak már ki is öntött s víz alá borította a kéméndi, balátai és harói gazdák partmenti földjeit. A kiöntött vízkésőbb megfagyott s a jelentés szerint az őszi búzavetések ennek következtében tönkrementek. A Maros alsó folyásán erősen megindult a jégzajlás s a hunyadmegyei szakaszon lassan, de fenyegetően duzzad a víz. A dévai városvezetőség a jégzajlás ügyében megkeresést intézett az aradi vízügyi hivatalhoz. A válasz már meg is érkezett s a vízügyi hivatal felhívja a város figyelmét, hogy a Marost állandóan figyelem alatt tartsák. Ha árvízre van kilátás, úgy távbeszélőn lépjenek érintkezésbe a vízügyi hivatallal, hogy a szükséges utasításokat megkaphassák. Déva város különben felkészült már az esetleges árvízveszedelemre s a polgármesteri hivatal Kálmán János városi mérnök tervei alapján 3 darab 10—10 személyes csónakot készíttetett a csónakok 10 ezer lejbe kerültek. A konzervgyár 5, a Seiger cég 5 s a magánosok szintén 5 darab csónakkal rendelkeznek. Árvíz esetén tehát összesen 18 darab mentőcsónak áll majd a város rendelkezésére.

   Brassói Lapok, 1940. március 17. A MAROS ÉS A CSERNA Déva, március 15.
  Déva alatt a Maros és a Cserna kiléptek medrükből. A Görög város víz alatt áll. Az árvizet péntekre virradólag 3 órakor jelentették a rendőrségnek. Bredeanu Corneliu rendőrfőnök, Bengliu Constantin ezredes-prefektus és Santimbreanu szolgálatos rendőrtiszt a helyszínre mentek, hogy megtegyék a szükséges óvintézkedéseket. Ezzel egyidejűleg a mentőcsapatok is megkezdték a fenyegetett városrészek kiürítését. Az árvíz sújtotta lakosságot a belvárosban szállásolták el. A tűzoltók felrobbantották a jégtorlaszokat, hogy utat szakítsanak a víz szabad folyásának. Déván és környékért egész nap szélvihar dühöng, amely a házak tetejéről cserepeket és cégtáblákat sodor a földre. A Zsilvölgyéből is áradást jelentenek. Hátszeg környékén a Sztrigy folyó kilépett medréből. Haró alatt a Cserna elöntötte a földeket és kiöntött a Csertés-pataka is. Déván a Szent Ferenc zárdát, a régi kaszárnyát és a konzervgyárat fenyegeti árvízveszedelem. A víz óráról órára növekszik. Gyulafehérvárról jelentették a rendőrségnek, hogy a jégzajlás teljes erővel megindult.

   Ellenzék. 1940. március 19. ÁRVÍZ FENYEGETI HUNEDOARAT.
  A Vajdahunyadon keresztül folyó Cserna-patak, a hegyekben levő hó olvadása következtében annyira megdagadt a város alsó végénél, hogy kilépett medréből és állandóan növekedett, áradással fenyegetve a gáton aluli szántóföldeket, valamint a vasúti töltést is. Magát a várost komoly veszély nem fenyegeti, tekintettel arra, hogy pár évvel ezelőtt a patak mindkét partján, a városon keresztül vezető szakaszon erős gátat épített a város és a gyár vezetősége. A polgármesteri hivatal, hogy minden veszélyt megelőzzön, megtette a szükséges óvintézkedéseket. A dévai hegyekről lefolyó hólé is patakot formálva, kárt okozott a dévai Csángó-telepen keresztül vezető országútban.

   Visszafelé folyik a Cserna
  Ellenzék. 1940. március 21. VÍZ ALATT DÉVA „GÖRÖG VÁROS“ NEVŰ NEGYEDE. Déva határában a Maros folyó ugyannyira megáradt az esőzések és hóolvadás következtében, hogy a város szélén beletorkolló Cserna patak Déván átfolyó ágát visszanyomta s az így visszanyomott Cserna-ág vize kilépett medréből s az alsó folyása mentén elterülő „Görögváros“ negyedet elöntötte. Az éjszaka folyamán a városi elöljáróság a rendőrséggel és katona-tűzoltósággal még az áradás előtt megkezdte a városrész lakosságának kilakoltatását, a déli órákban pedig, amikor az ár már komoly méreteket öltött, minden lakást kivétel nélkül kiürítettek. A Maros által visszanyomott Cserna vize egész a róm. kath. Ferenc-rendi zárdáig, illetve templomig nyomult be. A komoly veszély ellenére a kilakoltatott polgárok a legnagyobb nyugalmat, és fegyelmet tanúsítják s a hatóságok a város többi részében, helyezik el őket az árvízveszély elmúlásáig.

   Brassói Lapok. 1940. június 7. Hatalmas víztömegek zúdultak le a Retyezátról a Maros, a Zsil és Sztrigy völgyére. (Déva).
   Hunyad- és Alsófehérmegyében nagy áradások pusztítanak. Őrváralja és Hátszeg között a karánsebesi vasútvonalon a Sztrigy vize kilépett medréből és elmosta a vasúti hidat. A közlekedésegyelőre megszakadt. A Sztrigy áradását az okozta, hogy a Retyezáton és a környező havasokban néhány nappal ezelőtt még méteres hó volt, tegnap langyos eső megolvasztotta a havat és így hatalmas víztömegek zúdultak le. Ilyen áradásra három évtizede ezen a vidéken példa nem volt. Több helyen a szántóföldeket is elöntötte a víz. Piski és Déva között egész Marosillyéig a Maros ugyancsak kilépett medréből. A dévai tisztviselőtelepen több kert víz alatt áll. Hasonló a helyzet Marossolymoson is. Az Ó-Piski felé vezető országút hídján átcsapott a Sztrigy vize úgy, hogy a társasgépkocsi közlekedés Déva és Szászváros között szünetel.

  Ellenzék. 1940. június 20. JÉGESŐ DÉVÁN ÉS VIDÉKÉN.
  Déván viharral járó jégeső volt, amely mintegy negyedóráig tartott. Jól kifejlett cseresznye nagyságú jég esett, ami a földön fehér szőnyeget képezve, hosszabb ideig maradt olvadatlan. Tengeriben, búzában, szőlőben és más gyümölcsökben igen érzékeny kárt tett a jégeső.

   Keleti Újság. 1940-06-28/144. szám. Ármentesítik a dévai Csángótelepet.
  Déva, június 27. Június 24-én Baja aradi mérnök, a vízügyi hivatal tisztviselője megjelent Déván, ahol Kálmán János városi mérnökkel megtekintette a várost abból a szempontból, hogy miképen lehetne ármentesíteni — különösen a csángótelepi részt. Megállapította, hogy az úgynevezett Bejan patak az, amelynek áradása a legfőbb oka a sok kárnak s ezért megállapították azt, a vonalat, ahol a leendő árvízlevezető árkot, el fogják készíteni. A Cserna áradása tekintetében később az érdekelt parttulajdonosokkal fognak tárgyalásokat folytatni.